kigondol szinonimái

ige
  • kitalál, kitervel, kitervez, kispekulál (bizalmas), kiagyal, kieszel, kiókumlál (bizalmas), kiötöl, kifőz, elgondol, elképzel, kisüt, költ, kifundál, kiokoskodik, forral, kimódol, eltervez, megtervez, kimesterkél, kielmél (régies), kifineszel (tájnyelvi)
  • (régies): feltalál, megalkot, kitalál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ehhez

névmás
  • ide, eddig, ennyire
  • sőt, azonkívül, azonfelül, egyébként, másfelől, különben, továbbá, ráadásul, tetejében, amellett, nemkülönben

betolakodik, betolak

ige
  • befurakodik, benyomul, benyomakodik, behatol, betör, berohan, beront, benyuródik (tájnyelvi)
  • beszemtelenkedik, beorcátlankodik (választékos), belopakodik, besompolyog, bepofátlankodik (durva), beszemétkedik (durva), beveszi magát, befészkeli magát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kigondol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kétségbeesett

melléknév
  • elkeseredett, reményvesztett, reményhagyott, reménytelen
  • csüggedt, megkínzott, fájdalmas, aggodalmas, nyomorult, szerencsétlen, vigasztalan, szánandó, balsorsú, csüggeteg, kedveszegett, porig sújtott, desperált (idegen), pesszimista, deprimált
  • elszánt, eltökélt, hajthatatlan, merész, fanatikus, vakmerő

járat2

főnév
  • (régies): út, járóföld (régies), járás
  • vágat, folyosó, tárna, odú, üreg, kotorék
  • csatorna (szaknyelvi), nyílás
  • (szaknyelvi): járás, forgás, működés
  • (közlekedési eszközé): viszonylat (szaknyelvi), reláció (szaknyelvi), menet
  • vonal
  • (régies): cél

irgalmatlan

melléknév
  • könyörtelen, könyörületlen, kíméletlen, embertelen, szívtelen, keményszívű, kőszívű, kegyetlen, embernyúzó, érzéketlen, részvétlen, vad, durva, hajthatatlan, kérlelhetetlen, ellenséges

hiteles

melléknév
  • hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető, biztos, közhitelű, hitelre méltó, hű, tárgyszerű
  • eredeti, valódi, igazi, hamisítatlan, autentikus, bizonyított, originális, igazolt, szabályos, valóságszerű
  • hivatalos, törvényes, jogos, elismert
  • hitelesített

kidob

ige
  • kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
  • kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
  • kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki

kivár

ige
  • megvár, kiböjtöl

szóló

főnév
  • magánszám, énekszóló, ária, szólójáték, hangszerszóló

hajcihő

főnév
  • hűhó, felhajtás, felfordulás, zűrzavar, kalamajka, cécó (bizalmas), balhé (szleng)
  • veszekedés, csetepaté, verekedés
  • lárma, ribillió, zsivaj

gyötrelmes

melléknév
  • kínzó, sanyarú, nyomorúságos, fájdalmas, keserves, gyötrő, lesújtó, leverő
  • fárasztó, nehéz

eltemetkezik

ige
  • elvonul, visszavonul, eltemeti magát
  • beletemetkezik (valamibe), belemélyed, belemerül, beleássa magát

hangfelvétel

főnév
  • hanglemez, lemez, magnókazetta, kazetta, CD, fonogram
  • hanghordozó
  • hangrögzítés

kokettál

ige
  • kacérkodik, flörtöl, incselkedik, ingerkedik, évődik, enyeleg, kötődik, cicázik, pajkoskodik, hamiskodik, szemez (bizalmas), hetyeg (bizalmas)

közbe

határozószó
  • közben

megoperál

ige
  • megműt

licenc, licencia

főnév
  • gyártási jog, gyártási engedély, szabadalom, szabadalmi jog, patent (idegen)
  • (tájnyelvi): egyetemi záróvizsga

kihajózik

ige
  • kiszáll, partra száll, kiköt
  • kievez, nyílt vízre megy

késő

melléknév
  • kései, késői, késlekedő, elkésett, megkésett

kisiklik

ige
  • letér, eltér, elmozdul, lefut, kifut, lecsúszik, kibucsáklik (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kicsusszan, kibújik, kiszabadul, megszökik, kisikamlik (tájnyelvi)
  • (kérdés elől): kibújik, kitér, eltér
  • kikerül, megkerül, kihúzza magát (valami alól), elhárít, kijátszik
  • mellébeszél, kertel, köntörfalaz, hímez-hámoz

létesít

ige
  • alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, teremt, megteremt, kreál, instituál (régies)
  • felállít
  • nyit

kiküszöböl

ige
  • megszüntet, felszámol, megakadályoz, kizár, töröl, elhárít, kikapcsol, kiiktat, kihagy, érvénytelenít, hatálytalanít, elvet, eltávolít, kirekeszt
  • mellőz, figyelmen kívül hagy
  • mentesít, segít, felold, orvosol, küszöböl (tájnyelvi), elidál (idegen), eliminál (idegen)
  • (szaknyelvi): helyettesít

jegyzőkönyv

főnév
  • tanácskönyv (régies), protokollum (régies)
  • (választékos): notesz, jegyzetfüzet, jegyzettömb

kitartó

melléknév
  • elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
  • hűséges, ragaszkodó
  • huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
  • eltartó, pénzelő

lexikográfia

főnév
  • szótárírás, szótárszerkesztés
  • szótártudomány, szótártan