kiebrudal szinonimái

ige
  • kiakolbólít, kigolyóz (szleng), kikerget, kizavar, kivág, kiűz, kidob, kipenderít, kitesz, kifírundcvancigol (bizalmas), kitessékel, eltávolít, kirakja a szűrét

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

túlságos

melléknév
  • túlzott, rendkívüli, túlzó, mértéktelen, szertelen

kellő

melléknév
  • szükséges, kívánatos, illő, megfelelő, alkalmas, elégséges, elegendő, kielégítő, helyes, helyénvaló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiebrudal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keresztkérdés

főnév
  • ellenkérdés, ellenőrző kérdés

iszalag

főnév
  • ördögcérna, semfűsemfa

ingoványos

melléknév
  • mocsaras, süppedéses, lápos, posványos, vizenyős, vadvizes, semlyékes (tájnyelvi)
  • kétes, bizonytalan

hibátlan

melléknév
  • hibamentes, kifogástalan, szabályszerű, hiánytalan, pontos, tökéletes, ép, teljes, helyes, szabályos, sértetlen, romlatlan, tisztességes, tiszta, torzítatlan, makulátlan, büntetlen, szeplőtlen (régies), ártatlan, feddhetetlen, korrekt, intakt (szaknyelvi), csorbítatlan, igaz, mintaszerű Sz: még az irigység se találna benne hibát; olyan, mint a szűz lány képe

kézi

melléknév
  • kézzel végzett, manuális (idegen), kézzel hajtott
  • hordozható

kitágít

ige
  • kibővít, kiterjeszt, kinyújt, kifeszít, széthúz, megnagyobbít, megnövel, megtold
  • (ismeretet, látókört): kiszélesít, kibővít, elmélyít, erősít, gyarapít, gazdagít

sziszeg

ige
  • sziszereg (tájnyelvi)
  • (szél): fütyül, sípol

gyümölcsöztet

ige
  • hasznosít, felhasznál, kamatoztat, alkalmaz, megforgat (szaknyelvi)

gyeplő

főnév
  • hajtószár, kantárszár, póráz, szíj, fék
  • hatalom, fegyelmező erő

elsiklik

ige
  • mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
  • (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)

halászat

főnév
  • halfogás, halászás, horgászat, pákászat, pecázás (bizalmas)

kivetkőzik

ige
  • (szerzetesrendből): kilép, kiugrik
  • (választékos): kikel, átváltozik, megváltozik, kifordul

körös-körül

határozószó
  • mindenütt, mindenfelé, minden oldalon, körben, karikában, kernyesten (tájnyelvi), körödes-körül (tájnyelvi)

meglapul

ige
  • megbújik, elbújik, rejtőzködik, elrejtőzik (választékos), megbúvik (régies), meghúzódik, kucorog, kuporog, kushad (bizalmas), lapul, sunyít, lekushad (tájnyelvi), megtop (tájnyelvi), dekkol (szleng), meghúzza magát
  • hallgat, megijed, visszariad, visszahúzódik, meghunyászkodik, lapít, kussol (durva), sunyít, elszáll a bátorsága(valamivel)(valamivel)

letekeredik

ige
  • lecsavarodik, legombolyodik, lepereg, lejön, lehenteredik (tájnyelvi), lesodoringózik (tájnyelvi)

kiegyenlítődik

ige
  • nivellálódik
  • feloldódik, semlegesül, megszűnik, elsimul
  • megtérül, kompenzálódik

kerékgyártó

főnév
  • bognár, kollár (tájnyelvi), kerékács (régies), kerekes, kocsigyártó (régies)

kioszt

ige
  • odaad, kiad, adagol, szétoszt, eloszt, juttat, szolgáltat, nyújt, részesít, kiutal, ráruház, felruház, ajándékoz, adományoz, parcelláz
  • megszab, kijelöl, (büntetést) kimér, meghatároz, (helyet) megállapít
  • (bizalmas): megbüntet, rendreutasít, megleckéztet, leszid, leszúr

lepaktál

ige
  • (pejoratív): (titokban) összefog, összeszövetkezik, szövetkezik, szövetséget köt, szövetségre lép, összeszűri a levet, összepaktál, lepaklizik (tájnyelvi)

kihajózik

ige
  • kiszáll, partra száll, kiköt
  • kievez, nyílt vízre megy

jacht

főnév
  • hajó, vitorlás

kísértés

főnév
  • csábítás, ámítás, megrontás, kedveskedés, hízelgés
  • ösztönzés, sugallat, sugalmazás, kísértet (régies)

leszid

ige
  • összeszid, megfedd, megszid, megdorgál, megpirongat, leteremt (bizalmas), kioszt (bizalmas), legorombít (bizalmas), leszúr (bizalmas), letol (bizalmas), lekap (bizalmas), lebaltáz (szleng), lebarnít (bizalmas), ledorongol (bizalmas), letaglóz (valakit) (bizalmas), lebasz (durva) Sz: lekap vkit a lábáról; megmossa a fejét; lekapja a tíz körméről; felolvasták neki a leckét