kúp szinonimái

főnév
  • kónusz (idegen), csürök (régies)
  • végbélkúp
  • (régies): kupola

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pollen

főnév
  • virágpor, hímpor

irtóztató

melléknév
  • iszonyú, iszonyatos, undorító, félelmetes, rémítő, rémisztő, borzalmas, hajmeresztő, megdöbbentő, megrázó, visszataszító, irtózatos, szörnyűséges, rettentő, rettenetes, förtelmes
  • felháborító, megbotránkoztató, tűrhetetlen
  • nagyon, rendkívül, roppant
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kúp szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kötőfék

főnév
  • kantár, póráz, pányva

kímélet

főnév
  • gyengédség, tapintat, belátás, elnézés, engedékenység, figyelmesség, méltányosság, türelem, béketűrés
  • könyörület, kegyelem, irgalom

kifelejt

ige
  • kifeled, kihagy, mellőz, elhagy, figyelmen kívül hagy, megfeledkezik (valamiről), kimegy az eszéből, nem tartja eszében, elfelejt, átugrik

kandeláber

főnév
  • fáklyatartó, gyertyatartó, lámpatartó
  • lámpaoszlop, állólámpa (régies)

közt

névutó
  • között, közepette, körében, közepén, közben, környezetében, közbül (tájnyelvi)

lejtő

főnév
  • lanka, rézsű, lejtmenet, hajlat, bukkanó, hegyoldal, ereszkedő, hágó, csúszkató (tájnyelvi), menedék (tájnyelvi)
  • sípálya, lesiklópálya
  • csúszda
  • züllés, romlás, hanyatlás

tördel

ige
  • aprít, darabol, morzsál, morzsol, tördös (tájnyelvi), törmel (tájnyelvi), szakmatol (tájnyelvi)

igyekvés

főnév
  • igyekezet, törekvés, törekedés, iparkodás, ambíció, becsvágy, szorgalom, erőlködés, küszködés, buzgalom, buzgóság

hűsítő

melléknév, főnév
  • üdítő, frissítő, élénkítő, hűtő

felség, fölség

főnév
  • (megszólításként is): uralkodó, fenség, majesztás (idegen), sire (idegen)
  • méltóság, magasztosság, fennköltség, emelkedettség
  • (régies): fensőbbség, tekintély

inzultál

ige
  • sérteget, megsért, megbánt, gorombáskodik, becsmérel, gyaláz
  • beleköt, megtámad
  • bántalmaz

leömlik, leömöl

ige
  • leszakad, lefolyik, leözönlik, lezúdul, leárad, leáramlik

mancs

főnév
  • tappancs (bizalmas)
  • (bizalmas): kéz, pracli (bizalmas), jatt (szleng), evező (szleng)

átszökik

ige
  • átlopódzik, átlopakodik, átoson
  • átáll, átpártol, megszökik, dezertál
  • átlóg (bizalmas), megpattan (szleng), lelép (szleng)
  • (régies): átszökell, átugrik, keresztülugrik

nemzetiség

főnév
  • népcsoport, nemzeti kisebbség, nacionalitás (régies), etnikum

mélabú

főnév
  • mélaság, borongás, ború, felhő, borulat (régies), melankólia, búskomorság, szomorúság, bánat, bú, búbánat, lehangoltság, csüggedés, csüggedtség, depresszió

kupola

főnév
  • boltíves tető, hagymatető, gömbtető

körzet

főnév
  • térség, környék, övezet, zóna, régió, rajon (idegen), vidék
  • működési terület, illetékességi terület, illetékesség, hatásterület, szféra (régies)

lebukik

ige
  • leesik, aláhajlik, előrecsuklik, előrebicsaklik, lefordul, lehanyatlik
  • (vízbe): lemerül, alámerül, lebükik (tájnyelvi), lekankurázik (tájnyelvi)
  • (nap): leszáll, lenyugszik, lemegy, eltűnik
  • rajtaveszt, megjárja, lebőg (szleng), buktázik (szleng), kézre kerül

megtöröl, megtörül

ige
  • letöröl, (edényt) eltöröl, megfényesít, megdörgöl, megtisztít

kvázi II.

melléknév
  • látszólagos
  • körülbelüli, megközelítő

kiöl

ige
  • kiirt, kipusztít
  • legyilkol

legkevesebb

számnév
  • minimális, legkisebb, legcsekélyebb

megvon

ige
  • meghúz, kijelöl, meghatároz
  • elvesz, elvon, megfoszt (valamitől), megtagad, elfukarkodik (régies)(valamivel)(valamivel)