lejtő szinonimái

főnév
  • lanka, rézsű, lejtmenet, hajlat, bukkanó, hegyoldal, ereszkedő, hágó, csúszkató (tájnyelvi), menedék (tájnyelvi)
  • sípálya, lesiklópálya
  • csúszda
  • züllés, romlás, hanyatlás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

távbeszélőnévsor

főnév
  • telefonkönyv, távbeszélő-névjegyzék (szaknyelvi)

soványodik

ige
  • vékonyodik, karcsúsodik, fogy, aszik, aszalódik, sorvad, satnyul, zsugorodik, sápad (választékos), hitványodik (tájnyelvi), hitványkodik (régies), (jószág) apaszt (tájnyelvi), ványad (tájnyelvi), ösztövéredik (régies)
  • (választékos): fogy, fogyatkozik, csökken, csappan, apad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lejtő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lapozgat

ige
  • nézeget, olvasgat, forgat, levelez (régies)

komédiás

főnév
  • (régies): csepűrágó, mutatványos, színész
  • (jelzőként): képmutató, alakoskodó, színészkedő, színlelő, tettető, megtévesztő

kiút

főnév
  • kijárat, kivezető út
  • szabadulás, menekülés, egérút, menekvés, megoldás, segítség, mentség, kibúvó

későn

határozószó
  • utólag, elkésve, elkésetten, soká, sokára, nagy sokára, post festa (idegen), rákjártával (tájnyelvi) Sz: a mennyországba is későn fog érkezni

légáramlás

főnév
  • szél, légjárás, légáramlat, légmozgás, levegőáramlás, levegő, huzat, cúg (bizalmas), ájer (tájnyelvi), ájerluft (tájnyelvi), dér (tájnyelvi)

magaslat

főnév
  • emelkedés, kiemelkedés, csúcs, hegy, domb, halom, dűne, földhát, bérc (választékos)

úristen

főnév
  • Isten, Úr, Teremtő, Alkotó, Örökkévaló, Mindenható, a Seregek Ura

jeges

melléknév
  • fagyos, hideg, zimankós, vacogtató, kemény
  • síkos, csúszós
  • jegelt, jéghideg, jégbe hűtött
  • barátságtalan, visszautasító, rideg, merev, kimért, ellenséges

iszap

főnév
  • sár, üledék, latyak, posvány, salak, dágvány (tájnyelvi)
  • seprő, alj, csapadék (szaknyelvi), maradvány (szaknyelvi), reziduum (szaknyelvi)

folyamatos

melléknév
  • folytonos, összefüggő, megállás nélküli, állandó, szakadatlan, szüntelen, tartós, folyó, permanens, megszakítatlan, sorozatos, szünet nélküli, nonstop

juttat

ige
  • küld, továbbít
  • ad, adományoz, ajándékoz, kioszt, odaítél, folyósít, biztosít, nyújt, részesít
  • hagyományoz, ráhagy, ráruház

manióka

főnév
  • tápióka, kasszáve

megházasodik

ige
  • megesküszik, összeházasodik, házasságot köt, örök hűséget esküszik (választékos), házasságra lép, egybekel (választékos), frigyre lép, esküvőt tart, lakodalmat ül, menyegzőt ül, bedobja a törülközőt (szleng), beadja a derekát (szleng)
  • megnősül, elvesz (valakit), feleségül vesz (valakit), nőül vesz (valakit), feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi), papucskormány alá jut (tréfás), asszonyt vesz a házhoz (tájnyelvi)
  • férjhez megy, feleségül megy (valakihez), hozzámegy (valakihez), nőül megy (valakihez) (választékos), nejévé lesz, bekötik a fejét, főkötő alá kerül (tájnyelvi)

bekebelez

ige
  • annektál (szaknyelvi), csatol, kapcsol, magába olvaszt, asszimilál, elfoglal, meghódít, megszerez
  • elfogyaszt, megeszik, behabzsol, felfal, bezabál (durva), bekajál (szleng), beburkol (szleng), besimogat (tájnyelvi), betestesít (régies)

okirat

főnév
  • okmány, kiadmány (régies), oklevél, dokumentum, ügyirat, akta, irat, tanúsítvány, igazolás, bizonylat

mora

főnév
  • haladék, késedelem, halasztás
  • (szaknyelvi): (rövid) szótag

lekicsinyel

ige
  • alábecsül, lefitymál, lesajnál, lebecsül, leértékel, aláértékel, lekezel, leszól, ócsárol, lehúz, lenéz, megvet, semmibe vesz, fumigál (bizalmas), depreciál (régies), lefirigyel (tájnyelvi)

lámpaoszlop

főnév
  • kandeláber, kandelábertartó, lámpatartó, lámpavas

likőr

főnév
  • kontyalávaló (tréfás), édespálinka (tájnyelvi)

misézik

ige
  • misét mond, istentiszteletet tart
  • celebrál, pontifikál (idegen)

lenyűgöz

ige
  • (régies): leköt, lekötöz, odakötöz, odaköt
  • elbűvöl, bűvöletbe ejt, elbájol, lebilincsel, megfog, meghódít, gyönyörködtet, megbabonáz, megigéz, elragad, magával ragad, megejt, rabul ejt, elvarázsol, megszédít (bizalmas), delejez (régies), hipnotizál (idegen)
  • kifektet (szleng), kiüt (szleng), meghidaltat (szleng)

kontráz

ige
  • kísér
  • hegedül (tájnyelvi)
  • rádupláz
  • fékez, lassít

lőre

főnév
  • aljabor, vízbor, kapásbor, kocsisbor, bicskanyitogató (tréfás), rabvallató (tréfás), kerítésszaggató (tréfás), karcos (tájnyelvi), vinkó, cankó (tájnyelvi), csavitka (tájnyelvi), lotty (tájnyelvi), fickó (tájnyelvi), pancs, háromemberes (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi)

mondogat

ige
  • hajtogat, ismételget, szajkóz, beszélél (tájnyelvi), ond-mond (tájnyelvi)
  • bizonygat, erősítget
  • híresztel, rebesget (bizalmas), regöl (régies), pelleget (tájnyelvi)