kímélet szinonimái

főnév
  • gyengédség, tapintat, belátás, elnézés, engedékenység, figyelmesség, méltányosság, türelem, béketűrés
  • könyörület, kegyelem, irgalom

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elbocsát

ige
  • elenged, elereszt, elküld, meneszt
  • felmond, kitesz, felment, elmozdít, meneszt, eltávolít, levált, szélnek ereszt, destituál (idegen), dimittál (idegen), kirúg (bizalmas), lapátra tesz (szleng), csúszdára tesz (szleng, tréfás), utcára tesz, elcsap, kidob, kihajít, kivág, kirepít, kipenderít, bélistáz, túlad (valakin), feltarisznyáz, kiteszi a szűrét, útilaput köt a talpára (valakinek), kényszernyugdíjaz
  • leszerel, obsitol (régies)

adódik

ige
  • előfordul, előadódik, megesik, akad, kerül, kerülközik (tájnyelvi), találkozik (régies)
  • (alkalom): nyílik, kínálkozik, jön
  • származik, következik, fakad, ered, folyik, támad
  • létrejön, keletkezik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kímélet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicserepesedik

ige
  • felrepedezik, felcserepszik (tájnyelvi)
  • kiszárad

jóakaró I.

melléknév
  • jóakaratú, jóindulatú, jó szándékú, szíves, kegyes (régies), baráti, benevolens (régies), irgalmas, kegyelmes

ízlés

főnév
  • gusztus (bizalmas), ízlelés, ízlet (tájnyelvi)
  • beállítottság, felfogás, szokás, modor, érdeklődés, tetszés
  • finomság, választékosság, szépérzék
  • divat, sikk (bizalmas), elegancia, módi (bizalmas), bonton (régies)

hópehely

főnév
  • hópihe, pelle (régies), pihe, hókristály, hópili (tájnyelvi), hópilinke (tájnyelvi)

kihoz

ige
  • előhoz, kivezet, kiszabadít
  • kiad, megjelentet, közzétesz, közrebocsát, nyilvánosságra hoz
  • létrehoz, kibocsát, forgalomba hoz, gyárt, termel
  • (vkiből vmit): sarkall, serkent, ösztökél, ösztönöz
  • szembetűnővé tesz, felszínre hoz

komédiás

főnév
  • (régies): csepűrágó, mutatványos, színész
  • (jelzőként): képmutató, alakoskodó, színészkedő, színlelő, tettető, megtévesztő

szú

főnév
  • faféreg, farágó, rágóféreg, hajóféreg, famoly, halálórabogár (tájnyelvi), bútorrágóbogár (tájnyelvi)

hallomás

főnév
  • értesülés, hír, kósza hír, tudomás, információ, mendemonda, pletyka, szóbeszéd

hagyományoz

ige
  • örökít, örökül hagy, testál (régies), hátrahagy, adományoz, átad, átszármaztat, átruház, juttat

emberies

melléknév
  • emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas

hasadék

főnév
  • hasadás, rés, nyílás, lyuk, lék, repedés, repedék (régies), hézag, mélyedés, barázda, fissura (idegen), stoma (szaknyelvi), nyiladék (régies)
  • szurdok, szakadék, völgy, völgyszoros, törés, vágány (régies), hegyszoros, kanyon, vízmosás, meredély (választékos), hasadály (tájnyelvi), mélység, völgyeleg (tájnyelvi)

koplalás

főnév
  • éhezés, nélkülözés, ínség, nyomor
  • böjt, diéta, fogyókúra

közvetítő

főnév
  • közbenjáró, alkusz (régies), ügynök, ágens (szaknyelvi), mediátor (idegen), negociátor (régies)
  • médium (idegen), békítő, békéltető

megszilárdul

ige
  • megalvad, megkocsonyásodik
  • megkeményedik, megedződik, megköt, szilárd halmazállapotot vesz fel
  • konszolidálódik, megerősödik, stabilizálódik, állandósul, összeáll

ma II.

főnév
  • jelen, jelenkor

kimerít

ige
  • (vizet): kiemel, kivesz, kimer
  • (nyersanyagot): elfogyaszt, felhasznál, feldolgoz, felél, elpusztít
  • megürít (régies)
  • megerőltet, megvisel, túlterhel, túlhajt, agyondolgoz, agyonhajszol, agyonfáraszt, elgyengít, elcsigáz, kifullaszt, kifáraszt, kizsigerel, kiszipolyoz, kifacsar, kicsinál (szleng), felőröl, kikészít (szleng), kiakaszt (szleng), elnyű (tájnyelvi), kikalézol (tájnyelvi), enervál (idegen), strapál (bizalmas)

kiapadhatatlan

melléknév
  • kifogyhatatlan, szűnni nem akaró, szakadatlan, örökös, folytonos, szüntelen, véget nem érő, kimeríthetetlen, határtalan, végtelen

kiüldöz

ige
  • kiutál, elmar

logikus

melléknév
  • ésszerű, racionális, következetes, okszerű, józan, okos, értelmes, épkézláb, érthető, világos, áttekinthető, rendezett, belátható, felfogható, egyértelmű, szabatos, pontos, nyilvánvaló, magától értődő, látni való, szemmel látható, evidens, célszerű, jól átgondolt

kirág

ige
  • kilyukaszt
  • (sav) kimar

jóvátesz

ige
  • helyrehoz, kiköszörül, levezekel, bűnhődik, megvált, expiál (régies), kiengesztel, elégtételt ad
  • kijavít, korrigál, helyesbít, kiigazít, orvosol, reparál
  • pótol, visszaad, visszatérít, kárpótol, kártalanít, kompenzál, ellensúlyoz, rendez

klasszikus II.

főnév
  • remekmű, mestermű
  • remekíró

lumbágó

főnév
  • izomzsába, hexensussz (bizalmas)