könnyelmű szinonimái
melléknév
- meggondolatlan, komolytalan, lelkiismeretlen, felelőtlen, vigyázatlan, elővigyázatlan, figyelmetlen, gondatlan, hanyag, bolondos, szeles, felületes, pazarló, tékozló, költekező, bohém (választékos), kikapós, link, szeleburdi, hebrencs, hebehurgya, vihonc (régies), pelyva (tájnyelvi), könnyedélő (tájnyelvi), frecskár (tájnyelvi), gyerekeszű (tájnyelvi), hejehuja (tájnyelvi)
- frivol, léha, ledér, könnyűvérű
- elhamarkodott, óvatlan, megfontolatlan
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
birtokol
ige
- birtokában van, tulajdonol, van (valamije), rendelkezik, hatalmában tart, ural, bír (régies), ura (valaminek), posszideál (régies), posszedál (régies), bírlal (régies)
vezekel
ige
- bűnhődik, penitenciázik (idegen), Canossát jár, hamut hint a fejére, magába száll, expiál (régies)
- megbán
- szenved, megszenved, lakol, meglakol
komolyság
főnév
- megfontoltság, higgadtság, nyugodtság, megbízhatóság, józanság, érettség, méltóság, gravitás (idegen)
kettes
főnév
- kétforintos, bélás (szleng)
- elégséges, béla (szleng), görbe egyenes (szleng), hattyú (szleng), hurok (szleng), kanyaró (szleng), libanyak (szleng), proletárjeles (szleng), talponálló (szleng)
képzelődés
főnév
- ábrándozás, álmodozás, merengés, fantáziálás, kitalálás, hallucinálás (idegen)
- képzelet, káprázat, ábránd, látomás, vízió, álom, tünemény, légvár, fantázia, fikció, agyszülemény, elmeszülemény, kitaláció, imagináció (idegen), hallucináció, fantazmagória, képzelgés, preszuppozíció
ízzé-porrá
határozószó
- apróra, darabokra, szilánkokra, pozdorjává, ripityára, miszlikbe (bizalmas), porodos-porrá (régies), rapityára (tájnyelvi)
fékez
ige
- lassít, megállít, visszafog, visszatart, zaboláz, gyeplőz (régies), kantároz (régies), eréz (régies)
- akadályoz, hátráltat, tartóztat, gátol, korlátoz
- mérsékel, enyhít, gyöngít, moderál (bizalmas), csökkent, tompít, redukál, csillapít, szelídít, leküzd
leszokik
ige
- abbahagy, felhagy (valamivel), eláll (valamitől), lemond (valamiről), levetkőzik (valamit), letesz (valamiről), megszakít (valamit)
aprít
ige
- apróz, darabol, tördel, hasogat, metél, darál, porít (régies), vág, összevág, vagdal, szegdel (régies), trancsíroz, szeletel, tör, zúz, sziláncsol (tájnyelvi), szecskáz (tájnyelvi), aprogat (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): üt-vág, kaszabol, öldös
múlt II.
főnév
- (választékos): történelem, hajdankor
- (grammatikában): múlt idő, praeteritum (szaknyelvi)
meglepődik
ige
- elcsodálkozik, meghökken, megdöbben, ledöbben (bizalmas), elképed, megütközik, megütődik (régies), elámul, álmélkodik, elbámul, hüledezik, elhűl (bizalmas), nagyot néz, fennakad, frappírozva van (régies), meghőköl (tájnyelvi), meglebben (tájnyelvi), meglepetődik (tájnyelvi) Sz: földbe gyökerezik a lába; szeme-szája eláll a csodálkozástól; egyik ámulatból a másikba esik; leesik az álla; eláll a lélegzete; tátva marad a szája; sóbálvánnyá válik
könyöklő I.
melléknév
- ambiciózus, nagyravágyó, becsvágyó, csörtető, törtető, stréber (bizalmas), karrierista, pedálozó (pejoratív), buzgómócsing (szleng)
koktél
főnév
- keverék, egyveleg, kotyvalék (pejoratív)
- fogadás, parti (bizalmas), koktélparti, összejövetel
krákog
ige
- harákol, megreszeli a torkát, torkát köszörüli, cikákol (tájnyelvi), kerreget (tájnyelvi), hertyeg (tájnyelvi)
megítél
ige
- értékel, elbírál, ítéletet alkot, bírál, megállapít, jellemez, minősít, felmér, felbecsül, kimond, kinyilvánít, állást foglal, megvizsgál
- elítél, ítélkezik (valaki fölött), kritizál, megbírál, kifogásol, ócsárol, becsmérel, leszól, leránt (bizalmas), szapul (bizalmas)
- elrendel, odaítél, odaad
köt
ige
- csomóz, bogoz, hurkol, kötöz, odaerősít, rögzít
- (tájnyelvi): megront
- (virágot, csokrot, koszorút) fűz
- szilárdít, tömörít
- szilárdul, ragad, összetart
- ott tart, kényszerít
- kapcsol (valakihez, valamihez), odaláncol (valakihez)
- (eskü) visszatart, kötelez
- (valamihez): függővé tesz (valamitől)
- (kapcsolatot): létrehoz
kiállás
főnév
- tűrés, szenvedés, kibírás, elviselés
- támogatás, mersz, bátorság, állásfoglalás
- fellépés, megjelenés, külső
megkülönböztetés
főnév
- különbségtétel, különbségtevés, elkülönítés, differenciálás, distinkció (régies)
- előítélet, elfogultság