kettes szinonimái

főnév
  • kétforintos, bélás (szleng)
  • elégséges, béla (szleng), görbe egyenes (szleng), hattyú (szleng), hurok (szleng), kanyaró (szleng), libanyak (szleng), proletárjeles (szleng), talponálló (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kényszerül

ige
  • kénytelenedik, kénytetik, kell (valakinek), muszáj

mókás

melléknév
  • tréfás, bolondos, játékos, bohókás, bohó, játszi, jópofa, mulatságos, vicces, mulattató, szórakoztató, mófé (tájnyelvi), figurás (tájnyelvi)
  • nevetséges, különös, furcsa, groteszk, muris (bizalmas), habókos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kettes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kelletlen

melléknév
  • kedvetlen, mogorva, kényszeredett, vonakodó, húzódozó, fanyalgó, fancsali, mísz (bizalmas), ándorodott (tájnyelvi), nyaffadt (tájnyelvi)
  • erőszakolt

intarzia

főnév
  • berakás, famozaik, betét

így II.

kötőszó
  • tehát, eszerint, következésképp, ennélfogva, ezért, ennek következtében, ezenest (tájnyelvi)
  • például

heccel

ige
  • bosszant, ingerel, ugrat, cukkol, frocliz, hergel, húz, szurkapiszkál, cikiz
  • felloval, bujtogat, uszít

keresztút

főnév
  • útkereszteződés, útkeresztezés, általút (régies)
  • válaszút
  • via crucis (idegen), kálvária, kálváriajárás, keresztjárás, hányattatás

kipeckel

ige
  • kifeszít, kitámaszt
  • (régies): meglazít, kiold

szétágazik

ige
  • elágazik, kettéágazik, szerteágazik, széttart, szétiránylik (régies), szétválik, divergál (szaknyelvi), (vélemény) megoszlik

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

gőzöl

ige
  • párol, gőzzel kezel, dunsztol, inhalál
  • (tájnyelvi): gőzölög, párolog

előírás

főnév
  • rendelet, utasítás, rendelkezés, jogszabály, szabály, szabályzat, irányvonal, törvény, elrendelés, rendelés, rendtartás, meghagyás, ukáz (régies), végzés, szabályozás, rendszabály, útbaigazítás, intézkedés, mandátum (szaknyelvi), irányelv, statútum (régies), direktíva (idegen), elvárás, követelmény, kívánság, kívánalom, szabvány, regula (régies), norma vezénylés (szaknyelvi), reglama (régies)
  • vény, recept, recipe (szaknyelvi), rendelvény (szaknyelvi)

hadicsel

főnév
  • hadifurfang, hadifortély, stratagéma (régies)

kisszék

főnév
  • zsámoly, sámli, gyalogszék (tájnyelvi)

kórterem

főnév
  • betegszoba

megháborodik

ige
  • megzavarodik, meggabalyodik, meghibban, meghabarodik (tájnyelvi), megbolondul, meghőbörödik (tájnyelvi), eszét veszti, megőrül, megparasztul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felfordul (gyomor), émelyeg

lelkesedik

ige
  • lelkesül, lelkendez, hevül, rajong, lelkendezik, el van ragadtatva, buzog (bizalmas), örül, ujjong, exultál (idegen)

kettősség

főnév
  • dichotómia (idegen), dualizmus (idegen), dualitás (idegen)

kegyes

melléknév
  • kegyteljes (régies), nagylelkű, jóságos, jótevő, szíves, humánus
  • leereszkedő, engedékeny
  • vallásos, szenteskedő, kenetes, kenetteljes, istenfélő, jámbor, ájtatos, hű, buzgó, malasztos, religiózus (régies), pietás (régies)
  • (régies): piarista, kegyesrendi
  • (régies): kegyelmes, irgalmas, könyörületes
  • (régies): kedves, szép, gyönyörű (nő)

kikapar

ige
  • kivakar, kiváj, kikotor, kitúr, kimélyít
  • kiürít, kitisztít
  • megszerez

lehangolt

melléknév
  • kedvetlen, elkedvetlenedett, kedveszegett, szomorú, búskomor, bánatos, borús, indiszponált, nyomott, csüggedt, levert, letört, mélabús, rosszkedvű, rezignált, depresszív (idegen), deprimált, elszontyolodott, szontyola (tájnyelvi), szontyoli (tájnyelvi), bélebűzhödt (tájnyelvi)

kibogoz

ige
  • kibont, szétbont, kiold, felold, kicsomóz, kigabalyít, megbont, kioldoz, felfejt, kiköt, kifűz, kiboncol (tájnyelvi)
  • megold, megfejt, kiderít, kinyomoz, kibonyolít, tisztáz

irha

főnév
  • bőr, bunda, prém, szőrme, felhám (szaknyelvi)

kiment

ige
  • megment, kiszabadít, megszöktet, kihoz (bizalmas), kiragad, kitép, kihúz, kiránt, kiold, kivált, megléptet (szleng)
  • menteget, felment, felold, elnéz, kibeszél (régies), exkuzál (idegen)
  • mentesít, tisztáz, igazol

lélek

főnév
  • psziché (idegen), szufla (bizalmas), bozgó (tájnyelvi), pára
  • szentlélek, szellem, szellet (régies), spiritusz (idegen)
  • szellem, kísértet, fantom
  • érzelem, érzület, érzelemvilág, lelkivilág, szív, pszichikum
  • lelkierő, akaraterő, bátorság
  • lelkiismeret
  • átélés
  • lelkesedés, hév, ügyszeretet (régies), ügybuzgóság
  • ember, személy, egyed, lakos
  • lényeg