komolyság szinonimái

főnév
  • megfontoltság, higgadtság, nyugodtság, megbízhatóság, józanság, érettség, méltóság, gravitás (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

járul

ige
  • (valakihez): lép, fordul, folyamodik, rekurrál (régies)
  • csatlakozik, tartozik, párosul (valamihez), hozzájön (valamihez)

hátul

határozószó
  • (valami): végén, mögött, után
  • hátrább, hátrébb (bizalmas), odébb (bizalmas), hátrul (tájnyelvi), elöl-utol (régies)
  • végül, a végén, végre, utoljára
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a komolyság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiszínez

ige
  • kifest, kimázol, kipingál (bizalmas), kidekorál, cifráz (tájnyelvi)
  • szépít, élénkít, tarkít, kibővít, kiegészít, hozzátesz, árnyal, részletez, felnagyít, eltúloz, felfúj, feltupíroz, túlhangsúlyoz, sarkít, kiemel

kelletlen

melléknév
  • kedvetlen, mogorva, kényszeredett, vonakodó, húzódozó, fanyalgó, fancsali, mísz (bizalmas), ándorodott (tájnyelvi), nyaffadt (tájnyelvi)
  • erőszakolt

karcol

ige
  • vakar, sért, karmol, horzsol, csikar (tájnyelvi), karimzsol (tájnyelvi), koszorál (tájnyelvi), körcöl (tájnyelvi), kráspol (tájnyelvi)
  • (torkot): kapar, csíp, ingerel
  • ró, vés, metsz, karistol
  • rajzol, hímez (tájnyelvi)

ing2

ige
  • ingadozik, inog, hajladozik, leng, hajlong, reng, rengedez (régies), dülöng, dől, imbolyog, billeng, tántorog, himbálódzik, himbálózik
  • (vízen): ring, ringatózik

kizárólagosan

határozóragos mellék
  • kizárólag, csupán, csak, csupáncsak, pusztán, tisztán, egyedül, exkluzíve (választékos)

középparaszt

főnév
  • gazda, nagygazda, kulák (régies)

tegeződik

ige
  • pertuban van (valakivel), téz (tájnyelvi)

heraldika

főnév
  • címertan

hazajön

ige
  • megjön, hazatér, hazaér, hazaérkezik, hazajut, hazakerül, hazalátogat, hazalát (tájnyelvi)

ezred1

számnév
  • ezredrész

hívószám

főnév
  • telefonszám, szám, kapcsolási szám

krinolin1

főnév
  • abroncsszoknya, abroncsos szoknya

legnagyobb

melléknév
  • legjelentősebb, fő, óriási, felülmúlhatatlan, rekord (szleng), csúcs
  • maximális
  • legmagasabb

álkulcs

főnév
  • tolvajkulcs, betörőszerszám, nyitóvas (szaknyelvi), sperhakni (bizalmas), dártli (szleng)

mindegyik

névmás
  • mindenik (tájnyelvi), minden egyes, mind, ki-ki, valamennyi, valahány, minden

megerőltet

ige
  • kimerít, túlterhel, kifáraszt, elcsigáz, meghajt, igénybe vesz, megvisel
  • meghúz, megrándít, túlterhel
  • (megerőlteti magát): erőt vesz magán, összeszedi magát, megembereli magát

kompenzál

ige
  • kiegyenlít, helyrehoz, helyreállít, ellensúlyoz, egalizál, nivellál, jóvátesz, kártalanít, kárpótol, visszaad, visszatérít, rendez

kisorosz

főnév, melléknév
  • ukrán, kárpátukrán, rutén, ruszin

kőrisbogár

főnév
  • spanyollégy (régies)

megbotránkozik

ige
  • elszörnyed, megütközik, megütődik (régies), felháborodik, felütközik (tájnyelvi), zokon vesz, rossz néven vesz, elképed, fönnakad (valamin)

kopott

melléknév
  • viseltes, kopottas, elhasznált, vásott, elnyűtt, rongyos, foltozott, foldott, koszlott, foszlott, feslett, ütött-kopott, ócska, régi, avítt, avatag, kiszolgált, idejétmúlt, színehagyott, fakó, viharvert, keshedt (tájnyelvi)
  • szegényes, elszegényedett, lecsúszott
  • elcsépelt, banális

képtelen I.

melléknév
  • alkalmatlan, gyenge, inadekvát (idegen)
  • hihetetlen, lehetetlen, abszurd, badar, illuzórikus, esztelen, fonák, érthetetlen, bizarr, groteszk, fura, értelmetlen, valószínűtlen, irracionális, képzeletbeli, kétségbevonható, felfoghatatlan, kivitelezhetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan
  • (régies): idomtalan, formátlan, iszonyú, iszonyatos, csúnya

kötszer

főnév
  • géz, sebkötő, kötés, pólya, kötözőpólya, kötözőanyag, kötözőszer, mullpólya (szaknyelvi), tépés (régies)

megénekel

ige
  • megversel, versbe önt