képzelődés szinonimái

főnév
  • ábrándozás, álmodozás, merengés, fantáziálás, kitalálás, hallucinálás (idegen)
  • képzelet, káprázat, ábránd, látomás, vízió, álom, tünemény, légvár, fantázia, fikció, agyszülemény, elmeszülemény, kitaláció, imagináció (idegen), hallucináció, fantazmagória, képzelgés, preszuppozíció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ejha

indulatszó
  • nahát!, tyűha!, hűha!, eh!, jé!, ejnye!, nicsak!, nocsak!, teringettét!, még ilyet!, hinnye (tájnyelvi)!, atyaisten!, betojok (szleng)!, lebabázok (szleng)!, no de még ilyet!, no nézd csak!, ki hallott ilyet?, a mindenségit!, megáll az ész!, mi a szösz!, mi az ördög!, mi a manó!, te jó ég!, kutya teremtette!, az ördögbe is!, kutya meg a mája!, ezt add össze!, ez nem lehet igaz!, te jószagú úristen!, a szentségit!, az anyja köcsögit!

analóg

melléknév
  • hasonló, egyező, megegyező
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a képzelődés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

karcol

ige
  • vakar, sért, karmol, horzsol, csikar (tájnyelvi), karimzsol (tájnyelvi), koszorál (tájnyelvi), körcöl (tájnyelvi), kráspol (tájnyelvi)
  • (torkot): kapar, csíp, ingerel
  • ró, vés, metsz, karistol
  • rajzol, hímez (tájnyelvi)

így II.

kötőszó
  • tehát, eszerint, következésképp, ennélfogva, ezért, ennek következtében, ezenest (tájnyelvi)
  • például

húzás

főnév
  • vonás, húzgálás, vontatás, vonszolás, rántás
  • sorsolás, sorsjáték
  • törlés, kihúzás
  • sakkhúzás
  • fortély, csel, trükk
  • próba, próbálkozás, lehetőség
  • ötlet
  • madárvonulás
  • (időtartamé): nyújtás, hosszabbítás
  • (szleng): rohanás, pucolás, elszelelés
  • heccelés, ugratás, cukkolás, viccelődés, csipkelődés, ingerkedés, kötődés, kötekedés, bosszantás

használatlan

melléknév
  • új, vadonatúj, viseletlen, érintetlen, friss, tiszta

kelekótya

melléknév
  • meggondolatlan, komolytalan, szeleburdi, szeles, hebehurgya, hebrencs, habókos (tájnyelvi), hóbortos, bolondos, oktondi, mesüge (szleng), kótyagos, szélházi (régies), szélpál (tájnyelvi), szeleverdi (tájnyelvi), kelekóla (tájnyelvi)

kijelentés

főnév
  • állítás, közlés, közlemény, bejelentés
  • mondat, szentencia (régies), mondás, szólás, nyilatkozat
  • kinyilatkoztatás, reveláció (idegen), deklaráció, manifesztáció (idegen), proklamáció (idegen)

szemez1

ige
  • fixíroz (bizalmas), pislog, kacsint, mereven néz, merően néz, bámul, mereszti a szemét, megfigyel, méreget, biluxol (szleng)
  • kikezd, kokettál

göngyöleg

főnév
  • burkolat, burkoló, takaró, csomagolóanyag, csomagolóeszköz
  • csomagolás, tok, héj, burok
  • bála, csomag, köteg, csomó, türedék (régies), tekercs, gombolyag, gomolyag (tájnyelvi), nyaláb, paksaméta

gépfegyver

főnév
  • géppuska, golyószóró, géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), cselló (szleng), varrógép (szleng), maxim (régies)

ellenállás

főnév
  • szembehelyezkedés, ellenszegülés, szembeszegülés, oppozíció (szaknyelvi), berzenkedés, torzonkodás (régies), ellenvetés, dac, durcálkodás, makacskodás, ellenkezés, rezisztencia (szaknyelvi), engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés
  • felkelés, lázadás, lázongás, forrongás, zendülés
  • védekezés, defenzíva (szaknyelvi)
  • védettség, szívósság, edzettség, ellenállóképesség, immunitás
  • (elektromos) sönt (idegen)

gyermeteg

melléknév
  • gyerekes, naiv, együgyű, balga, infantilis, hiszékeny, kiforratlan, zöldfülű, éretlen
  • ártatlan, mesterkéletlen, őszinte, nyíltszívű, jámbor

kimustrál

ige
  • kiselejtez, kirostál, kidob, eldob, kihajít, megszabadul, sutba dob, szemétre dob, kiválogat, kiszuperál (bizalmas), szanál
  • (régies): elbocsát, kicsap
  • alkalmatlannak nyilvánít, leszerel

komolyság

főnév
  • megfontoltság, higgadtság, nyugodtság, megbízhatóság, józanság, érettség, méltóság, gravitás (idegen)

megbüntet

ige
  • megfenyít, büntetéssel sújt, meglakoltat, megfegyelmez, körmére koppint, megver, móresre tanít, elítél, elmarasztal, büntetést szab, ad neki (szleng), megfingat (durva)
  • megostoroz, megvesszőz
  • megbírságol, lebüntet (bizalmas), megbiriz (szleng), elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

lefetyel

ige
  • iszik, lafatyol (tájnyelvi), lapatyol (tájnyelvi), latykol (tájnyelvi), leftyikel (tájnyelvi), lepcsel (tájnyelvi), lepetyel (tájnyelvi), hapacsol (tájnyelvi), hapatyol (tájnyelvi)
  • fecseg, locsog, jár a szája, pletykál, tereferél

képződmény

főnév
  • alakulat, képlet, formáció (szaknyelvi), alakzat, képződés

kapitány

főnév
  • százados (régies)
  • várnagy (régies), várparancsnok, parancsnok
  • főnök, vezér, hadvezér, csapatvezér
  • csapatkapitány

kicsíp

ige
  • kitép, kiszakít
  • felcsíp, kimar
  • (tájnyelvi): kifog (valakin)
  • (kicsípi magát): kirittyenti magát (szleng), kicsinosítja magát, felcicomázza magát, kiöltözik, kiöltözködik, ünneplőbe vágja magát, kinyalja magát, díszbe öltözik, díszt ölt, kikeni-feni magát, felpiperészi magát, kicsípekedik (tájnyelvi)

lázad

ige
  • támad, felkel, zendül, forrong, zavarog, revoltál (régies), rebellál (régies), pártoskodik (régies), zenebonáskodik (régies)

kerület

főnév
  • szegély, szél, határ, perem, körszél, öv, karima, keret, szegélyzet, kontúr, környület (tájnyelvi), periméter (idegen), határvonal, határszél
  • (régies): környék, körlet, zóna, földsáv, terület, pászta (tájnyelvi), periféria (idegen)
  • felségterület, territórium (idegen)
  • (régies): körzet, övezet, szektor (szaknyelvi), negyed, rajon (idegen), régió, vidék, térség
  • választókerület

imitt-amott

határozószó
  • helyenként, itt-ott, néhol, néhon (régies)
  • néha, néha-néha, egyszer-egyszer, szórványosan, elszórtan, elszórva, nagy néha, hébe-hóba, egyszer-másszor, ilitt-holott (tájnyelvi)

kifizetődik

ige
  • megtérül, jövedelmez, megéri, bejön

leégés

melléknév
  • lesülés, lepirulás
  • elhamvadás, elpusztulás
  • (szleng): bukás, kudarc, balszerencse, balsiker, sikertelenség, fiaskó, csőd
  • felsülés, megszégyenülés, bukta (szleng)