fékez szinonimái

ige
  • lassít, megállít, visszafog, visszatart, zaboláz, gyeplőz (régies), kantároz (régies), eréz (régies)
  • akadályoz, hátráltat, tartóztat, gátol, korlátoz
  • mérsékel, enyhít, gyöngít, moderál (bizalmas), csökkent, tompít, redukál, csillapít, szelídít, leküzd

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

régebbi

melléknév
  • régi, korábbi, előbbi, előbbeni (régies), egykori, hajdani, azelőtti, ezelőtti, valamikori

tátog

ige
  • tátogat
  • tátong (régies)
  • (tájnyelvi): hebeg, habog, dadog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fékez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ezred1

számnév
  • ezredrész

előírás

főnév
  • rendelet, utasítás, rendelkezés, jogszabály, szabály, szabályzat, irányvonal, törvény, elrendelés, rendelés, rendtartás, meghagyás, ukáz (régies), végzés, szabályozás, rendszabály, útbaigazítás, intézkedés, mandátum (szaknyelvi), irányelv, statútum (régies), direktíva (idegen), elvárás, követelmény, kívánság, kívánalom, szabvány, regula (régies), norma vezénylés (szaknyelvi), reglama (régies)
  • vény, recept, recipe (szaknyelvi), rendelvény (szaknyelvi)

ellenállás

főnév
  • szembehelyezkedés, ellenszegülés, szembeszegülés, oppozíció (szaknyelvi), berzenkedés, torzonkodás (régies), ellenvetés, dac, durcálkodás, makacskodás, ellenkezés, rezisztencia (szaknyelvi), engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés
  • felkelés, lázadás, lázongás, forrongás, zendülés
  • védekezés, defenzíva (szaknyelvi)
  • védettség, szívósság, edzettség, ellenállóképesség, immunitás
  • (elektromos) sönt (idegen)

dzsip

főnév
  • terepjáró

faxol

ige
  • távmásol, faxot küld, faxozik

feltöröl, föltöröl

ige
  • feltisztít, felmos, eljár (tájnyelvi)

mulattató II.

főnév
  • bohóc, mókamester, tréfacsináló, komédiás, bolond (bizalmas)

csepp, csöpp

főnév
  • gyöngy (választékos)
  • (egy cseppet): egy kicsit, egy kissé
  • (cseppenként): apránként, apródonként (tájnyelvi), fokonként, fokozatosan
  • (jelzőként): cseppnyi, apró, aprócska, pöttöm, törpe, liliputi, kicsi, kicsiny, kicsinyke, kicsike, kevés, kevéske, parányi, szikrányi, pici, picike, picinyke, jottányi, szemernyi, csipetnyi, fikarcnyi, picur, picurka, icipici, incifinci, pindurka, pirinyó, leheletnyi, árnyalatnyi, mikroszkopikus

családias

melléknév
  • otthonos, bensőséges, meghitt, intim, bizalmas, barátságos, közvetlen, fesztelen, patriarkális, familiáris

akaszkodik

ige
  • akad, beleakad, akaszkózik (tájnyelvi), ragad, tapad, kötül (tájnyelvi)
  • kapaszkodik, fogódzik, csimpaszkodik, csipeszkedik (tájnyelvi), csimpajkozik (tájnyelvi), függeszkedik, aggatódzik (tájnyelvi), akaszkódik (tájnyelvi)

csorbítatlan

melléknév
  • ép, hiánytalan, egész, teljes, tökéletes, sértetlen, maradéktalan, osztatlan, bontatlan, érintetlen, csonkítatlan, kifogástalan, hibátlan, integer (idegen), integrális (idegen), intakt (szaknyelvi), teljes körű, teljhatalmú

fénylik

ige
  • ragyog, csillog, csillámlik, világít, világol (régies), fényellik (régies), fényeskedik (régies), csillaglik (régies), sziporkázik, villódzik, villózik, tündököl, tündöklik, pislákol, pilácsol (tájnyelvi), glancol (tájnyelvi), sajog (régies)
  • (nap) süt
  • (arc): ragyog, sugárzik

freskó

főnév
  • falfestmény, mennyezetfestmény

hülye

melléknév, főnév
  • gyengeelméjű, idióta, abnormális, degenerált, agyalágyult, durák, hütyü, hütyő (tájnyelvi), gyagya, gyagyás, golyós (szleng), lüke (bizalmas), vízagyú (szleng), húgyagyú (durva), flúgos (szleng), stikkes (szleng), dilis, mesüge (szleng), korlátolt, tökkelütött, elmeroggyant (szleng), kelekótya, bolond, félkegyelmű, féleszű, félcédulás, félnótás, sügönye (bizalmas), hibbant, debilis (szaknyelvi), kretén, imbecillis (szaknyelvi), őrült
  • (szitokszóként): bárgyú, buta, ostoba, együgyű, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, fafejű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), állat (durva), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

háló I.

melléknév
  • alvó, megszálló

fekvőhely

főnév
  • ágy, fekhely, hálóhely, alvóhely, nyughely, kerevet, rekamié, pamlag (régies), nyoszolya (régies), heverő, hencser (tájnyelvi), sezlon, dívány, ottomán (régies), kanapé, dikó (tájnyelvi), priccs, ágyszék (tájnyelvi), hálópad (tájnyelvi), hálólóca (tájnyelvi)
  • alom, tanya, vacok

évszázados

melléknév
  • százéves, centenáris, szekuláris (idegen)

felnéz, fölnéz

ige
  • feltekint, felbámul, felpillant, felles
  • (valakire): tisztel, méltányol, becsül, nagyra tart, értékel, csodál, bámul, imád
  • fellátogat, felmegy, felugrik

hajszálcsövesség

főnév
  • kapillaritás (szaknyelvi), hajcsövesség (régies)

felelőtlen

melléknév
  • lelkiismeretlen, gátlástalan, gondatlan, állhatatlan, könnyelmű, léha, megbízhatatlan, hanyag, nemtörődöm
  • komolytalan, üresfejű, szeleburdi, féleszű (tájnyelvi), hebehurgya

először

határozószó
  • első ízben, elsőnek, elsőként, elsőben (régies), proprimo (idegen)
  • előzetesen, előzőleg
  • legelőbb, leghamarabb, elsőbb (régies)

felsóhajt, fölsóhajt

ige
  • feljajdul, felfohászkodik (régies), felnyög
  • fellélegzik, megkönnyebbül

hallgatag

melléknév
  • kevés beszédű, szűkszavú, kevés szavú, szótalan, magának való, szótlan, csöndes, szófukar, zárkózott, tartózkodó
  • fanyelvű (tájnyelvi), kuka (bizalmas), gönye (pejoratív, tájnyelvi), kakukkferkó (tájnyelvi) Sz: okos malom; hitelbe beszél; csendes, mint a sík mező; szavát se lehet venni; lenyelte a nyelvét; fogóval kell belőle kihúzni a szót; ínyéhez ragadt a nyelve; hallgat, mint hal a vízben; elvitte a cica a nyelvét; aranyért méri szavát; úgy beszél, mintha pénzen venné a szót; kettőre se felel egyet
  • csendes, nesztelen, néma, halk, hangtalan, zajtalan