megkülönböztetés szinonimái
főnév
- különbségtétel, különbségtevés, elkülönítés, differenciálás, distinkció (régies)
- előítélet, elfogultság
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
nemtő
főnév
- védőszellem, védangyal, őrangyal, angyal
- oltalmazó
- (régies): tündér, szépasszony (régies), szellemlény (régies), tünemény (régies), lidérke (régies)
lélek
főnév
- psziché (idegen), szufla (bizalmas), bozgó (tájnyelvi), pára
- szentlélek, szellem, szellet (régies), spiritusz (idegen)
- szellem, kísértet, fantom
- érzelem, érzület, érzelemvilág, lelkivilág, szív, pszichikum
- lelkierő, akaraterő, bátorság
- lelkiismeret
- átélés
- lelkesedés, hév, ügyszeretet (régies), ügybuzgóság
- ember, személy, egyed, lakos
- lényeg
leégés
melléknév
- lesülés, lepirulás
- elhamvadás, elpusztulás
- (szleng): bukás, kudarc, balszerencse, balsiker, sikertelenség, fiaskó, csőd
- felsülés, megszégyenülés, bukta (szleng)
meghosszabbít
ige
- kitold, bővít, kienged, leenged, megnyújt, kinyújt, megtold, megnövel, hosszít, növeszt, kifeszít, megnagyít, kiterjeszt
- elhalaszt, elodáz, elnapol, kitol
- elnyújt, elhúz, prolongál, meghosszít (régies)
visszavonulás
főnév
- meghátrálás, retiráda (szaknyelvi)
- takarodó
- félreállás, visszahúzódás, elzárkózás, eltemetkezés
- leköszönés, lemondás, távozás, búcsúzás
- nyugdíjba menetel
kikopik
ige
- elvékonyodik, kilyukad, szétfoszlik, kifoszlik, kifeslik, szétszakad, kirojtosodik, szétmegy, tönkremegy, kikeshed (tájnyelvi), kikeslik (tájnyelvi), kikoszpitolódik (tájnyelvi), kimelled (tájnyelvi)
- kifogy (valamiből), megfogyatkozik (valamiben)
- (valahonnan): elmarad, kimarad, kikerül
hallgatag
melléknév
- kevés beszédű, szűkszavú, kevés szavú, szótalan, magának való, szótlan, csöndes, szófukar, zárkózott, tartózkodó
- fanyelvű (tájnyelvi), kuka (bizalmas), gönye (pejoratív, tájnyelvi), kakukkferkó (tájnyelvi) Sz: okos malom; hitelbe beszél; csendes, mint a sík mező; szavát se lehet venni; lenyelte a nyelvét; fogóval kell belőle kihúzni a szót; ínyéhez ragadt a nyelve; hallgat, mint hal a vízben; elvitte a cica a nyelvét; aranyért méri szavát; úgy beszél, mintha pénzen venné a szót; kettőre se felel egyet
- csendes, nesztelen, néma, halk, hangtalan, zajtalan
kisegítő II.
főnév
- helyettes, segéd, segéderő, segítőtárs, munkatárs, mindenes, alkalmazott, asszisztens, famulus (régies), subsidiarius (idegen)
mérleg
főnév
- mérőeszköz, mérő, mázsa (tájnyelvi), balansz (választékos), kompona (régies)
- elszámolás, zárszámadás, egyenleg, számadás, beszámoló
ciklus
főnév
- körforgás, körfolyamat, körmozgás, váltakozás, ismétlődés, visszatérés
- időszak, időköz, korszak, intervallum, periódus, fázis, éra, etap, stádium
- versciklus, verssorozat
pille1
főnév
- lepke, pillangó, lepe (régies)
- moly
- hópehely, pehely, hópihe, pihe, hókristály, pelle (régies), hópili (tájnyelvi), hópilinke (tájnyelvi)
- teasütemény
meglazul
ige
- kilazul, fellazul, tágul, enged, lötyög (bizalmas), megereszkedik, meggyengül, elernyed (választékos), lanyhul (választékos)
- kibomlik, kifűződik, kioldódik
megdorgál
ige
- megfedd, leszid, megmossa a fejét, ostoroz, megpirongat, megró, lehord (bizalmas), leteremt, figyelmeztet, megleckéztet, int, szemrehányást tesz, rendreutasít, letol (bizalmas), hibáztat, korhol, meghurít (tájnyelvi), megmosdat (tájnyelvi), megregnál (tájnyelvi)
megóv
ige
- megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
- megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
- óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)
leomlik, leomol
ige
- összeomlik, összeomol, összedől, összerogy, beomlik, összerogyik, berogy, berogyik, romba dől, leborul, lezuhan, ledől, ledűl (tájnyelvi)
- lehull, leszakad
- leroskad, lerogy, lerogyik, összeesik, összeroskad, összecsuklik, földre zuhan, elájul, elterül, elalél, kollabál (idegen)
- leborul (valaki előtt), letérdel, térdre borul, térdre esik, térdre hull, térdre omlik, leveti magát
- aláhull