kiállás szinonimái

főnév
  • tűrés, szenvedés, kibírás, elviselés
  • támogatás, mersz, bátorság, állásfoglalás
  • fellépés, megjelenés, külső

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ködlik

ige
  • sejlik, rémlik, dereng

derék2

melléknév
  • erényes, jellemes, jámbor, tisztességes, tisztes, becsületes, szolid, igaz, kötelességtudó, rendíthetetlen, rátermett, ügyes, alkalmas, jóravaló, korrekt, nyílt, egyenes, méltó, érdemes, lelkiismeretes, jóindulatú, tiszteletreméltó, példaadó, példás, klassz (szleng), stramm (bizalmas), fair (idegen) Sz: ember a talpán; legény a talpán; legény a gáton; megállja a helyét; állja a sarat; kivágja a rezet
  • (dolog): derekas, rendes, tisztességes, dicsérendő, becsületes, megbízható, helyes, kifogástalan, mintaszerű, jeles, nevezetes, kitűnő, tökéletes, dicső, nagyszerű
  • vastag, nagy, termetes, megtermett, embernyi, kifejlett, hatalmas, óriási, szálas (régies), erős, jóvágású, tekintélyes, kemény, katonás, délceg, daliás, testes, robusztus, tagbaszakadt, keménykötésű, kövér, pocakos, hasas (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiállás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

képtelen I.

melléknév
  • alkalmatlan, gyenge, inadekvát (idegen)
  • hihetetlen, lehetetlen, abszurd, badar, illuzórikus, esztelen, fonák, érthetetlen, bizarr, groteszk, fura, értelmetlen, valószínűtlen, irracionális, képzeletbeli, kétségbevonható, felfoghatatlan, kivitelezhetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan
  • (régies): idomtalan, formátlan, iszonyú, iszonyatos, csúnya

irha

főnév
  • bőr, bunda, prém, szőrme, felhám (szaknyelvi)

imitt-amott

határozószó
  • helyenként, itt-ott, néhol, néhon (régies)
  • néha, néha-néha, egyszer-egyszer, szórványosan, elszórtan, elszórva, nagy néha, hébe-hóba, egyszer-másszor, ilitt-holott (tájnyelvi)

henger

főnév
  • cilinder, hengerdob, dob, görgő, gurgula (régies)
  • tekercs, guriga

kételkedik

ige
  • kétkedik, kételye támad, kétell, tamáskodik, hitetlenkedik, kéteskedik (tájnyelvi), kétségeskedik (régies), megkérdőjelez, vitat, kétségbe von, bizalmatlankodik, gyanakodik, gyanakszik, aggályoskodik, kötve hiszi
  • bizonytalankodik, tétovázik, ingadozik, határozatlankodik, habozik

kisfiú

főnév
  • legényke, ifjonc, fiúcska, gyerek, kölyök, nebuló (bizalmas), fickó, siheder, suhanc, tökmagzacskó (régies), bubi (bizalmas), jingli (idegen), kiskani (tájnyelvi), fattyacska (tájnyelvi), kölykecske (tájnyelvi)

szikrázik

ige
  • szikrát vet, szikrát szór, szikrát hány, ragyog, villog, villódzik, csillog, csillámlik, csillámpozik (tájnyelvi)
  • (szellem): sziporkázik, csillog, elkápráztat

gyorsír

ige
  • sztenografál (szaknyelvi)

gyaláz

ige
  • szid, szidalmaz, becsmérel, káromol, mocskol, piszkol (tájnyelvi), pocskondiáz, sárral dobál, pocskol (tájnyelvi), ócsárol, sérteget, szapul, rágalmaz, csepül, patvaroz (régies), dehonesztál (idegen), simfel (idegen), simpfel (idegen), diffamál (idegen), bemocskol, befeketít, rossz hírbe kever, a becsületébe gázol Sz: leszedi róla a szenteltvizet; egy krajcár ára becsületet se hagy rajta

először

határozószó
  • első ízben, elsőnek, elsőként, elsőben (régies), proprimo (idegen)
  • előzetesen, előzőleg
  • legelőbb, leghamarabb, elsőbb (régies)

hajmeresztő

melléknév
  • rémületes, hátborzongató, borzalmas, borzasztó, megrázó, vérfagyasztó, hallatlan, hihetetlen, szörnyű, irtózatos, félelmetes, rettenetes, rémes, megdöbbentő, elképesztő, ijesztő, iszonyatos

kitérő I.

melléknév
  • kerülő, kerülgető, elterelő, kanyargós, eltérítő, elvezető, tekervényes
  • kertelő, körülményes, hosszadalmas, terjengős, köntörfalazó, csavaros, nyakatekert, közvetett, indirekt

költséges

melléknév
  • drága, méregdrága, borsos árú (választékos), tetemes, sokba kerülő, áros (régies), expenzív (idegen)
  • gazdag, pompás, pazar, fényűző, értékes, luxus

megismertet

ige
  • összeismertet, bemutat, összehoz (bizalmas)
  • bevezet (valamibe), feltár, beavat, elmond, leír, informál, tájékoztat, tudtul ad, felvilágosít

lépés

főnév
  • lépte (valakinek), járás
  • szakasz, ütem
  • tett, cselekedet, eljárás, gesztus
  • intézkedés

kialvatlan

melléknév
  • elcsigázott, kimerült, fáradt, nyúzott, beesett szemű, karikás szemű

kenyér

főnév
  • vekni, buci (bizalmas), cipó, döfi (bizalmas), deszka (szleng), körforgalom (bizalmas), máró (szleng), brugó (régies), vekni (bizalmas), miatyánkközepe (tájnyelvi)
  • kenyérkereset, megélhetés

kimászik

ige
  • (bizalmas): kijut, kikerül, kivergődik, kikecmereg, kievickél, kikúszik, kikapaszkodik, előbújik, előjön

lélektani

melléknév
  • pszichológiai, pszichikai

kiemel

ige
  • kivesz, kihúz, kihalász, kiszakít, kiválogat, merít, kivon, kiránt, felszínre hoz
  • elővesz
  • felemel
  • kinyom
  • felkarol, pártfogol
  • magas polcra emel, előléptet, kitüntet, megdicsér
  • nyomatékosít, kidomborít, hangsúlyoz, markíroz, aláhúz, súlyt helyez (valamire)

iszalag

főnév
  • ördögcérna, semfűsemfa

kipakol

ige
  • kicsomagol, kirakodik, kirak, kiszed
  • (szleng): kifoszt, kirabol, kirámol, kirak, kiürít
  • (bizalmas): elmond, elpanaszol, kitálal, megmondja a magáét
  • (szleng): elárul, beszél, vall, köp (durva), lebuktat (szleng), terít (szleng)
  • (tájnyelvi): meghal, elpusztul
  • (szleng): hány, rókázik, kitaccsol, okádik, boázik (bizalmas), kidobja a taccsot (szleng)

leomlik, leomol

ige
  • összeomlik, összeomol, összedől, összerogy, beomlik, összerogyik, berogy, berogyik, romba dől, leborul, lezuhan, ledől, ledűl (tájnyelvi)
  • lehull, leszakad
  • leroskad, lerogy, lerogyik, összeesik, összeroskad, összecsuklik, földre zuhan, elájul, elterül, elalél, kollabál (idegen)
  • leborul (valaki előtt), letérdel, térdre borul, térdre esik, térdre hull, térdre omlik, leveti magát
  • aláhull