köt szinonimái

ige
  • csomóz, bogoz, hurkol, kötöz, odaerősít, rögzít
  • (tájnyelvi): megront
  • (virágot, csokrot, koszorút) fűz
  • szilárdít, tömörít
  • szilárdul, ragad, összetart
  • ott tart, kényszerít
  • kapcsol (valakihez, valamihez), odaláncol (valakihez)
  • (eskü) visszatart, kötelez
  • (valamihez): függővé tesz (valamitől)
  • (kapcsolatot): létrehoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

haragszik

ige
  • mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
  • neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát

elszólás

főnév
  • botlás, nyelvbotlás, baki (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a köt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kopott

melléknév
  • viseltes, kopottas, elhasznált, vásott, elnyűtt, rongyos, foltozott, foldott, koszlott, foszlott, feslett, ütött-kopott, ócska, régi, avítt, avatag, kiszolgált, idejétmúlt, színehagyott, fakó, viharvert, keshedt (tájnyelvi)
  • szegényes, elszegényedett, lecsúszott
  • elcsépelt, banális

kibogoz

ige
  • kibont, szétbont, kiold, felold, kicsomóz, kigabalyít, megbont, kioldoz, felfejt, kiköt, kifűz, kiboncol (tájnyelvi)
  • megold, megfejt, kiderít, kinyomoz, kibonyolít, tisztáz

kerület

főnév
  • szegély, szél, határ, perem, körszél, öv, karima, keret, szegélyzet, kontúr, környület (tájnyelvi), periméter (idegen), határvonal, határszél
  • (régies): környék, körlet, zóna, földsáv, terület, pászta (tájnyelvi), periféria (idegen)
  • felségterület, territórium (idegen)
  • (régies): körzet, övezet, szektor (szaknyelvi), negyed, rajon (idegen), régió, vidék, térség
  • választókerület

jelenet

főnév
  • szóváltás, veszekedés, vita, felfordulás, összetűzés, perpatvar, ribillió, grimbusz, ramazuri (bizalmas), cirkusz, botrány, zrí (szleng), balhé (szleng)
  • epizód, szcéna (régies), jelenés
  • (tájnyelvi): jelenés, kísértet, szellem, árny

könnyelmű

melléknév
  • meggondolatlan, komolytalan, lelkiismeretlen, felelőtlen, vigyázatlan, elővigyázatlan, figyelmetlen, gondatlan, hanyag, bolondos, szeles, felületes, pazarló, tékozló, költekező, bohém (választékos), kikapós, link, szeleburdi, hebrencs, hebehurgya, vihonc (régies), pelyva (tájnyelvi), könnyedélő (tájnyelvi), frecskár (tájnyelvi), gyerekeszű (tájnyelvi), hejehuja (tájnyelvi)
  • frivol, léha, ledér, könnyűvérű
  • elhamarkodott, óvatlan, megfontolatlan

lángvörös

melléknév
  • vérvörös, tűzpiros, tűzvörös, pipacspiros, lángszínű

tiktakol

ige
  • ketyeg, jár, perceg, pötyög, ketyetel (tájnyelvi), klattyog (tájnyelvi), pityeg (tájnyelvi), kotyog (tájnyelvi)
  • ver, üt

hozzányúl

ige
  • tapint, érint, hozzáér, illet, megfog, megragad, megtapint, babrál, vacakol, piszkál, hozzápiszkál, hozzábabrál (tájnyelvi)
  • bánt, bántalmaz
  • elvesz (valamiből), elvon
  • sikkaszt
  • változtat, igazít, megbolygat

hódító

melléknév, főnév
  • leigázó, erőszakos, annexiós (idegen), agresszív, támadó, terjeszkedő, rabló
  • megnyerő, vonzó, csábító, népszerű, nőcsábász, szoknyapecér (bizalmas)

felelőtlen

melléknév
  • lelkiismeretlen, gátlástalan, gondatlan, állhatatlan, könnyelmű, léha, megbízhatatlan, hanyag, nemtörődöm
  • komolytalan, üresfejű, szeleburdi, féleszű (tájnyelvi), hebehurgya

idill

főnév
  • (szerelmi) kaland, jelenet, esemény

lebonyolódik

ige
  • lezajlik, végbemegy
  • végződik, befejeződik, lefut (bizalmas)

libasor

főnév
  • sor, egyenes sor, gänsemarsch (idegen)

árkád

főnév
  • boltív, bolthajtás, boltozat
  • oszlopsor, pillérsor, árkádsor

műszerész

főnév
  • technikus, gépész, szerelő, mechanikus

megpillant

ige
  • meglát, észrevesz, észlel
  • megismer, kiszúr (bizalmas), felismer, fölfedez

kötelességtudó

melléknév
  • becsületes, megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, jóravaló

kontúr

főnév
  • körvonal, sziluett, forma, kerület

kuruckodik

ige
  • (bizalmas): kurválkodik (durva)

megmelegedik, megmel

ige
  • átmelegedik, felhevül, megfűtőzik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megszokik, beilleszkedik, ottmarad, befészkeli magát

középkori

melléknév
  • medievális (szaknyelvi)
  • (pejoratív): durva, erőszakos, kegyetlen

kiemel

ige
  • kivesz, kihúz, kihalász, kiszakít, kiválogat, merít, kivon, kiránt, felszínre hoz
  • elővesz
  • felemel
  • kinyom
  • felkarol, pártfogol
  • magas polcra emel, előléptet, kitüntet, megdicsér
  • nyomatékosít, kidomborít, hangsúlyoz, markíroz, aláhúz, súlyt helyez (valamire)

lábbeli

főnév
  • cipő, lábtyű (régies)
  • cipőáru (régies)

megóv

ige
  • megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
  • megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
  • óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)