köt szinonimái

ige
  • csomóz, bogoz, hurkol, kötöz, odaerősít, rögzít
  • (tájnyelvi): megront
  • (virágot, csokrot, koszorút) fűz
  • szilárdít, tömörít
  • szilárdul, ragad, összetart
  • ott tart, kényszerít
  • kapcsol (valakihez, valamihez), odaláncol (valakihez)
  • (eskü) visszatart, kötelez
  • (valamihez): függővé tesz (valamitől)
  • (kapcsolatot): létrehoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bicska

főnév
  • zsebkés, tollkés, penicilus (régies), bicsak (tájnyelvi), kusztora (tájnyelvi), bugylibicska (tájnyelvi), gyíkleső (tájnyelvi), békanyúzó (tréfás), halef (szleng), bökő (szleng)

zsugorodás

főnév
  • összezúzódás, összemenés, összetöpörödés, összefonnyadás, aszás, sorvadás, összeszűkülés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a köt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kopott

melléknév
  • viseltes, kopottas, elhasznált, vásott, elnyűtt, rongyos, foltozott, foldott, koszlott, foszlott, feslett, ütött-kopott, ócska, régi, avítt, avatag, kiszolgált, idejétmúlt, színehagyott, fakó, viharvert, keshedt (tájnyelvi)
  • szegényes, elszegényedett, lecsúszott
  • elcsépelt, banális

kibogoz

ige
  • kibont, szétbont, kiold, felold, kicsomóz, kigabalyít, megbont, kioldoz, felfejt, kiköt, kifűz, kiboncol (tájnyelvi)
  • megold, megfejt, kiderít, kinyomoz, kibonyolít, tisztáz

kerület

főnév
  • szegély, szél, határ, perem, körszél, öv, karima, keret, szegélyzet, kontúr, környület (tájnyelvi), periméter (idegen), határvonal, határszél
  • (régies): környék, körlet, zóna, földsáv, terület, pászta (tájnyelvi), periféria (idegen)
  • felségterület, territórium (idegen)
  • (régies): körzet, övezet, szektor (szaknyelvi), negyed, rajon (idegen), régió, vidék, térség
  • választókerület

jelenet

főnév
  • szóváltás, veszekedés, vita, felfordulás, összetűzés, perpatvar, ribillió, grimbusz, ramazuri (bizalmas), cirkusz, botrány, zrí (szleng), balhé (szleng)
  • epizód, szcéna (régies), jelenés
  • (tájnyelvi): jelenés, kísértet, szellem, árny

könnyelmű

melléknév
  • meggondolatlan, komolytalan, lelkiismeretlen, felelőtlen, vigyázatlan, elővigyázatlan, figyelmetlen, gondatlan, hanyag, bolondos, szeles, felületes, pazarló, tékozló, költekező, bohém (választékos), kikapós, link, szeleburdi, hebrencs, hebehurgya, vihonc (régies), pelyva (tájnyelvi), könnyedélő (tájnyelvi), frecskár (tájnyelvi), gyerekeszű (tájnyelvi), hejehuja (tájnyelvi)
  • frivol, léha, ledér, könnyűvérű
  • elhamarkodott, óvatlan, megfontolatlan

lángvörös

melléknév
  • vérvörös, tűzpiros, tűzvörös, pipacspiros, lángszínű

tiktakol

ige
  • ketyeg, jár, perceg, pötyög, ketyetel (tájnyelvi), klattyog (tájnyelvi), pityeg (tájnyelvi), kotyog (tájnyelvi)
  • ver, üt

hozzányúl

ige
  • tapint, érint, hozzáér, illet, megfog, megragad, megtapint, babrál, vacakol, piszkál, hozzápiszkál, hozzábabrál (tájnyelvi)
  • bánt, bántalmaz
  • elvesz (valamiből), elvon
  • sikkaszt
  • változtat, igazít, megbolygat

hódító

melléknév, főnév
  • leigázó, erőszakos, annexiós (idegen), agresszív, támadó, terjeszkedő, rabló
  • megnyerő, vonzó, csábító, népszerű, nőcsábász, szoknyapecér (bizalmas)

felelőtlen

melléknév
  • lelkiismeretlen, gátlástalan, gondatlan, állhatatlan, könnyelmű, léha, megbízhatatlan, hanyag, nemtörődöm
  • komolytalan, üresfejű, szeleburdi, féleszű (tájnyelvi), hebehurgya

idill

főnév
  • (szerelmi) kaland, jelenet, esemény

lebonyolódik

ige
  • lezajlik, végbemegy
  • végződik, befejeződik, lefut (bizalmas)

libasor

főnév
  • sor, egyenes sor, gänsemarsch (idegen)

árkád

főnév
  • boltív, bolthajtás, boltozat
  • oszlopsor, pillérsor, árkádsor

műszerész

főnév
  • technikus, gépész, szerelő, mechanikus

megpillant

ige
  • meglát, észrevesz, észlel
  • megismer, kiszúr (bizalmas), felismer, fölfedez

kötelességtudó

melléknév
  • becsületes, megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, jóravaló

kontúr

főnév
  • körvonal, sziluett, forma, kerület

kuruckodik

ige
  • (bizalmas): kurválkodik (durva)

megmelegedik, megmel

ige
  • átmelegedik, felhevül, megfűtőzik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megszokik, beilleszkedik, ottmarad, befészkeli magát

középkori

melléknév
  • medievális (szaknyelvi)
  • (pejoratív): durva, erőszakos, kegyetlen

kiemel

ige
  • kivesz, kihúz, kihalász, kiszakít, kiválogat, merít, kivon, kiránt, felszínre hoz
  • elővesz
  • felemel
  • kinyom
  • felkarol, pártfogol
  • magas polcra emel, előléptet, kitüntet, megdicsér
  • nyomatékosít, kidomborít, hangsúlyoz, markíroz, aláhúz, súlyt helyez (valamire)

lábbeli

főnév
  • cipő, lábtyű (régies)
  • cipőáru (régies)

megóv

ige
  • megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
  • megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
  • óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)