holtsúly szinonimái

főnév
  • holtteher, ballaszt, fenéksúly

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aranyműves

főnév
  • ötvös, ékszerész

szalonnás

melléknév
  • zsíros, hájas, faggyas, kövér, elzsírosodott
  • ragacsos, keletlen, nyúlós, sületlen, szappanos, tippanós (tájnyelvi), záklyás (tájnyelvi), bodagos (tájnyelvi), ragasztos (tájnyelvi), csirizes, tésztás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a holtsúly szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

heraldika

főnév
  • címertan

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

göngyöleg

főnév
  • burkolat, burkoló, takaró, csomagolóanyag, csomagolóeszköz
  • csomagolás, tok, héj, burok
  • bála, csomag, köteg, csomó, türedék (régies), tekercs, gombolyag, gomolyag (tájnyelvi), nyaláb, paksaméta

fizetség

főnév
  • díj, bér, ellenszolgáltatás, járandóság, munkabér, kereset, munkadíj, tiszteletdíj, jutalom, zsold, díjazás, bérösszeg, hópénz (régies), renumeráció (szaknyelvi), honorárium, fellépti díj, prémium, borravaló, hálapénz, paraszolvencia (idegen), dukáncia (tájnyelvi)
  • elégtétel, fájdalomdíj, ellensúlyozás, kompenzálás
  • hála, viszonzás

hit

főnév
  • vélekedés, hiedelem, bizalom, hiszem (választékos), fides (idegen), meggyőződés, bizonyosság
  • vallás
  • eskü, esküvés, becsületszó, becsszó (bizalmas)
  • esküvő (régies)
  • (tájnyelvi): szavahihetőség, hitel

imposztor

főnév
  • rosszcsont, rosszaság, rosszposztó, ördögfióka, gézengúz, huncut, kópé, csibész, selma (régies)
  • gazember, gonosztevő, bűnöző, csirkefogó, szélhámos, himpellér, svindler (bizalmas), svihák (bizalmas), kókler (bizalmas)

rejt

ige
  • dug, bújtat, eltemet, elvermel, dugdos, elás, rekkent (tájnyelvi), tüntet (tájnyelvi)
  • rejteget
  • eltakar, beletemet, elföd
  • titkol, leplez, palástol, álcáz, elfedez, álorcáz (régies)

fejállomás

főnév
  • (szaknyelvi): fejpályaudvar, végállomás, hálózati végpont(szaknyelvi)(szaknyelvi)

fakó

melléknév
  • fénytelen, színtelen, színehagyott, elfakult, tompa, matt, halvány, napszítta, szürke, seszínű, hóka (tájnyelvi), kese (tájnyelvi), barna (régies), seprőszínű (régies), zsufa (tájnyelvi), savószín (tájnyelvi), vakszínű (tájnyelvi)
  • halovány, vértelen, vérszegény, sápadt, holtsápadt, falfehér, krétafehér, vérszegény
  • (régies): zavaros, vörhenyes
  • hamuszínű
  • kopott, viseltes, nyűtt, toprongyos, agyonmosott, szegényes
  • (tájnyelvi): vasalatlan
  • (hang): gyenge, homályos, fátyolos, elhaló, bágyadt

csepp, csöpp

főnév
  • gyöngy (választékos)
  • (egy cseppet): egy kicsit, egy kissé
  • (cseppenként): apránként, apródonként (tájnyelvi), fokonként, fokozatosan
  • (jelzőként): cseppnyi, apró, aprócska, pöttöm, törpe, liliputi, kicsi, kicsiny, kicsinyke, kicsike, kevés, kevéske, parányi, szikrányi, pici, picike, picinyke, jottányi, szemernyi, csipetnyi, fikarcnyi, picur, picurka, icipici, incifinci, pindurka, pirinyó, leheletnyi, árnyalatnyi, mikroszkopikus

felfrissít, fölfriss

ige
  • felélénkít, felüdít, feléleszt, élettel telít, felvidít, felpezsdít, vitalizál, serkent, reaktivál (szaknyelvi), stimulál, regenerál, megújít
  • felújít, rendbe hoz, kitataroz, kipofoz (bizalmas), restaurál, renovál

intrika

főnév
  • fondorlat, fondorkodás, áskálódás, ármánykodás, ármány (választékos), cselszövés, cselszövény (régies), cselfogás, mesterkedés, fúrás (bizalmas)

júdásfa

főnév
  • júdástövis, lencsefa, tányérlevelűfa, tokosfa

közeleg

ige
  • jön, közelít, közeledik, errefelé tart
  • készülődik, levegőben lóg, küszöbön áll, kopogtat

kiküldött

főnév
  • megbízott, meghatalmazott, kirendelt, kinevezett, követ, közvetítő, képviselő, közbenjáró, delegátus (idegen), ablegátus (idegen), deputáns (idegen), emisszárius (idegen)

homlokzat

főnév
  • homlok, front, mellvéd, előrész, elölnézet, falfront, házelő, előoromzat

helyezkedik

ige
  • fészkelődik, izeg-mozog, helyhezkedik (tájnyelvi)
  • igazodik, illeszkedik, alkalmazkodik, simul, ügyeskedik
  • törtet, nyalizik (bizalmas), dörgölődzik, dörgölőzik, pedálozik (szleng)

idióma

főnév
  • kifejezés, szókapcsolat, állandósult szószerkezet
  • (régies): nyelv
  • beszédmód, beszédmodor, beszédstílus
  • nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus (szaknyelvi), csoportnyelv, rétegnyelv

kihallgat

ige
  • kikérdez, vallat, firtat, tudakol, vallatóra fog, kérdőre von, kérdezősködik, érdeklődik, faggat, nyaggat, gyóntat
  • lehallgat, kifülel

hozzányúl

ige
  • tapint, érint, hozzáér, illet, megfog, megragad, megtapint, babrál, vacakol, piszkál, hozzápiszkál, hozzábabrál (tájnyelvi)
  • bánt, bántalmaz
  • elvesz (valamiből), elvon
  • sikkaszt
  • változtat, igazít, megbolygat

gyorsír

ige
  • sztenografál (szaknyelvi)

ijed

ige
  • riad, retten

kikopik

ige
  • elvékonyodik, kilyukad, szétfoszlik, kifoszlik, kifeslik, szétszakad, kirojtosodik, szétmegy, tönkremegy, kikeshed (tájnyelvi), kikeslik (tájnyelvi), kikoszpitolódik (tájnyelvi), kimelled (tájnyelvi)
  • kifogy (valamiből), megfogyatkozik (valamiben)
  • (valahonnan): elmarad, kimarad, kikerül