kétszeres szinonimái

melléknév
  • dupla, kettőzött, kettős, megkettőzött, iker, megkettőztetett, megkétszerezett, duplex (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megneheztel

ige
  • megharagszik, felháborodik, megorrol, megsértődik, megapprehendál (régies), indignálódik (régies), felhúzza az orrát, rossz néven vesz, megböstörködik (tájnyelvi)(valamivel)(valaminek)

bever

ige
  • beüt, bekalapál
  • (valamijét valamibe): beleüt, belevág, megüt
  • betör, beüt, beszakít
  • (sárral) (tájnyelvi): összefröcsköl, befröcsköl, összespriccel, besároz, ráspriccel
  • (eső): becsap, bevág, beesik
  • beűz, bekerget, bezavar
  • (valakinek) (szleng): közösül, kefél (durva), megbasz (durva)
  • (valakinek) (szleng): behúz, beakaszt, bemos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kétszeres szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kell

ige
  • muszáj, szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szüksége van (valamire)
  • kívánatos
  • tartozik (megtenni), köteles, kénytelen

inspekció

főnév
  • ügyelet, ügyeleti szolgálat (szaknyelvi)
  • szemle, vizsgálat, felügyelet, őrizet, megfigyelés (szaknyelvi)

ígérget

ige
  • fogadkozik, szavát adja
  • áltat, hiteget, csábít, kecsegtet

házsártos

melléknév
  • veszekedős, zsörtölődős, zsémbes, kötekedő, civakodó, civódó, pörlekedő, összeférhetetlen, perelő, dörmögő, rigolyás, okvetetlenkedő, bakafántos (régies), szekánt (bizalmas), csörfös (tájnyelvi), házsárt (tájnyelvi)

kereszteződés

főnév
  • útkereszteződés, keresztút, általút (régies)
  • találkozás, csatlakozás
  • fajkeveredés, hibridizáció (idegen)

kiötlik1

ige
  • kiötöl, kieszel, kitalál, kifundál, kiókumulál

szesz

főnév
  • alkohol, spiritusz, itóka (bizalmas), pia (szleng), tinta (szleng), tütü (bizalmas)

gyémánt

főnév
  • gyémántkő, briliáns, brill, diamant (idegen), ragyogvány (régies), fénykő (régies)

göröngyös

melléknév
  • rögös, egyenetlen, döcögős, göcsörtös, hepehupás, buckás, hoporcsos (tájnyelvi), göröncsös (tájnyelvi), darabos (tájnyelvi), rücskös
  • (életút): nehéz, küzdelmes

előhoz

ige
  • megemlít, említ, szóba hoz, felvet, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), felhoz, kimond, javasol, előszámlál, közzétesz

hadbiztos

főnév
  • intendáns (választékos)

kispárna

főnév
  • kiskapric (tájnyelvi)

korsó

főnév
  • kancsó, köcsög, amfora (idegen), butykos, bugyka (régies), gambács (tájnyelvi)
  • söröskorsó, söröskancsó, krigli (bizalmas), ibrik (tájnyelvi)
  • vizeskorsó

meggyőződés

főnév
  • bizonyosság, hiedelem, konvikció (idegen), föltételezés, hipotézis
  • elv, hit, beállítottság, vélemény, nézet, felfogás

lelencház

főnév
  • gyermekmenhely, árvaház, lelenc (bizalmas), menhely

kettétörik

ige
  • széttörik, széjjeltörik, eltörik, derékba törik, kettéhasad, kettéválik

kegyelem

főnév
  • engedelem (régies), irgalom, grácia (régies), bocsánat, megbocsátás, megkegyelmezés, kegy, pardon (régies), elnézés
  • amnesztia, közkegyelem, közbocsánat (régies)
  • bűnbocsánat, áldás, malaszt
  • (régies): jóindulat

kijelöl

ige
  • kiszemel, kiszúr (bizalmas), kipécéz (bizalmas), jelöl, kandidál (régies), kiválaszt, megválaszt, kinevez, megbíz, deszignál (idegen)
  • megjelöl, kicövekel, kikaróz, kimezsgyéz, elhatárol, megvon, kihatárol (tájnyelvi), kihatároz (tájnyelvi)
  • megszab, kitűz, meghúz

lehajít

ige
  • ledob (bizalmas), alávet, levet, lehajint (tájnyelvi), lelök
  • (szleng): iszik, lehajt, legurít (szleng), bedob (szleng)

kibérel

ige
  • bérbe vesz, kivesz, árendál (régies), kifogad (régies), lízingel (idegen), megfogad (régies)

irattáska

főnév
  • aktatáska, irattáska, téka (idegen), diplomatatáska

kíméletlen

melléknév
  • durva, vad, rideg, tapintatlan, érzéketlen, erőszakos, sértő, bántó, goromba, szívtelen, embertelen, kegyetlen, keményszívű, irgalmatlan, könyörtelen, kérlelhetetlen, modortalan, állatias, embernyúzó, bosszúálló, vérszívó, szipolyozó, barbár, brutális, drasztikus, derb (idegen), krudélis (régies)

lelátó

főnév
  • karzat, emelvény, tribün, nézőtér