házsártos szinonimái

melléknév
  • veszekedős, zsörtölődős, zsémbes, kötekedő, civakodó, civódó, pörlekedő, összeférhetetlen, perelő, dörmögő, rigolyás, okvetetlenkedő, bakafántos (régies), szekánt (bizalmas), csörfös (tájnyelvi), házsárt (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kancsal

melléknév
  • bandzsa, bandzsi, kancsi (bizalmas), kácsor (tájnyelvi), csambilla (tájnyelvi), csámburdi (tájnyelvi), sanda (régies), sandal (régies) Sz: a káposztáskertbe néz; epreskertbe néz; kiskertbe néz; tizenkettőre néz; úgy néz, mint a liba az eperfára; úgy néz, mint Pilátus macskája; egyik szeme csára, másik szeme hajszra

hátha

határozószó
  • talán, esetleg, meglehet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a házsártos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

harag

főnév
  • düh, indulat, bosszúság, haragvás (választékos), dérdúr (bizalmas), méreg, föllobbanás, fölgerjedés, fölindulás, megtosszanás (tájnyelvi), morc (tájnyelvi), marconaság (régies), harapós kedv, epe, ingerültség
  • neheztelés, fasé (bizalmas), háborúság, duzma (tájnyelvi)

gége

főnév
  • larynx (szaknyelvi), gégefő, giga (tájnyelvi), golyva (régies), pajzsporc, Ádám almája (választékos), ádámcsutka (tájnyelvi), torokbúb (régies), gegerce (tájnyelvi), gegő (tájnyelvi)
  • torok, garat, nyelőcső, nyeldeklő (tájnyelvi)

fuvar

főnév
  • szállítás, fuvarozás, vitel
  • transzport (bizalmas)
  • fuvardíj
  • rakomány, kocsirakomány, szállítmány, küldemény
  • (tájnyelvi): udvarló, szerető
  • (szleng): fizetővendég (prostituálté)

felrúg, fölrúg

ige
  • elgáncsol, feltaszít, belerúg
  • (szerződést): megszeg, felbont, megtagad, áthág

hátrahagy

ige
  • hagy, hagyományoz, ráhagy, örökül hagy, testál
  • meghagy, üzen, izen (tájnyelvi)

hozzávaló II.

főnév
  • kellék, alapanyag, tartozék, alkatrész, járulék, szerelék (régies), toldalék, cugehőr (bizalmas), kelme, ingrediencia (régies)

pufók

melléknév
  • dundi, kövérkés, pufi (bizalmas), gömbölyded, párnás, kerek képű, duncsi, pufli (tájnyelvi), bömfli (tájnyelvi), bufakos (tájnyelvi), bufitos, cipóképű, dönci, döncsi (tájnyelvi), dudóka (tájnyelvi), dundus (bizalmas), pofás

északi

melléknév
  • borealis (idegen), nordikus (idegen)

érik

ige
  • érlelődik, érdik (tájnyelvi), (paprika) pirosodik, (búza) szőkül
  • kifejlik, fejlődik, serdül, férfiasodik, nőiesedik
  • (bizalmas): érettségizik, maturál (régies)

cél

főnév
  • célkitűzés, terv, program, törekvés
  • elképzelés, elgondolás, szándék, óhaj, célzat, intenció (idegen)
  • rendeltetés, értelem, destináció (idegen)
  • végállomás, célállomás
  • céltábla, céltárgy, célpont, csapás (szaknyelvi), lőirány (szaknyelvi)

fakad

ige
  • kibuggyan, előtör, feltör, felszökik, folyik, ered, serked
  • kihajt, kifeslik, kibomlik, kisarjad, serked, zsendül, kiszökken, rügyezik, kibújik, kipattan
  • ered, keletkezik, fejlődik, származik, támad, jön, adódik, létrejön

hülye

melléknév, főnév
  • gyengeelméjű, idióta, abnormális, degenerált, agyalágyult, durák, hütyü, hütyő (tájnyelvi), gyagya, gyagyás, golyós (szleng), lüke (bizalmas), vízagyú (szleng), húgyagyú (durva), flúgos (szleng), stikkes (szleng), dilis, mesüge (szleng), korlátolt, tökkelütött, elmeroggyant (szleng), kelekótya, bolond, félkegyelmű, féleszű, félcédulás, félnótás, sügönye (bizalmas), hibbant, debilis (szaknyelvi), kretén, imbecillis (szaknyelvi), őrült
  • (szitokszóként): bárgyú, buta, ostoba, együgyű, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, fafejű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), állat (durva), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

ismételget

ige
  • gyakorolgat, verkliz (bizalmas), visszhangoz, hajt, hajtogat, szajkóz, kérődzik (bizalmas), győztet (tájnyelvi)

kopás

főnév
  • elhasználódás, elnyűvődés, ványolódás
  • értékcsökkenés, amortizáció (szaknyelvi)

kétszersült

főnév
  • cvibak (régies), biszkvit (idegen)
  • pirítós

heged

ige
  • hegesedik, forrad, gyógyul, varasodik, vigaszik (régies)

hangzatos

melléknév
  • nyomatos (régies), szózatos (régies), nagyhangú, hangos, zengzetes, zengő, csengő, érces, telt (hang), visszhangzó, rezonáló, öblös (hang)
  • tartalmatlan, dagályos (választékos), fellengzős, erőltetett, pufogó (frázis) (tájnyelvi), frázisos, tetszetős, bombasztikus

hóbort

főnév
  • bolondéria, szeszély, különcködés, vesszőparipa, rögeszme, mánia, rigolya, hepp (szleng), fakszni (bizalmas), fixa idea (idegen), hangya (bizalmas), bogár (bizalmas), rapli (szleng), habók (tájnyelvi)

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

hermelin

főnév
  • hölgymenyét (régies), hölgy (régies)
  • (régies): prém

giccses

melléknév
  • érzelgős, szirupos, limonádészerű, olcsó, ízléstelen

horda

főnév
  • banda, csapat, galeri, csőcselék, söpredék, falka, tömeg, csődület
  • sereg, had

kétéves

melléknév
  • kétévi, másodévenkénti, kétévenkénti
  • kétnyári
  • másodfű