lehajít szinonimái

ige
  • ledob (bizalmas), alávet, levet, lehajint (tájnyelvi), lelök
  • (szleng): iszik, lehajt, legurít (szleng), bedob (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

menekül

ige
  • visszavonul, megfutamodik, meghátrál, menekedik (régies), szabadul, szökik, elszökik, elszalad, elfut, elinal, eliszkol, pucol (bizalmas), lelép (bizalmas), menti a bőrét, menti az irháját
  • bujkál
  • emigrál
  • (valamitől): őrizkedik, elhárít magától, elfordul, elutasít, felhagy, távol tartja magát

sodrony

főnév
  • drót, drótkötél, kötél, drótfonat, huzal, kábel, vezeték
  • drótháló, drótszövet
  • ágybetét, ágysodrony, rugózat, epeda (idegen), sodronybetét
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lehajít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lakozik

ige
  • lakik, székel, tanyázik, tartózkodik, időzik, él
  • marad
  • rejlik, megbújik
  • (régies): vendégeskedik

kocsma

főnév
  • csapszék, italmérés, söntés, italbolt, ivó, csárda, vendéglő, fogadó, talponálló, borozó, kricsmi (szleng), krimó (szleng), lebuj (szleng), csehó (szleng), késdobáló (szleng), köpködő (szleng)

kitartás

főnév
  • helytállás, türelem, céltudatosság, következetesség, szívósság, szilárdság, állhatatosság, rendíthetetlenség, elszántság, merészség, makacsság, konokság, eltökéltség, perszeverancia (idegen), perszisztencia (idegen)
  • állandóság, megmaradás, folytonosság, állóképesség
  • hűség, ragaszkodás, engedelmesség, lojalitás, elvhűség

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

ledorongol

ige
  • leteremt (bizalmas), leszid, kritizál (bizalmas), bírál, lehúz (bizalmas), lekap (bizalmas), lebunkóz, lecsepül, elhallgattat, letorkol

lyuk

főnév
  • rés, nyílás, hézag, pórus, lyukacs, ablak (szaknyelvi)
  • furat, fúradék (régies), perforáció
  • üreg, verem, gödör, barlang
  • odú, vacok, tanya, kotorék
  • (pejoratív): lakás, odú, zug

ukáz

főnév
  • rendelet, parancs, utasítás, rendelkezés, meghagyás
  • tilalom
  • döntés

jármű

főnév
  • közlekedési eszköz, szállítóeszköz, járgány, járómű (régies), tragacs (pejoratív)

iskolaköteles

melléknév
  • tanköteles (szaknyelvi)

fogódzkodik, fogózko

ige
  • fogódzik, fogózik, kapaszkodik, csimpaszkodik (bizalmas), fogantozik (tájnyelvi)

jóváhagy

ige
  • engedélyez, beleegyezik (valamibe), tudomásul vesz, elismer, hozzájárul, megenged, láttamoz, aláír, approvál (régies)
  • elfogad, szentesít, törvényesít, érvényesít, hatályba léptet, becikkelyez, ratifikál (szaknyelvi), törvénybe iktat, megszavaz, egyetért, helybenhagy, szankcionál (idegen), megerősít, alátámaszt, konfirmál (szaknyelvi)

makrancos

melléknév
  • akaratos, csökönyös, nyakas, nyakaskodó, önfejű, dacos, durcás (bizalmas), makacs, engedetlen, ellenálló, rakoncátlan, szilaj, féktelen, fékezhetetlen, zabolátlan, bojtorjános (tájnyelvi), szófogadatlan, durboncás (régies)

meggyógyít

ige
  • felgyógyít, kigyógyít, kikezel, helyrehoz, talpra állít, kikúrál, orvosol, asszanál (idegen), begyógyít (tájnyelvi)

behív

ige
  • behívat, behí (tájnyelvi), beszólít, beszólíttat, berendel, beidéz, megidéz (szaknyelvi), becitál, kiszól (valakiért), kiüzen (valakiért), bekér, beparancsol, beinvitál
  • (katonának): bevisz, bevonultat, beránt (bizalmas), beszipkáz (bizalmas), bekíván (tájnyelvi), felszerel, besoroz
  • mozgósít

odamutat

ige
  • megmutat, felmutat
  • (valamire): utal, rámutat, vall, következtetni enged

mogorva

melléknév
  • rosszkedvű, barátságtalan, morózus, harapós, mord (választékos), morcos, morc, komor, kedvetlen, bosszús, morgós, zsémbes, zsörtölődő, haragos, zord, tüskés (bizalmas), szúrós, marcona Sz: olyan, mintha az orra vére folyna; öreg kutya kedvében van; bal lábbal kelt fel; tövis közt hagyta a kedvét; minden szava egy égiháború

lehelet

főnév
  • lélegzet, levegővétel, respiráció (szaknyelvi), levegő, szuszogás
  • életerő
  • szufla (bizalmas)
  • pára
  • fuvallat, fuvalom (régies), szellő, szellet (régies), pneuma (idegen)

lágyít

ige
  • puhít, megpuhít, porhanyít, képlékenyít, gyengít
  • enyhít, engesztel, csillapít
  • jésít, palatalizál (szaknyelvi)

levente

főnév
  • vitéz, lovag, harcos, dalia, bajnok, bajvívó, hős, katona, honvéd, hadfi (régies), harcfi (régies), szálember (régies)

mindig

határozószó
  • mindenkor, bármikor, télen-nyáron, mindenha (régies), koroskint (régies), mindenkoron, éjjel-nappal, örökké, mindörökké, örökkön, sokáig, mindvégig, éjtnap (tájnyelvi), örökkétig (tájnyelvi), mindétig (tájnyelvi), míg a világ világ
  • folytonosan, állandóan, szüntelenül, szünet nélkül, szünös-szüntelen, szakadatlanul, örökösen, egyre, váltig, egyfolytában, vég nélkül, egyre mind (tájnyelvi), folyvást, folyton-folyvást, feszt (bizalmas), egyhuzamban, szűnni nem akaróan, minduntalan

lelkipásztor

főnév
  • pásztor, lelkész, lelkiatya, pap, atya, tiszteletes, tisztelendő, lelkitanító (régies)

kompót

főnév
  • befőtt
  • gyümölcssaláta

lóhalálában

határozószó
  • gyorsan, lélekszakadva, inaszakadtából, sebtében, sietősen, sebbel-lobbal, lóhalálával (tájnyelvi)

mocskos

melléknév
  • dancs (tájnyelvi), boncsos (tájnyelvi), szurtos, szutykos, piszkos, koszos, sáros, csatakos, maszatos, lustos (tájnyelvi), rohadt, tabajdok (tájnyelvi), szennyes, paszatos (tájnyelvi), szirkás (tájnyelvi), szennyezett, tisztátalan, mosdatlan
  • aljas, jellemtelen, gyalázatos, undorító
  • ocsmány, obszcén, trágár, mocskos szájú