kereszteződés szinonimái

főnév
  • útkereszteződés, keresztút, általút (régies)
  • találkozás, csatlakozás
  • fajkeveredés, hibridizáció (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

középvonal

főnév
  • felezővonal, félpálya

após

főnév
  • ipa (tájnyelvi), másikapó (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kereszteződés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kaszárnya

főnév
  • laktanya, katonaszállás (régies), katonalakház (régies)

ilyenkor

határozószó
  • most, jelenleg
  • ilyen alkalommal, ilyen esetben

ideges

melléknév
  • nyugtalan, nyugtalankodó, ingerlékeny, türelmetlen, ingerült, nyűgös, felidegesített, csupa ideg, nervózus (idegen), felajzott, izgatott, zaklatott, spannolt (szleng), felcukkolt (szleng), hangyás (szleng), felindult, felkavart, túlfűtött, kiegyensúlyozatlan, labilis, ideggyenge, idegbeteg

hátrahagy

ige
  • hagy, hagyományoz, ráhagy, örökül hagy, testál
  • meghagy, üzen, izen (tájnyelvi)

kényeskedik

ige
  • érzékenykedik, finnyáskodik, finnyálkodik (tájnyelvi), finomkodik, ceremóniázik, cifrálkodik, pipeskedik (tájnyelvi), nyápickodik, nyavalyog, pincoskodik (tájnyelvi), pintyörög (tájnyelvi), sleppöl (tájnyelvi)
  • tetszeleg, affektál (idegen), szenveleg, pózol, büszkélkedik, pipiskedik, hetykélkedik, páváskodik, fitymálódik, negédeskedik, drágalátoskodik, nagyzol, afrangol, maználkodik (tájnyelvi), ikereg (tájnyelvi), rátartóskodik (tájnyelvi), pimpónátoskodik (tájnyelvi), kevélykedik (tájnyelvi) Sz: tekeri magát, mint a fagyos barát; száját görbítgeti, herceg akar lenni; affektál, mint a pék kutyája

kilép

ige
  • előrelép, előlép
  • kiválik, elkülönül, különválik, elszakad, előáll (régies)
  • kiszáll, kiugrik, abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, elmegy, felmond, kiválik, visszatáncol
  • leveti a csuhát, kiugrik (papi rendből) (bizalmas)
  • elindul, nekiindul
  • siet, gyorsan halad, lépéseit meggyorsítja
  • (kilép a medréből): kiárad, elönt, kiönt, eláraszt, elnyel, elborít, elmerít, túlfolyik

szenveleg

ige
  • affektál (idegen), kényeskedik, finnyáskodik, nyavalyog, negélyez (régies), érzeleg, ömleng (pejoratív)

gulyásleves

főnév
  • bográcsgulyás

gleccser

főnév
  • jégár (régies)

elme

főnév
  • ész, értelem, tudat, agy, felfogóképesség, sütnivaló (bizalmas), intelligencia
  • agymunka, agyműködés
  • szellem, koponya, fej, zseni, lumen (bizalmas), lángész, penge (szleng)

gyöngyözik

ige
  • verejtékezik, verítékezik, izzad, kiválaszt
  • könnyezik, könnybe lábad
  • forr, pezseg, habzik, tajtékzik, buzog, bugyog, bugyborékol, bizseg (tájnyelvi)

kipattogzik

ige
  • felhólyagzik, kirepedezik, kifakad, kicserepesedik, kicsattog (tájnyelvi), kiöklik (tájnyelvi), (ajak) kipeshed (tájnyelvi), kipörsög (tájnyelvi)
  • (rügy): kifeslik, kifakad, kipattog

kontingens

főnév
  • hozzájárulás, járulék, rész, hányad, arány
  • létszám, mennyiség

megengedett

melléknév
  • szabad, engedélyezett, törvényes, akadálytalan, jogos, jogszerű, szabályszerű, legális, legitim
  • meglazított
  • megeresztett, kiengedett, megnyitott
  • folyatott

legutóbb

határozószó
  • legutoljára, legkésőbb
  • nemrég, nemrégen, nemrégiben, minap, legunton (tájnyelvi)

keresztüljut

ige
  • átjut, túljut, áthatol, átjön, átcsúszik
  • átvergődik

karol

ige
  • ölel, átölel, átfog, átkarol, átkulcsol, átfon, összefog, karjába szorít, karjába zár, magához szorít
  • belekarol, karon fog

kietlen

melléknév
  • puszta, sivár, elhagyott, rideg, zord, lakatlan, elhagyatott, kihalt, lakhatatlan, üres, letarolt, kopár, meddő, terméketlen(régies)
  • (régies): éktelen, undok, csúnya, szörnyű

ledorongol

ige
  • leteremt (bizalmas), leszid, kritizál (bizalmas), bírál, lehúz (bizalmas), lekap (bizalmas), lebunkóz, lecsepül, elhallgattat, letorkol

kétszeres

melléknév
  • dupla, kettőzött, kettős, megkettőzött, iker, megkettőztetett, megkétszerezett, duplex (szaknyelvi)

ingadozás

főnév
  • bizonytalankodás, bizonytalanság, habozás, tétovázás, határozatlanság, hullámzás, kétség, kiegyensúlyozatlanság, változás, kétkedés, eltérés, következetlenség, fluktuáció (idegen), labilitás (idegen), hezitálás
  • dülöngélés, tántorgás, támolygás, imbolygás
  • oszcillálás (szaknyelvi)

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

legkisebb

melléknév
  • minimális, legcsekélyebb, legalacsonyabb, legkevesebb, legalsó