kibérel szinonimái

ige
  • bérbe vesz, kivesz, árendál (régies), kifogad (régies), lízingel (idegen), megfogad (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

manapság

határozószó
  • most, mostanság, mostanában, napjainkban, jelenleg, ma, újabban, ez idő szerint, manap (tájnyelvi)

darabos

melléknév
  • goromba (tájnyelvi), dorozmás (só, mész) (tájnyelvi), galacsintás (föld) (tájnyelvi), göcsös (tájnyelvi)
  • nehézkes, nyers, faragatlan, bárdolatlan, szögletes, esetlen
  • (stílus): döcögős, döcögő, akadozó, nehézkes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kibérel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kerámia

főnév
  • fajansz (idegen), majolika (idegen), agyagáru, fazekasáru, mázas cserép, cserép (tájnyelvi)
  • agyagipar, agyagművesség, fazekasság, fazekasmesterség, keramika

irtás

főnév
  • kivágás, kipusztítás, kártevés, gyomlálás, vágás, gyilkolás, üldözés
  • fakitermelés
  • nyílás, nyiladék (régies), tarvágás (szaknyelvi), tisztás, átvágás, irtvány (szaknyelvi), irtásföld, bevágás, csutkos (tájnyelvi)

inas II.

főnév
  • inasgyerek, inasfiú, tanuló, újonc, növendék, gyakornok, tanonc, legény (régies)
  • komornyik, szolga, hajdú, lakáj, kifutó, boy (idegen)
  • apród (régies), őrálló (régies), úr után járó (régies)

hermelin

főnév
  • hölgymenyét (régies), hölgy (régies)
  • (régies): prém

kétszeres

melléknév
  • dupla, kettőzött, kettős, megkettőzött, iker, megkettőztetett, megkétszerezett, duplex (szaknyelvi)

kisolló

melléknév
  • körömolló, körömvágó olló, bőrvágó olló, manikűrolló

színárnyalat

főnév
  • tónus, színezet

gyötör

ige
  • kínoz, bánt, emészt, epeszt, esz, mardos, furdal, nyugtalanít, őröl, rág, csigáz, aggaszt, marcangol
  • zaklat, nyaggat, háborgat, piszkál, zavar, szekál (bizalmas), vegzál (régies), sarcol, sanyargat, ostoroz, megpróbál, izgat, bőszít, cincál (tájnyelvi), nyüstöl (tájnyelvi), ver, üt, sújt, nyúz, molesztál

gyanakodás, gyanakvá

főnév
  • gyanú, gyanítás, bizalmatlanság, bizalmatlankodás, tamáskodás, kételkedés, kétkedés, kétely

előzőleg

határozószó
  • előbb, korábban, fent, fentebb, megelőzőleg, előzően, azelőtt, előzetesen, kezdetben, eleinte, az elején, előre, régebben, valamikor, egykor, hajdanában

hajóskapitány

főnév
  • hajóparancsnok, tengerészkapitány

kitüntet

ige
  • megjutalmaz, díjaz, koszorúz (régies), dekorál (régies), elismer
  • megtisztel, kegyel, szimpatizál, favorizál, megkülönböztet (valakin)

könyököl

ige
  • támaszkodik, megtámaszkodik, rátámaszkodik, nehezedik, dől, dülleszkedik (tájnyelvi), tehénkedik (bizalmas)
  • törtet, tolakodik, nyomul, nyomakodik, furakodik, furakszik, pedálozik (szleng), tülekedik, dúródik (tájnyelvi)

megkapaszkodik

ige
  • megfogódzik, megfogódzkodik, belekapaszkodik, hozzátapad, megfogantózik (tájnyelvi), megveti a lábát

leromlik

ige
  • lefogy, lesoványodik
  • legyengül, sorvad, lesatnyul (tájnyelvi), lerosszul (tájnyelvi)
  • elértéktelenedik, értéktelenné válik
  • csökken, hanyatlik

kibontakozik

ige
  • kibontja magát, kiszabadítja magát, kikászálódik, kifejlik
  • kirajzolódik, előtűnik, megmutatkozik, jelentkezik, kiválik
  • kialakul, kiformálódik, kifejlődik, kivirágzik, megizmosodik, beérik, kiforr, kifejtekezik (régies), kifejtőzik (régies)

képes2

melléknév
  • alkalmas, rátermett, megfelelő, kiképzett, potens (régies), kvalifikált (idegen), hivatott, alkalmatos, elszánt, hajlandó
  • jogképes, jogosult

kimondhatatlan II.

főnév
  • (régies): alsó, alsónadrág, gatya, alsógatya, kisnadrág, mondhatatlan (régies)

lelkipásztor

főnév
  • pásztor, lelkész, lelkiatya, pap, atya, tiszteletes, tisztelendő, lelkitanító (régies)

kifejezés

főnév
  • fordulat, szókapcsolat, kiszólás, kitétel, közhely, szólam, frázis, sablon, klisé, frazeologizmus (idegen), frazeológiai egység, terminus, szólásmód, szólásmondás, kibeszéd (tájnyelvi)
  • megnyilvánulás, kinyilvánítás, manifesztálódás (idegen)
  • ábrázolás, megjelenítés, bemutatás, jellemzés

ítélőképesség

főnév
  • judícium (szaknyelvi), értékelő képesség
  • intelligencia, tisztánlátás, éleslátás, megérzés, intuíció

kirajzik

ige
  • kiköltözik, kivonul
  • kitódul, kiárad

lepkefogó

főnév
  • lepkeháló