kikérdez szinonimái

ige
  • kifaggat, kihallgat, kivallat, faktat (tájnyelvi), kitudakoz, kitudakol, inkvirál (idegen), kifarcinál (tájnyelvi)
  • egzaminál (régies), vizsgáztat, felkérdez, feleltet, számon kér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megdicsőülés

főnév
  • apoteózis (idegen), felmagasztosulás, felmagasztaltatás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kikérdez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kézzelfogható

melléknév
  • nyilvánvaló, konkrét, tényleges, valóságos, érzékelhető, anyagi, megfogható, megtapintható, érinthető, manifeszt (idegen), plasztikus, materiális, reális, kézenfekvő, evidens, percipiálható (idegen), adatszerű, pozitív, szemléletes, érthető, világos, természetes

jegyszedő

főnév
  • páholynyitogató (régies), bilétaszedő (régies)
  • kalauz, jegykezelő

istenigazából

határozószó
  • nagyon, alaposan, keményen

hogyisne I.

módosítószó
  • dehogyis!, semmi esetre sem!, semmi módon!, semmi szín alatt!, semmi körülmények között!, azt már nem!, még mit nem!, szó sem lehet róla!, szó sincs róla!, olyan nincs!, kutya fülét!, a világért sem!, a világ minden kincséért sem!, eszemben sincs!, eszem ágában sincs!, azt ugyan lesheted! abból nem eszel!, ha a fejed tetejére állsz, akkor sem!, ha kétfele vágnak, akkor sem!, arról ne is álmodj!, a herkópáternek sem!, egy nagy túróst!, egy lópikulát!, majd ha fagy!
  • (bizalmas): persze

kificamít

ige
  • megrándít, megránt, kimarjít (tájnyelvi)

klub

főnév
  • kör, társaskör, egyesület, egylet, kaszinó
  • sportegyesület, sportklub
  • klubhelyiség, klubház

szögletrúgás

főnév
  • sarokrúgás, szöglet, korner

hajtóerő

főnév
  • becsvágy, törekvés, indíték, indok, magyarázat, motívum, alapeszme, hajtórugó, indítóok, motiváció, hév, elán
  • mozgatóerő, impulzus (szaknyelvi), lökés, lendítés, hajtóenergia, motor, lendítőerő, svung (bizalmas)

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat

elvállal

ige
  • vállalkozik (valamire), magára vállal, magára vesz, vállára vesz (választékos), átvállal, felvállal, elfogad, beleegyezik(valami alól)

haragszik

ige
  • mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
  • neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát

kondás

főnév
  • disznópásztor, kanász

közgazdaságtan

főnév
  • gazdaságtan, nemzetgazdaságtan, ökonómia (szaknyelvi), közgáz (bizalmas)

megrovás

főnév
  • dorgálás, feddés, korholás, szapulás, lehordás (bizalmas), pirongatás, fejmosás (bizalmas), helytelenítés, szidás, letolás (bizalmas)
  • büntetés, fenyítés, intés, fegyelem

lopódzik, lopózik

ige
  • lopakodik, lopódzkodik, lopózkodik, oson, oldalog, óvakodik, settenkedik, somfordál, sompolyog, setteng, surran, ólálkodik, sunnyog (tájnyelvi)
  • buddog (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lappaszkodik (tájnyelvi), lippeg-lappog (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)

kikezel

ige
  • meggyógyít, kigyógyít, kikúrál, kiorvosol (tájnyelvi)

kevesell

ige
  • fitymál, kevésnek tart, csekélyell (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kevésre becsül, lebecsül, kicsinyel

kiszűrődik

ige
  • kiszivárog, kijut, kiszüremlik, kiáramlik

lexikon

főnév
  • ismerettár, tudománytár, enciklopédia
  • (régies): szótár
  • (szaknyelvi): szókincs

kinevez

ige
  • megbíz, kijelöl, megjelöl, meghatároz, megkér, meghatalmaz, felruház (valamivel), felfogad, kirendel, delegál
  • alkalmaz, beiktat, megtesz, előléptet, szerződtet, utasít, promoveál (idegen)

jóformán

határozószó
  • szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, voltaképpen, szépszerével, valójában, gyakorlatilag, lényegében, jószerével
  • jobbára, nagyobbrészt, nagyrészt

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)

lóhere

főnév
  • here, háromlevelűfű, fenyér (tájnyelvi), lucerna (tájnyelvi)
  • trifólium (idegen)