kíméletlen szinonimái

melléknév
  • durva, vad, rideg, tapintatlan, érzéketlen, erőszakos, sértő, bántó, goromba, szívtelen, embertelen, kegyetlen, keményszívű, irgalmatlan, könyörtelen, kérlelhetetlen, modortalan, állatias, embernyúzó, bosszúálló, vérszívó, szipolyozó, barbár, brutális, drasztikus, derb (idegen), krudélis (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cselédség

főnév
  • szolganép, háznép, személyzet, szolgaszemélyzet

elvállal

ige
  • vállalkozik (valamire), magára vállal, magára vesz, vállára vesz (választékos), átvállal, felvállal, elfogad, beleegyezik(valami alól)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kíméletlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicsi, kicsiny II.

főnév
  • kisgyermek, apróság, baba, pólyás baba, csecsemő, csecsszopó, palánta, csemete, bébi (bizalmas), csimota (tájnyelvi)

jobbágy

főnév
  • szolga, paraszt, zsellér, úrbéres, szántó ember (régies)
  • (régies): hűbéres, alattvaló

ízléstelen

melléknév
  • giccses, ízlésromboló, csúnya, cifra, tarka, rikító, csiricsáré (pejoratív), vásári (pejoratív), finc-fanc (tájnyelvi)
  • idétlen, ostoba, torz, durva, illetlen, sikamlós, visszataszító, gusztustalan, obszcén

horda

főnév
  • banda, csapat, galeri, csőcselék, söpredék, falka, tömeg, csődület
  • sereg, had

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

komikus I.

melléknév
  • vígjátéki
  • nevetséges, kacagtató, nevettető, humoros, vicces, tréfás, mókás, muris, mulatságos, szórakoztató

szubtilis

melléknév
  • (választékos): finom, gyengéd
  • kényes, törékeny, gyenge
  • karcsú, légies, nyúlánk
  • pontos, éles
  • hajszálfinom, árnyalatnyi, aprólékos
  • körmönfont, agyafúrt, szőrszálhasogató
  • nehéz, bonyolult, szövevényes

hallucináció

főnév
  • érzékcsalódás, káprázat, képzelődés, vízió

hahota

főnév
  • nevetés, kacaj, kacagás, hahotázás, röhögés (bizalmas)
  • derültség

emberke

főnév
  • tökmag, vakarcs, törpe, dugó, homunculus (idegen), seggdugasz (durva), potyszem (tájnyelvi)
  • gyermek, apróság, lurkó, emberpalánta, töpörtyű (tréfás)

hasas

melléknév
  • nagy hasú, hordóhasú, testes, terebélyes, pocakos, párnás, pucros (tájnyelvi), korpulens, dagadt, potrohos, pohos, hasban vállas (tréfás)
  • öblös, domború, bögyögös (tájnyelvi), dorkóderekú (tájnyelvi), dongóderekú (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): terhes, állapotos, várandós, viselős, nehézkes
  • vemhes, ellős (tájnyelvi), megkölykezendő (régies)

kopog

ige
  • zörög, zötyög, kotyog, kattog
  • kopácsol, kalapál
  • dobol
  • kopogtat, zörget, kocog (tájnyelvi), kocogtat, dörömböl
  • kopogtat, ír, gépel, pötyög
  • távír, lead

közvetlen II.

határozószó
  • közvetlenül, szorosan, éppen

megszimatol

ige
  • megszaglász, beleszagol, megbűzöl (régies)
  • kiszimatol, megsejt, megorront, megszagol, tudomást szerez, megneszel, neszét veszi, gyanít, megérez

machináció

főnév
  • mesterkedés, ármány (régies), fondorlat, cselszövés, csel, intrika, praktika, sikanéria (régies), cselvetés, áskálódás, tőrvetés (régies), aknamunka, mószerolás (szleng)
  • üzelem (választékos)

kimerítő

melléknév
  • bőséges, részletes, részletező, tartalmas, terjedelmes, alapos, beható, átfogó, teljes, hiánytalan, tökéletes, mindenre kiterjedő, mindent felölelő, exhausztív (idegen)
  • nehéz, fárasztó, fáradságos, vesződséges, megterhelő, megerőltető, idegölő, idegfeszítő, elgyengítő, lankasztó, elcsigázó, próbára tevő, strapás (bizalmas), kidöglesztő (durva)

kiáramlik

ige
  • kiárad, kiömlik, kitódul, kiözönlik, kilövell, előtör, emanál (idegen)

kiürül

ige
  • kifogy, kiüresedik
  • (szervezetből): kitisztul, kipurgálódik (szaknyelvi)
  • elnéptelenedik

lóhalálában

határozószó
  • gyorsan, lélekszakadva, inaszakadtából, sebtében, sietősen, sebbel-lobbal, lóhalálával (tájnyelvi)

kirajzik

ige
  • kiköltözik, kivonul
  • kitódul, kiárad

joviális

melléknév
  • derűs, kedélyes, jókedélyű, jókedvű, nyájas, optimista, derűlátó, vidám

klauzula

főnév
  • záradék, kikötés, feltétel
  • zárómondat, függelék, zárótétel

lumpol

ige
  • mulatozik, vigad, mulat, kimarad, korhelykedik, züllik, dőzsöl, dorbézol, kicsapong, kirúg a hámból, éjszakázik, görbe éjszakát csinál, tivornyázik, murizik (bizalmas), lumpéroz (tájnyelvi), részegeskedik, iszákoskodik, italozik, kocsmázik