kiötlik1 szinonimái

ige
  • kiötöl, kieszel, kitalál, kifundál, kiókumulál

kiötlik2 szinonimái

ige
  • (tájnyelvi): szembeötlik, feltűnik, előtűnik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szeptember

főnév
  • őszelő (régies), Mérleg hava (régies), Mérték hava (régies), kilencedhó (régies), Szent Mihály hava (régies), Kisasszony hava (régies), ökörnyálhó (régies)

körötte

határozószó
  • körülötte, körös-körül, minden oldalon, körben
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiötlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kifejezőkészség

főnév
  • expresszivitás (idegen), kifejezőerő
  • beszédkészség

jön-megy

ige
  • járkál, jár-kel, kószál, koslat, kujtorog, gyüszmékel (tájnyelvi), kajtat (tájnyelvi), bóklászik, téblábol
  • utazgat

javított

melléknév
  • tökéletesített, átdolgozott, módosított, átalakított, reformált
  • ellenőrzött, jó

hozzávaló II.

főnév
  • kellék, alapanyag, tartozék, alkatrész, járulék, szerelék (régies), toldalék, cugehőr (bizalmas), kelme, ingrediencia (régies)

kilép

ige
  • előrelép, előlép
  • kiválik, elkülönül, különválik, elszakad, előáll (régies)
  • kiszáll, kiugrik, abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, elmegy, felmond, kiválik, visszatáncol
  • leveti a csuhát, kiugrik (papi rendből) (bizalmas)
  • elindul, nekiindul
  • siet, gyorsan halad, lépéseit meggyorsítja
  • (kilép a medréből): kiárad, elönt, kiönt, eláraszt, elnyel, elborít, elmerít, túlfolyik

konvencionális

melléknév
  • közkeletű, megszokott, szokásos, elfogadott, bevett, elterjedt, meghonosodott, meggyökeresedett, hagyományos, tradicionális, általános, elismert, mindennapi
  • elkoptatott, elcsépelt, semmitmondó, tartalmatlan, üres, közhelyszerű, lapos, sablonos, triviális, banális

szürkeség

főnév
  • egyhangúság, unalom, monotónia, érdektelenség, fantáziátlanság, köznapiság, prózaiság
  • ismeretlenség, jelentéktelenség
  • egyformaság

hangszigetelés

főnév
  • hangvédelem, zajvédelem

hajtogat

ige
  • összehajt, rétegez, behajt, hajlít, redőz, berak, ráncol, tekerget, felgyűr, feldöncöl (tájnyelvi)
  • mondogat, ismételget, kardoskodik, szívózik (szleng), szívóskodik (szleng), újra elmond, repetál (régies), szajkóz
  • ragoz (régies), hajlít (régies)
  • (bizalmas): iszogat, poharazgat

engesztelhetetlen

melléknév
  • kiengesztelhetetlen, kérlelhetetlen, hajthatatlan, merev, kőszívű, hajlíthatatlan, bosszúvágyó, bosszúszomjas, gyűlölködő, ellenséges, antagonisztikus, halálos, esküdt (ellenség), kibékíthetetlen, megbékíthetetlen
  • csillapíthatatlan, vad, ádáz, könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, bősz, ordas (választékos), szilaj, fékezhetetlen

hátra

határozószó
  • hátulra, hátrafelé
  • visszafelé, vissza, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi), farta (tájnyelvi), rükvercbe (szaknyelvi)
  • későre
  • vissza a múltba

kos

főnév
  • berbécs (tájnyelvi), berbe (régies), ürü
  • (régies): sulyok, döngölő, verőkos

kun

melléknév, főnév
  • kunsági

acsarkodik

ige
  • áskálódik, ellenségeskedik, fenekedik (régies), bosszút forral, acsarog (tájnyelvi), agyarkodik (tájnyelvi), ordít

megtrágyáz

ige
  • beganéz (tájnyelvi)
  • (régies): megfűszerez

majd1

határozószó
  • aztán, később, egyszer, másszor (tájnyelvi), máskor, valamikor, utóbb, idővel, kisvártatva, majdan

kipirul

ige
  • kipirosodik, elvörösödik, elpirul
  • (régies): hajnalodik

kiejtés

főnév
  • kipottyantás, kihullatás
  • hangképzés, tagolás, artikulálás (idegen), artikuláció (szaknyelvi), akcentus, ejtés, ejtésmód, pronunciáció (idegen)

kizsuppol

ige
  • kitoloncol
  • kidob, kiteszi a szűrét

lyuk

főnév
  • rés, nyílás, hézag, pórus, lyukacs, ablak (szaknyelvi)
  • furat, fúradék (régies), perforáció
  • üreg, verem, gödör, barlang
  • odú, vacok, tanya, kotorék
  • (pejoratív): lakás, odú, zug

kisolló

melléknév
  • körömolló, körömvágó olló, bőrvágó olló, manikűrolló

kakaó

főnév
  • (szleng): benzin, energia, erő, spiritusz, gáz

komikus I.

melléknév
  • vígjátéki
  • nevetséges, kacagtató, nevettető, humoros, vicces, tréfás, mókás, muris, mulatságos, szórakoztató

magtalan

melléknév
  • meddő, terméketlen, gyümölcstelen, gyerektelen, gyermektelen
  • nemzésképtelen, steril
  • hiábavaló, tartalmatlan