intés szinonimái

főnév
  • figyelmeztetés, intelem, dorgálás, leteremtés, szidás, feddés, rendreutasítás, megrovás, szemrehányás, pirongatás, rosszallás, letolás (bizalmas), fejmosás (bizalmas), prédikáció (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas)
  • hívás, jeladás, sürgetés, biztatás, jel, jelzés, buzdítás, felszólítás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kicsorbul

ige
  • eltompul, élét veszti, csorba esik (valamin), elfitul (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

magánhangzó

főnév
  • vokális (szaknyelvi)(szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a intés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

idomtalan

melléknév
  • ormótlan, dromedár, behemót, mahomet (régies), éktelen, formátlan, esetlen, otromba, torz, alaktalan, monstruózus (idegen), aránytalan, klumpak (tájnyelvi), irdatlan (tájnyelvi), dimatlan (tájnyelvi), böhönc (tájnyelvi)

háromszögű

melléknév
  • háromszögletű, háromszögletes, trigonális (idegen), trianguláris (idegen)

hálóing

főnév
  • hálóruha, éjing (régies)

geodézia

főnév
  • (szaknyelvi): földméréstan, földmérés

impérium

főnév
  • birodalom, világbirodalom
  • államhatalom, uralom

juh

főnév
  • birka, bárány, bari (bizalmas), ürü, kos, berbécs (tájnyelvi), bürge (tájnyelvi), toklyó (tájnyelvi)

satrafa

főnév
  • (pejoratív): öregasszony, vénasszony, szipirtyó (pejoratív), hárpia, boszorkány, sárkány, banya (pejoratív), fúria, csoroszlya, satrantyú (tájnyelvi), szatyor (durva)

felvonulás, fölvonul

főnév
  • kivonulás, tömegfelvonulás, seregszemle, diadalmenet, demonstráció, processzió (régies), menet, körmenet, lusztráció (régies)

felrobban, fölrobban

ige
  • szétrobban, szétpattan, levegőbe röpül, kirobban, szétpukkad, detonál, explodál
  • elpusztul, megsemmisül
  • kirobban, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti türelmét, elveszti az önuralmát, kitör, felfortyan, heveskedik, begurul (szleng), bepöccen (szleng), begőzöl (szleng), felforr az agyvize (szleng), eldurran az agya (szleng), felmegy a pumpája (szleng), ellő (tájnyelvi)

díszvacsora

főnév
  • bankett, díszlakoma (régies), társasvacsora, estély, fogadás

fivér

főnév
  • férfitestvér, fiútestvér, fitestvér (régies), testvér, egytestvér (tájnyelvi), édestestvér (tájnyelvi)
  • bátya, bratyó (bizalmas)
  • öcs

kamu

főnév
  • (szleng): csalás, becsapás, félrevezetés, rászedés, megtévesztés, átejtés (bizalmas), átverés (bizalmas)
  • (szleng): mellébeszélés, zagyvaság, mese, mesebeszéd, halandzsa (bizalmas), maszlag (bizalmas), süket duma (szleng), süketelés (szleng), blabla (bizalmas), rizsa (szleng), sóder (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)

kertváros

főnév
  • parkváros, előváros

legel

ige
  • legelészik, füvel (tájnyelvi), gyepel (tájnyelvi), füvez (régies), harapdos (tájnyelvi), parézik (tájnyelvi)
  • bitangol (tájnyelvi)

konkurencia

főnév
  • verseny, versengés, vetélkedés, rivalizálás
  • vetélytárs, versenytárs

intő I.

melléknév
  • figyelmeztető, megszívlelendő
  • feddő, dorgáló, szemrehányó, elrettentő, elijesztő

idegeskedik

ige
  • izgul, nyugtalankodik, bosszankodik, mérgelődik, dühöng, aggódik, szorong, krenköli magát (szleng)

jegyzet

főnév
  • feljegyzés, emlékeztető, diktátum
  • megjegyzés, magyarázat, kiegészítés, utalás, észrevétel, annotáció (szaknyelvi)
  • kommentár, glossza, széljegyzet, lábjegyzet
  • kisokos (bizalmas), napló, diárium (régies), agenda (idegen), vademecum (idegen), notesz, jegyzetfüzet, jegyzettömb, blokk, tárca (régies)
  • (egyetemi, főiskolai): tankönyv

koldul

ige
  • kéreget, kunyerál, tányéroz, kalapoz, gyűjt, könyörög, esedezik, kérincsél, koledál (régies), kápsál (tájnyelvi), lejmol (szleng), tarhál (szleng) Sz: alamizsnán a szeme; miatyánkon cseréli a kenyeret

ismeretlen

melléknév
  • névtelen, idegen, anonim, NN, XY, ignotus (idegen)
  • jelentéktelen, obskúrus (régies)
  • járatlan, megtapasztalatlan, szokatlan, új, újszerű

hatás

főnév
  • befolyás, influencia (idegen), hatóerő
  • eredmény, effektus, következmény, folyomány, utóhatás, kihatás, foganat
  • látszat, benyomás, impresszió (idegen)

jogosult

melléknév
  • illetékes, szakértő, kompetens (szaknyelvi)
  • törvényes, jogos
  • meghatalmazott, megbízott
  • jogos, megokolt, megalapozott

kondít

ige
  • harangoz