korai szinonimái

melléknév
  • kora, idő előtti, kiforratlan, meggondolatlan, elhamarkodott, elsietett, hirtelen, időszerűtlen, éretlen
  • hajnali, reggeli, jókori (régies)
  • korán érő, zsenge, primőr
  • régi, ősi, kezdeti, kezdetleges, primitív

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

odakap

ige
  • odanyúl, hozzáér
  • odaránt, magához ránt
  • (bizalmas): megég, leég, odakozmál, lekozmásodik
  • (tájnyelvi): odaszokik

kimerítő

melléknév
  • bőséges, részletes, részletező, tartalmas, terjedelmes, alapos, beható, átfogó, teljes, hiánytalan, tökéletes, mindenre kiterjedő, mindent felölelő, exhausztív (idegen)
  • nehéz, fárasztó, fáradságos, vesződséges, megterhelő, megerőltető, idegölő, idegfeszítő, elgyengítő, lankasztó, elcsigázó, próbára tevő, strapás (bizalmas), kidöglesztő (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korai szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivár

ige
  • megvár, kiböjtöl

kerekedik1

ige
  • csucsorodik, csücsörödik
  • hízik, gömbölyödik, terebélyesedik
  • kialakul, befejeződik, tökéletesedik

kedélyállapot

főnév
  • kedély, szeszély, hangulat, kedv, lelkiállapot

irha

főnév
  • bőr, bunda, prém, szőrme, felhám (szaknyelvi)

kompakt

melléknév
  • tömött, sűrű, szoros, vaskos, tömör
  • tápláló, laktató, tömény, kiadós, bő

kristály

főnév
  • jegec (régies), jéglencse (régies)
  • (jelzőként): tiszta, átlátszó

teljesítés

főnév
  • véghezvitel, végrehajtás, egzekúció (régies), megtétel, betöltés, megvalósítás, valóra váltás, kivitelezés, befejezés, abszolválás (idegen)

hindu

melléknév
  • indiai, indus (régies)

helyfoglalás

főnév
  • jegyrendelés, rezerválás, rezerváció, bukkolás
  • szobafoglalás, szobarendelés, szállásfoglalás

fáradozás

főnév
  • fáradság, fáradalom, munkálkodás, munka, igyekezet, erőfeszítés, vesződség, küszködés, törődés, gond (bizalmas), utánjárás, iparkodás, buzgólkodás, erőbedobás, gürcölés, robotolás (bizalmas), meló (szleng)
  • munkásság, szolgálat, érdem

horgol

ige
  • horgacsol (régies), hekkel (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): morog, acsarog, ugat, csahol

kutyaszorító

főnév
  • szorult helyzet, szükséghelyzet, szükségállapot, kényszerhelyzet, kalamajka, slamasztika, egérfogó, pác
  • (régies): zsákutca, sikátor

lélekszám

főnév
  • lakosságszám, létszám

álszemérem

főnév
  • prüdéria, prűdség, szemérmeskedés, szemforgatás

mogyoróhagyma

főnév
  • burgonyahagyma, salottahagyma

megharagszik

ige
  • feldühödik, fölmérgesedik, megdühödik, felingerlődik, megsértődik, megbántódik, felháborodik, zokon vesz, felmérgesedik, megneheztel, felbőszül (választékos), felfortyan, megorrol, felfújódik (tájnyelvi), megböstörködik (tájnyelvi), megszusszad (tájnyelvi), felhergelődik, begurul (szleng), bepörög (szleng), begerjed (szleng), felpaprikázódik, felhúzza az orrát, dühbe jön, méregbe gurul, haragra gerjed, haragra lobban, kijön a sodrából, kikel magából

kordé, kordély

főnév
  • taliga, targonca, leptika (tájnyelvi)
  • szekér

kiút

főnév
  • kijárat, kivezető út
  • szabadulás, menekülés, egérút, menekvés, megoldás, segítség, mentség, kibúvó

köz2

főnév
  • közösség
  • társadalom, nemzet, állam
  • kapcsolat, viszony

megfelelő

melléknév
  • felelő, válaszoló
  • alkalmas, alkalmatos (tájnyelvi), felhasználható, használható, adekvát, helyes, elfogadható, rátermett
  • kielégítő, célravezető, célszerű, jó, kívánatos
  • helyénvaló, illedelmes, szabályszerű, odavágó, odaillő, odavaló, arravaló, találó, időszerű
  • hozzáillő, hozzávaló, összhangban álló, harmonikus, homológ (idegen), illő, passzoló (idegen), testhezálló (bizalmas)
  • azonos, szabályos, egyenértékű, analóg (idegen), kongruens (idegen), ekvivalens

kozmopolita

főnév
  • világpolgár

kertváros

főnév
  • parkváros, előváros

közköltség

főnév
  • közadakozás

megháborodik

ige
  • megzavarodik, meggabalyodik, meghibban, meghabarodik (tájnyelvi), megbolondul, meghőbörödik (tájnyelvi), eszét veszti, megőrül, megparasztul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felfordul (gyomor), émelyeg