időnként, időközönké szinonimái

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mellé

névutó
  • közelébe, szomszédságába, hozzá, köréje
  • elé
  • pártjára, oldalára, támogatására, segítségére

borostás

melléknév
  • szőrös, borotválatlan, koszpitos (tájnyelvi), szúrós, tüskés, sündisznó (bizalmas), bokorarcú (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a időnként, időközönké szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

horony

főnév
  • barázda, hornyolat, völgyelés, ereszték, vésés, bevágás, rovátka, rece, mélyedés, véset, marás, falc (szaknyelvi), nút (szaknyelvi)

hajtókar

főnév
  • forgattyú (szaknyelvi), kurbli (bizalmas), hajtórúd

gyümölcsfa

főnév
  • csemegefa (tájnyelvi)

fuga

főnév
  • (szaknyelvi): hézag, téglakötéshézag, bútoralkatrész-hézag
  • ereszték, illesztés

húzogat

ige
  • rángat, tép, cibál, ráncigál
  • huzigál
  • (italt): kortyolgat

jámbor

melléknév
  • szelíd, békés, nyugodt, kezes, nyájas, kedves, engedelmes, jóságos, jóindulatú, angyalarcú, béketűrő, békeszerető, csendes, türelmes, alázatos, jótét (tájnyelvi), belénd (tájnyelvi), birkatürelmű, tehénvérű (tájnyelvi)
  • istenfélő, vallásos, hívő, ájtatos, áhítatos, szent életű, istenes, angyali, erkölcsös, kegyes (régies), alázatos, devótus (régies), religiózus (régies)
  • gyámoltalan, élhetetlen, mafla, együgyű, mulya, gyermeteg, naiv, bárgyú, pipogya, teddide-teddoda, szimplex (régies)

román1

melléknév, főnév
  • romániai, oláh, vlach (régies)

fellendülés, föllend

főnév
  • fejlődés, előretörés, javulás, lendület, felvirágzás, virulás, felemelkedés, haladás, előrejutás, növekedés, bővelkedés, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)

felettes, fölöttes I.

melléknév
  • irányító, fölérendelt, fő-, vezető

dagonya

főnév
  • sár, pocsolya, dágvány (régies), pocséta (régies), tása (tájnyelvi), tocsogó (tájnyelvi)

feltűr, föltűr

ige
  • felhajt, visszahajt, felgyűr, felgyürköl (tájnyelvi)

jelkép

főnév
  • jel, ismertetőjel, embléma, jelvény, prefiguráció (régies), szimbólum
  • metafora (szaknyelvi), allegória

kedélyállapot

főnév
  • kedély, szeszély, hangulat, kedv, lelkiállapot

lábnyom

főnév
  • nyom, talpnyom, lépésnyom, nyomdok (választékos), nyomdék (tájnyelvi)
  • csapa (tájnyelvi), csapás (tájnyelvi)

kitölt

ige
  • kiönt, folyat, kilocsol, kimér, adagol, feltölt
  • (üres felületet): megtölt, befest, kiszínez, besatíroz
  • (létszámot, keretet): kiegészít, teljessé tesz
  • (nyomtatványt): beír, kiegészít, kiállít, kibővít, behelyettesít, betölt (régies)
  • (időt): eltölt, letölt, leszolgál, kiszolgál, leül, kiül (tájnyelvi)

időzít

ige
  • beállít, tempíroz (idegen)

honatya

főnév
  • (választékos): képviselő

irattáska

főnév
  • aktatáska, irattáska, téka (idegen), diplomatatáska

főnév
  • tányérka, csészealj, alátét

illeszkedik

ige
  • csatlakozik, kapcsolódik, idomul, helyezkedik, illik, simul
  • alkalmazkodik, megszokik, igazodik

hálóing

főnév
  • hálóruha, éjing (régies)

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez

kiterjedés

főnév
  • nagyobbodás, szélesedés, bővülés, tágulás, nyúlás, dilatáció (idegen)
  • dimenzió
  • nagyság, méret, terjedelem, extenzió (idegen), formátum