megfér szinonimái

ige
  • elfér, ellakik, eltér (tájnyelvi), belefér
  • (valakivel): kijön, megegyezik, egyetért, kongruál (idegen), harmonizál, kigyűjtőz (tájnyelvi), összeillik, összefér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

romantikus

melléknév
  • regényes, vadregényes, kalandos, meseszerű, meglepő, délibábos
  • ábrándos, ábrándozó, álmodozó, érzelmes, szentimentális, fellegjáró, holdvilágos (régies)
  • érzelgős

citadella

főnév
  • fellegvár, vár, erőd, erődítmény, erődítés, erősség (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mászkál

ige
  • csúszik-mászik, csúszkál
  • kószál, csavarog, cselleng, ténfereg, ődöng, kódorog, téblábol, bácorog (tájnyelvi), mászkerál (tájnyelvi), lötyög (bizalmas), lóg (bizalmas), császkál
  • járkál, jön-megy, jár-kel

lebélyegez

ige
  • lepecsétel, megbélyegez, megstempliz (régies)

lábnyom

főnév
  • nyom, talpnyom, lépésnyom, nyomdok (választékos), nyomdék (tájnyelvi)
  • csapa (tájnyelvi), csapás (tájnyelvi)

kondít

ige
  • harangoz

megcsappan

ige
  • megfogyatkozik, csökken, megkevesedik, alábbhagy, ellankad, leolvad, összeszűkül, redukálódik, megszottyan (tájnyelvi), megrövidül, megkurtul (régies), hanyatlik, rövidül, süllyed, esik, fogy, gyöngül, mérséklődik, visszaesik
  • lefogy, leapad, sorvad, aszalódik, összezsugorodik, szárad, beesik

megtakarítás

főnév
  • megspórolás
  • betét, készlet, tartalék

víkendház

főnév
  • bungaló, nyaraló, vityilló, kulipintyó (bizalmas), nyári lak, faház, hétvégi ház, házikó, vigvam (idegen)

kicsavar

ige
  • kiteker, kihajt, kisrófol, kihúz, meglazít
  • kifacsar, kinyom, kiszorít, kiprésel, kisajtol, kicsur (tájnyelvi)
  • elferdít, félremagyaráz, eltorzít, kiforgat, meghamisít, megmásít (tájnyelvi), csúsztat (bizalmas)

kétéltű II.

főnév
  • amfíbia (szaknyelvi)

habár

határozószó
  • bár, noha, jóllehet, holott, ámbátor, ugyan

kikerül

ige
  • megkerül, elkerül, kitér, elhajlik, (sugár) megtörik
  • kivéd, kitér, felfog, elhárít, kisiklik, kihúzza magát, elejét veszi, megelőz, megakadályoz, hatástalanít
  • elnéz, elkerüli a figyelmét, elmellőz (tájnyelvi)
  • túljut, kijut, megmenekül, megúszik (bizalmas), kikecmereg, kievickél, kivergődik, kivacáholódik (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kitelik, futja, kijön
  • összeáll, összetevődik, származik, összejön, áll (valamiből)

megvetendő

melléknév
  • megvetésre méltó, hitvány, alávaló, haszontalan, silány, gyalázatos, ócska, rongy

mogyoróhagyma

főnév
  • burgonyahagyma, salottahagyma

bumlizik

ige
  • utazik, utazgat
  • vándorol, csatangol, kószál, csavarog, flangál

patkó

főnév
  • vasalás, vas
  • bejgli, tekercs

ódium

főnév
  • (választékos): bosszúság, kellemetlenség, harag, ellenérzés, gyűlölet

megfigyelő I.

melléknév
  • néző, bámészkodó, leselkedő, kukkoló (szleng)

máshol

határozószó
  • másutt, egyebütt (tájnyelvi), másfelé, máshelyütt, egyébhova (tájnyelvi), egyebün (tájnyelvi)

megoltalmaz

ige
  • megóv, megkímél, megment, megvéd, védelmez, támaszt nyújt, megvédelmez, lándzsát tör (valaki mellett)

obskúrus

melléknév
  • (választékos): gyanús, kétes, bizonytalan, vitás
  • rejtélyes, titokzatos, talányos, enigmatikus (idegen)
  • homályos, ködös, zavaros, kusza, zagyva, összevissza, pontatlan, érthetetlen, értelmetlen, összefüggéstelen
  • ismeretlen, név nélküli

meghonosít

ige
  • behoz, bevisz, bevezet, elterjeszt, áttelepít, betelepít, honossá tesz, letelepít, átvesz, alkalmaz, megtenyészt (régies), akklimatizál (idegen)
  • átültet, meggyökereztet, megismertet, elindít, megindít, közkeletűvé tesz, kezdeményez, életbe léptet, rászoktat, elkezd, elfogadtat

legel

ige
  • legelészik, füvel (tájnyelvi), gyepel (tájnyelvi), füvez (régies), harapdos (tájnyelvi), parézik (tájnyelvi)
  • bitangol (tájnyelvi)

megsemmisít

ige
  • eltüntet, romba dönt, eltöröl a föld színéről, ledönt, elpusztít, tönkretesz
  • eléget, eltüzel, elhamvaszt
  • szétzúz, tönkrever, összezúz, likvidál, annullál
  • ártalmatlanná tesz, hatástalanít, semlegesít
  • (szaknyelvi): hatályon kívül helyez, hatálytalanít, érvénytelenít, érvénytelenné nyilvánít, semminek nyilvánít, sztorníroz, visszavon, keresztülhúz
  • felgöngyölít, felszámol, felőröl, felmorzsol, szétver, legyőz, kiirt, megszüntet
  • elemészt, felemészt
  • összetör, lesújt, megbénít
  • megdönt, eltapos, eltipor
  • szertefoszlat, szétfoszlat

odatámaszt

ige
  • nekitámaszt, megtámaszt, hátratámaszt, odadönt, nekidönt