késedelem szinonimái

főnév
  • elmaradás, lemaradás, késés, késedelmeskedés, elcsúszás, időveszteség, hátralék, mulasztás, mora (idegen), restancia (bizalmas), lassúság, veszteség
  • halasztás, halogatás, idővontatás, késleltetés, lassítás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

buktat

ige
  • gáncsol
  • (vizsgán): elhúz (bizalmas), meghúz, megvág
  • alámerít, lemerít
  • megdönt, megbillent, feldönt
  • (szőlőt): bújtat (tájnyelvi), bujt, homlít (tájnyelvi)

közbecsülés

főnév
  • közmegbecsülés, dicsőség, köztisztelet, nimbusz, reputáció (idegen), renomé (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a késedelem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kedély

főnév
  • lelkialkat, kedélyvilág, lélek, természet, hajlam
  • vérmérséklet, temperamentum, habitus (választékos)
  • hangulat, indulat, szeszély, kedv, kedélyállapot
  • jókedv, kedélyesség, derű, vidámság

indítókar

főnév
  • kurbli (bizalmas)

időközben

határozószó
  • azalatt, ezalatt, aközben, eközben, közben, amíg, míg

hazahoz

ige
  • hazaszállít, hazavisz, hazacipel, hazavonszol (pejoratív), hazacefréztet (tájnyelvi)

képző I.

melléknév
  • kialakító, formáló

kimutatás

főnév
  • feltárás, felfedés, feltüntetés
  • bizonyítás, bebizonyítás, igazolás
  • felvétel, felmérés, számbavétel, elszámolás
  • jegyzék, lista, leltár, inventár (idegen), lajstrom, nyilvántartás, regisztrálás, jelentés, beszámoló, jegyzőkönyv, elszámolás, számvetés, számadás, katalógus, statisztika, dokumentum

szerencsés

melléknév
  • mázlis (bizalmas), mázlista (bizalmas), sikeres, boldog, fortunátus (régies), burokban született, menő (szleng) Sz: a varjú is neki krákog; a sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja; ablakon hányják be neki; almát szed a száraz fáról is; az istennyila is csak mellette csap le; csillaga van; disznója van; disznóról is gyapjút nyír; elkapta a szürke ló farkát; elkerülte a szelet; elnyerte az aranyperecet; feléje fordítja a fehér ló a farkát; feljött a csillaga; feltette a bársonysüveget; forog a malma; gályáját igen jó szellők fújdogálják; ha szarba markol, az is arannyá válik a kezében; hó hátán is kincset ás és talál; jó órában született; jól imádkozott; kazalban a szénája; kiskirállyá lett; még az ökre is borjadzik; megette a fehér kutyaszart; mindent az ablakon vetnek be neki; nagyobb szerencséje, mint maga; ő is a szőke tehén borja; ördöge van; Riska tehén fia; szerencsefűre talált; szerencsés csillagzat alatt született; tenyerén hordozza a szerencse; vetett ágyba fekszik
  • baj nélküli
  • kedvező, áldásos, eredményes, előnyös
  • szerencsét hozó, biztató

gyalogol

ige
  • kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
  • menetel, masíroz, vonul

gondozott

melléknév
  • ápolt, rendes, rendezett, rendben tartott, takaros, tiszta, nett (bizalmas), jó karban levő

elnézeget

ige
  • elnéz, nézelődik, szemlélődik, nézdegél (tájnyelvi), elbámészkodik, elnézkel (tájnyelvi)

gyülekezik

ige
  • gyűlik, egybegyűlik, csoportosul, csődül, összeverődik, összejön, összesereglik, egybesereglik, sokadozik (régies), szállingózik, hullong (tájnyelvi), tömörül
  • felgyülemlik, felhalmozódik

kis

melléknév
  • kicsi, kicsiny, kicsike, apró, aprócska, parányi, pici, picike, picuri, incifinci, icipici, csepp, csipet, pirinkó (tájnyelvi), miniatűr, mini (bizalmas), mikro (idegen)
  • alacsony, kis termetű, satnya, csenevész, törpe, pöttömnyi, tökmag, görcs, seggdugasz (szleng), pisis (pejoratív), aprószemjankó (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi)
  • kevés, csekély, kevéske, csekélyke, szerény, kisszámú, potom, gyűszűnyi, falatnyi, darabka, maroknyi, valamicske, mákszem, makula (idegen), hangyányi, némi
  • rövid, kurta, tömör, szűk
  • fiatal
  • gyenge, enyhe, szelíd, mérsékelt
  • jelentéktelen

korabeli

melléknév
  • egykorú, kortárs, egyidejű, szinkrón (idegen)
  • korhű, stílszerű, stílusos

megfenyít

ige
  • megbüntet, megabriktol (tájnyelvi), megver, megkásztigál (régies), megikkant (tájnyelvi), büntet, elpáhol, elfenekel, elagyabugyál, eltángál, megfedd, megró, megdorgál, megszid, megpirongat, korhol
  • megfegyelmez, megreguláz, ráncba szed

léhűtő

melléknév, főnév
  • haszontalan, semmirekellő, naplopó, munkakerülő, dologtalan, lókötő, semmiházi, széltoló, lebzselő, angalit (régies), cihó (régies), gagyula (régies), naplesi (régies), piszma (régies), szátyók (tájnyelvi), lump (bizalmas), lumpáci (bizalmas), canga (tájnyelvi), csajbatag (tájnyelvi), léhonda (tájnyelvi), liflander (tájnyelvi), hídárendás (tájnyelvi), hujra (tájnyelvi)

késik

ige
  • elmarad, időz, késedelmez, késedelmezik, elmulaszt, elszalaszt
  • halasztódik, húzódik, tolódik, odázódik, terjed, nyúlik, késlekedik, akadozik, késedelmeskedik, késlik (tájnyelvi), késlődik (tájnyelvi) Sz: akkor vet, mikor aratni kell; akkor vet lakatot az istállóra, mikor már a lovát kilopták; jó volna halálnak

katedrális

főnév
  • székesegyház, főtemplom, bazilika

kifürkészhetetlen

melléknév
  • rejtélyes, sejtelmes, megfejthetetlen, kipuhatolhatatlan, titokzatos, felfoghatatlan, kideríthetetlen, felderíthetetlen, obskúrus (régies), rejtelmes, enigmatikus (idegen), talányos, megmagyarázhatatlan, érthetetlen, tisztázhatatlan, kiismerhetetlen, kiszámíthatatlan

legeltet

ige
  • őriz, pásztorkodik, füvel (tájnyelvi), gyepel (tájnyelvi), étet (tájnyelvi)

kezes II.

főnév
  • jótálló, szavatos, zsiráns (idegen), túsz (régies), védnök, érteígérő (régies)

intervallum

főnév
  • idő, időszak, időtartam, időköz, éra, periódus, szakasz, fázis, etap, ciklus

kikiált

ige
  • kiszól, kikiabál, kikurjant, kiordít, kiüvölt, kilármáz
  • (árverésen): kihirdet, bemutat, elárverez
  • bejelent, kihirdet, közread, köztudomásra juttat, közhírré tesz, kidobol, kinyilvánít, érvénybe léptet, proklamál (idegen)
  • ráfog, híresztel, szétkürtöl, dobra ver, fűnek-fának elmond, felharangoz (tájnyelvi)
  • rágalmaz, hírbe hoz

lehetetlen I.

melléknév
  • valószínűtlen, hihetetlen, elképzelhetetlen, képtelen, irreális, abszurd
  • megvalósíthatatlan, megoldhatatlan, keresztülvihetetlen, kivihetetlen, elérhetetlen, kizárt, imposszíbilis (régies), unmöglich (idegen)
  • megengedhetetlen
  • elviselhetetlen, tűrhetetlen, kényelmetlen, alkalmatlan