gondozott szinonimái

melléknév
  • ápolt, rendes, rendezett, rendben tartott, takaros, tiszta, nett (bizalmas), jó karban levő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szamárkenyér

főnév
  • buzogányrózsa, forgácsbika, labdatövis, tüskevirág

csapos

főnév
  • kocsmáros, csaplár (régies), csapláros (régies), csárdás, vendéglős
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gondozott szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

füstölt

melléknév
  • tartósított, szárított

félművelt

melléknév
  • felületes műveltségű, tudákos (tájnyelvi), demidoctus (idegen)

felettébb, fölöttébb

határozószó
  • felette, fölötte, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett, különösen, különösképpen, roppantul, kifejezetten, borzasztóan

érdekellentét

főnév
  • összecsapás, nézeteltérés, kollízió (idegen), összeütközés

gépjárművezető

főnév
  • gépkocsivezető, sofőr, magánautós, autós, vezető, úrvezető (régies), pilóta (bizalmas)
  • (kezdő): mazsola

hajkenőcs

főnév
  • hajzselé, brillantin (régies), pomádé (régies)

összeragad

ige
  • összetapad, egyberagad
  • megcsomósodik, összeáll

elítél

ige
  • megbüntet, elmarasztal
  • hibáztat, helytelenít, rosszall, kifogásol, kárhoztat, nehezményez, ellenez, tiltakozik, elutasít, megvet, pálcát tör (valaki felett), megbélyegez, leszól, bírál, kritizál

élettelen

melléknév
  • halott, holt, elpusztult, kimúlt, megdöglött
  • üres, kopár, sivár, hideg, szürke, kietlen, lélektelen (választékos), unalmas, egyhangú, monoton, színtelen, vérszegény, szellemtelen, száraz, sótlan
  • szervetlen, anorganikus
  • kihalt, néptelen, elhagyott, elhagyatott, puszta

belelóg

ige
  • beleér, belenyúlik, belecsüng

elnyír

ige
  • elmetsz, elvág, elnyes
  • (szleng): elbuktat, megbuktat

hallatára

határozószó
  • jelenlétében, előtt, hatására
  • meghallván, értesülvén

helyezkedik

ige
  • fészkelődik, izeg-mozog, helyhezkedik (tájnyelvi)
  • igazodik, illeszkedik, alkalmazkodik, simul, ügyeskedik
  • törtet, nyalizik (bizalmas), dörgölődzik, dörgölőzik, pedálozik (szleng)

kétéltű I.

melléknév
  • kétlaki, kétéletű

istenadta

melléknév
  • veleszületett, természetes, mesterkéletlen, ősi, ösztönös, öröklött
  • (tehetség): kimagasló, kiváló, született
  • (föld): termékeny, áldott
  • (idő): boldog, mennyei
  • (személy): együgyű, jámbor, szánalmas, szegény

gordonkás

főnév
  • csellista, csellós, kisbőgős (tájnyelvi)

függőleges

melléknév
  • vertikális (szaknyelvi), függélyes (régies), függirályos (régies), függirányos (régies), perpendikuláris (idegen)

gyönyörű

melléknév
  • álomszép, szépséges, elragadó, csodás, csodálatos, csodaszép, meseszép, tündérszép, világszép (tájnyelvi), ragyogó, elbűvölő, felséges, szemrevaló, pompás, remek
  • ékes, díszes

irányadó

melléknév
  • mérvadó, mértékadó, iránymutató, követendő, vezérfonalul szolgáló, előíró, normatív (idegen), szabályozó, meghatározó, alapvető, döntő, hiteles, példaadó
  • illetékes, hivatalos, kompetens (szaknyelvi)

gumó

főnév
  • dudorodás, csomó, gümő (tájnyelvi), kinövés, bütyök, dudor, daganat

felró, fölró

ige
  • felír, feljegyez, ráró, belevés, rovással megjelöl, fölmetsz (régies)
  • nyilvántart
  • számlájára ír, terhére ró, szemére vet, szemére hány, hibáztat, vádol, terhel

habozás

főnév
  • tétovázás, ingadozás, bizonytalankodás, határozatlanság, hezitálás, vacilláció (régies), tanácstalanság, akadozás
  • félénkség, bátortalanság

ismerkedik

ige
  • (valakivel): barátkozik
  • (valamivel): tájékozódik, orientálódik, tanulmányoz, búvárol