legeltet szinonimái

ige
  • őriz, pásztorkodik, füvel (tájnyelvi), gyepel (tájnyelvi), étet (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

neki

határozószó
  • néki, számára, hasznára, előnyére, felé, részére

színfal

főnév
  • kulissza, díszlet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a legeltet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lábazat

főnév
  • talapzat, aljzat, alapzat, alapozás, posztamens (idegen), fundamentum

kivonulás

főnév
  • kimenetel, távozás
  • kivándorlás, exodus (idegen)
  • felvonulás

kisszerű

melléknév
  • jelentéktelen, érdektelen, lényegtelen, silány, vacak, gyatra, gyenge, csekély, apró-cseprő, csip-csup, elhanyagolható, szánalmas, másodrendű, provinciális (idegen), bagatell, piti (szleng), pitiáner (bizalmas), snassz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): fiatal, kicsi
  • (tájnyelvi): alacsony, zömök, kis termetű
  • (régies): kicsinyes

kerekedik2

ige
  • keletkezik, kél, támad, megalakul, létrejön, létesül, képződik, terem, születik, készül, kezdődik
  • ered, származik

lázít

ige
  • biztat, izgat, hergel, felbujt, bujtogat, uszít, heccel, agitál, zendít (régies), dekomponál (régies), turbál (régies)

lottó

főnév
  • sorsjáték, szerencsejáték, számsorsjáték (régies), lutri (régies), lottéria (régies)

ugyancsak I.

határozószó
  • nagymértékben, nagyon, erősen, istenigazában, jócskán, igencsak

izgága

melléknév
  • izgő-mozgó, nyugtalan, nyughatatlan, fészkelődő, izgékony, idegember, zaklatott, nyüzsgölődő (régies)
  • kötekedő, akadékoskodó, okvetetlenkedő, kötözködő, civakodó, összeférhetetlen, veszekedős, kötölőzködő (tájnyelvi), aggancsos (tájnyelvi), gurbáncsos (tájnyelvi), zakotás (tájnyelvi), kekeckedő (szleng)
  • (régies): bolond, bolyóka (tájnyelvi)

irányadó

melléknév
  • mérvadó, mértékadó, iránymutató, követendő, vezérfonalul szolgáló, előíró, normatív (idegen), szabályozó, meghatározó, alapvető, döntő, hiteles, példaadó
  • illetékes, hivatalos, kompetens (szaknyelvi)

flört

főnév
  • kacérkodás, legyeskedés, enyelgés, széptevés, kaland

jogerős

melléknév
  • (szaknyelvi): végleges, megfellebbezhetetlen, megtámadhatatlan, végérvényes, vitathatatlan, hatályos, érvényes, inappellábilis (régies)

magaviselet

főnév
  • magatartás, magaviselés (régies), viselkedés, viselkedésmód, élésmód (régies), attitűd, habitus, modor, fellépés, közeledés, közeledésmód, hozzáállás, viszonyulás

megfelel

ige
  • felel, válaszol, befelel (tájnyelvi)
  • visszafelel, visszavág, replikáz
  • állja a próbát, állja a versenyt, állja a sarat
  • megüti a mértéket, eleget tesz (valaminek), kielégít (valakit valami), fekszik (bizalmas), konveniál (idegen), beválik
  • tetszik, jó, kielégítő
  • illik, beillik, összevág, összhangban áll, egybeesik, egyezik, egyenlő, harmonizál, stimmel (bizalmas), passzol (bizalmas)

befárad

ige
  • belép, bemegy, bejön, besétál, beljebb kerül

obsitos II.

főnév
  • hadastyán (régies), kiszolgált katona, veterán

mintapéldány

főnév
  • modell, próbadarab, mutatvány, prototípus, specimen (idegen), mustra (régies), alaptípus
  • etalon

léghajó

főnév
  • zeppelin (idegen), aerosztát (idegen), léggömb (régies), fellengér (régies)

különnemű

melléknév
  • különféle, különfajú, különfajta, másféle, másfajta, más-más jellegű, különböző, diszparát (idegen), heterogén
  • másnemű

leteper

ige
  • lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, leterít, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, földre penderít (tájnyelvi), elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi), lekavarint (tájnyelvi) Sz: földet fogat vele, két vállra fektet

mígnem

kötőszó
  • amíg, végül

lekaszabol

ige
  • lemészárol, legyilkol, leöldös, kardélre hány, összeaprít, levág, felkoncol, levagdal
  • elpusztít, megöl, másvilágra küld
  • lesarabol (tájnyelvi)

kókusz

főnév
  • kókuszpálma, kókuszdió
  • (szleng): fej, fő, kobak (bizalmas), kupa (bizalmas), bura (szleng), dinnye (szleng), észtok (szleng), fűrészporraktár (szleng), víztorony (szleng)

libegő

főnév
  • drótkötélpálya, sílift, széklift
  • függővasút

minimum

határozószó
  • legalább, legkevesebb, legszerényebb számítás szerint(tájnyelvi)