kártérítés szinonimái
főnév
- kárpótlás, kártalanítás, elégtétel, fájdalomdíj, bánatpénz, jóvátétel
- rekompenzálás, rekompenzáció (idegen)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megbízatás
főnév
- megbízás, küldetés, mandátum (szaknyelvi), misszió, komisszió (idegen), bizomány (régies), tisztség
bravúros
melléknév
- parádés, virtuóz, technikás, pompás, mesteri
- vakmerő, huszáros, hősi, vitézi, merész, elszánt, bátor
jövő I.
melléknév
- következő, leendő, jövendő, közelgő, küszöbön álló, holnapi, későbbi, majdani, azutáni
kapálódzik, kapalózi
ige
- rugdalódzik, rúgkapál, hánykolódik, kepickél (tájnyelvi), kelebicál (tájnyelvi) Sz: hánykolódik, mint az ürge a pórázon
- (valami ellen): tiltakozik, védekezik, ágál, berzenkedik
szaporodás
főnév
- születés, gyarapodás, proliferáció (idegen)
- szaporulat
- növekedés, növés, terjedés, erősödés, emelkedés, növekmény, nagyobbodás, többlet, növedék, fokozódás, expanzió (idegen)
gátol
ige
- akadályoz, hátráltat, fékez, nehezít, megakaszt, feltart, feltartóztat, gátat vet (valaminek), akadályokat gördít elé, útját állja, útjába áll, útban van, láb alatt van, visszavet, zseníroz (bizalmas)
- ellenez, tilt
- visszafojt, elfojt, elnyom, visszatart, feszélyez, retardál (idegen)
futólagos
melléknév
- sietős, rövid, múlékony, pillanatnyi, átmeneti, efemer, ideiglenes, röpke, hamari (tájnyelvi)
- felületes, odavetett, hevenyészett, felszínes, mellékes
elfáraszt
ige
- kimerít, elgyötör, elgyöngít, elcsigáz, ellankaszt, elbágyaszt, kitikkaszt, kiszipolyoz, megvisel, összetör, kicsinál (szleng), kikészít (bizalmas), kinyuvaszt (szleng)
kietlen
melléknév
- puszta, sivár, elhagyott, rideg, zord, lakatlan, elhagyatott, kihalt, lakhatatlan, üres, letarolt, kopár, meddő, terméketlen(régies)
- (régies): éktelen, undok, csúnya, szörnyű
kiterjeszt
ige
- kitár, széttár, szétnyit, szétbont, kibont, kinyújt (kart), kifeszít, szétfeszít
- megvalósít, létrehoz, kiépít
- kibővít, kitágít, megnövel (hatáskört), kiszélesít, elmélyít, általánosít, érvényesít, generalizál (idegen)
- meghosszabbít, elnyújt, elhúz, prolongál
laikus
melléknév
- műkedvelő, amatőr
- avatatlan, járatlan, szakképzetlen, hozzá nem értő, kontár, botcsinálta, dilettáns, tájékozatlan, tudatlan Sz: érti, mint a véneki asszony a spárgafőzést
- világi, civil
kas
főnév
- méhkas
- kaptár
- kosár, puttony
- (tájnyelvi): borítókosár
- kocsiderék, szekérderék
- (szaknyelvi): járószék
- (szaknyelvi): szállítókas
jószerével
határozószó
- jószerivel, jóformán, voltaképp, voltaképpen, szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, valójában, gyakorlatilag, lényegében
kérlel
ige
- kér, kérel (tájnyelvi), kérelget (tájnyelvi), noszogat, unszol, instál (régies), rimánkodik, könyörög, fohászkodik, eseng, esd, esedezik, ácsingol, ácsingózik (bizalmas)
- (régies): engesztel, csillapít, enyhít, vigasztal
kékszakáll
főnév
- nőcsábász, szoknyavadász, szoknyapecér (bizalmas), szoknyabolond, donjuan, donjani (tréfás), fűzőgép (tréfás), csőbányász (tréfás)
hűvös I.
melléknév
- hideg, hűs, friss, árnyékos, árnyas, hűsös (tájnyelvi)
- rideg, tartózkodó, kimért, kényszeredett, zord, fagyos, feszes, merev, barátságtalan, rezervált
kettős I.
melléknév
- kettes, kétszeres, kételemű, páros, dupla, duplex (szaknyelvi), duplikált (idegen), duális (szaknyelvi), kétcélú, iker, kettőzött, kéttagú, alternatív (idegen), bináris (szaknyelvi), biner (idegen)
- kétféle, kétrétű
labilis
melléknév
- dülöngélő, tántorgó, imbolygó
- ingatag, bizonytalan, bizonytalankodó, határozatlan, döntésképtelen, tétova, tétovázó, téveteg, vacilláló, hezitáló, habozó
- szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, hullámzó
- kétes, megtámadható