háló1 szinonimái

főnév
  • szövedék, szövevény
  • halászháló
  • szúnyogháló
  • hálószatyor, necc (bizalmas)
  • pókháló
  • hajháló
  • kapuháló
  • védőháló
  • csapda, kelepce

háló I. szinonimái

melléknév
  • alvó, megszálló

háló II. szinonimái

főnév
  • hálószoba, hálóhelyiség, hálófülke, hálóterem, ágyasház (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

istenadta

melléknév
  • veleszületett, természetes, mesterkéletlen, ősi, ösztönös, öröklött
  • (tehetség): kimagasló, kiváló, született
  • (föld): termékeny, áldott
  • (idő): boldog, mennyei
  • (személy): együgyű, jámbor, szánalmas, szegény

sorsol

ige
  • sorsot húz, sorsot vet, kockát vet (régies), nyilat húz (régies), húz (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a háló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyűjtőér

főnév
  • véna, visszér, vivőér

forgácsfánk

főnév
  • csöröge, csörögefánk, herőce (tájnyelvi), cserefánk (tájnyelvi), csörge (tájnyelvi), laskafánkó (tájnyelvi)

fizetés

főnév
  • kiegyenlítés, törlesztés, utalványozás, térítés, rendezés, tejelés (szleng)
  • kereset, bér, jövedelem, munkadíj, javadalmazás, járandóság, tiszteletdíj, fizetség, illetmény, zsold, gázsi (bizalmas), fix (bizalmas), honorárium, ellátmány (szaknyelvi), díjazás, munkabér, javadalom, dotáció, juttatás, ellenszolgáltatás, ellátás

fékezhetetlen

melléknév
  • féktelen, zabolázhatatlan, vad, tomboló, eszeveszett, dühödt, bősz, ádáz, szilaj, szertelen, fegyelmezetlen, áradó, túláradó, túlcsorduló, legyőzhetetlen, leküzdhetetlen

hajógyár

főnév
  • hajóépítő hely, sólya, hajóállás, dokk, hajóda (régies)

henyél

ige
  • lustálkodik, tétlenkedik, hever, heverészik, hasal, lazsál (bizalmas), lóg (bizalmas), lebzsel, lézeng, tesped, döglik (durva), tücskérez (régies), amerikázik (szleng), herélkedik (tájnyelvi), hedergél (tájnyelvi), döglődik (pejoratív) Sz: csak a lábát lógázza; ölbe tett kézzel ül; süti a makkot (valahol); lopja a napot; a köldökét vakarja; henyél, mint a kopott ispán; megüli Szent Heverdel napját; hever, mint a kuvasz a szalmán; elnyúlik, mint a kunok ebe; mereszti a seggét (durva); a tökét vakarja (durva)

pincér

főnév
  • felszolgáló, éthordó, főúr, kellner (régies), pinkli (tájnyelvi), csalinger (szleng)

elvileg

határozószó
  • elméletben, elméletileg, teoretikusan, in thesi (idegen)

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

boltozatos

melléknév
  • bolthajtásos, boltíves, boltozott, boltos, félköríves, csúcsíves, árkádos, íves, ívelt, karajos (tájnyelvi), tekerületes (tájnyelvi)

erdészeti

melléknév
  • erdőgazdasági

hímnemű

melléknév
  • hím, férfiúi, férfias, maszkulin (szaknyelvi)

idióma

főnév
  • kifejezés, szókapcsolat, állandósult szószerkezet
  • (régies): nyelv
  • beszédmód, beszédmodor, beszédstílus
  • nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus (szaknyelvi), csoportnyelv, rétegnyelv

kispekulál

ige
  • kieszel, kiagyal, kigondol, kitalál, kiókumlál, kifundál

kártérítés

főnév
  • kárpótlás, kártalanítás, elégtétel, fájdalomdíj, bánatpénz, jóvátétel
  • rekompenzálás, rekompenzáció (idegen)

halott I.

melléknév
  • holt, élettelen (választékos), néhai (választékos), elhunyt, meghalt, elköltözött, döglött (durva) Sz: el van intézve (szleng), kész van (szleng), alulról szagolja az ibolyát, jégre van téve (szleng)
  • sivár, kihalt, puszta, néptelen

gyönyörű

melléknév
  • álomszép, szépséges, elragadó, csodás, csodálatos, csodaszép, meseszép, tündérszép, világszép (tájnyelvi), ragyogó, elbűvölő, felséges, szemrevaló, pompás, remek
  • ékes, díszes

havanna

főnév
  • (régies): cabanos (régies), kubai szivar, szivar

kapitális I.

főnév
  • oszlopfő
  • nagybetű
  • (régies): tőke
  • (könyvön): szegőszalag, oromszegő

hanyatlás

főnév
  • visszaesés, süllyedés, csökkenés, alászállás, visszafejlődés, romlás, visszalépés, dekadencia (választékos), dekonjunktúra (szaknyelvi), válság, bomlás, recesszió (szaknyelvi), regresszió (szaknyelvi), depresszió (szaknyelvi), devalváció (szaknyelvi), recidíva (szaknyelvi), degenerálódás (szaknyelvi)

földieper

főnév
  • eper, szamóca, komócsin (tájnyelvi)

hegedű

főnév
  • szárazfa (régies), violino (idegen), violin (régies), cinige (tájnyelvi)

káros

melléknév
  • ártalmas, ártó, romboló, pusztító, romlasztó hatású, veszedelmes, átkozott (régies)
  • kártékony, hátrányos, egészségtelen, gyilkos
  • (régies): károsult, kárvallott