kialvatlan szinonimái

melléknév
  • elcsigázott, kimerült, fáradt, nyúzott, beesett szemű, karikás szemű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

horgany

főnév
  • cink

zuhog

ige
  • ömlik, szakad, záporoz, dől, záporozik Sz: zuhog, mintha dézsából öntenék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kialvatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

képzeletbeli

melléknév
  • elképzelt, képzelt, képzeleti, kitalált, mesebeli, mesés, megálmodott, elgondolt, a fantázia szülte, a képzelet szülte, irreális, képletes, költött, imaginárius (idegen), fiktív, illuzórikus, fantasztikus, föltett, föltételezett

író II.

főnév
  • szerző, tollforgató, írástudó, íróember, auktor, firkász (pejoratív), irodalmár (régies), belletrista (régies), tintafogyasztó (tréfás), literátor (régies)

impertinencia

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, orcátlanság (választékos), pimaszság

hepehupás

melléknév
  • egyenetlen, göröngyös, buckás, gidres-gödrös, hullámos, dimbes-dombos, hegyes-völgyes, rögös, huplis (tájnyelvi), bérces (tájnyelvi), hompos (tájnyelvi), hápahupás (tájnyelvi), gerebenyes (tájnyelvi), döngörös (tájnyelvi), göcsörkös (tájnyelvi), cepecupás (tájnyelvi)

kétnyelvű

melléknév
  • bilingvis (szaknyelvi)

kiskapu

főnév
  • kisajtó, utcai ajtó, bejárati ajtó, ajtó, átjáró, porta
  • színészbejáró
  • mellékajtó, összeköttetés, jó kapcsolatok, protekció
  • ürügy, kibúvó, kifogás, kiút, egérút, mentség

szimbolikus

melléknév
  • jelképes, képletes, átvitt, metaforikus

gyökértelen

melléknév
  • talajtalan, talajvesztett (választékos), magányos

gyalogos I.

melléknév
  • gyalogsági

elővarázsol

ige
  • előteremt, létrehoz, kibűvöl, kibűvészkedik, kicsal, előügyeskedik

hajócsavar

főnév
  • hajtócsavar, propeller (szaknyelvi)

kitol

ige
  • kimozdít, kihúz, kivon, kijuttat, kitaszít, kituszkol
  • kinyom (súlyt), kiszorít (súlyt)
  • kidug, kiölt (nyelvet)
  • (mozdony, szerelvény): kitolat, kijár
  • kinyom, kiszúr, kilök
  • elhalaszt, meghosszabbít, késleltet, elnapol, halogat, elodáz, későbbre tesz, haladékot ad, húz-halaszt, prolongál, felfüggeszt
  • (bizalmas): rászed, megtréfál, elbánik (valakivel), kifog (valakin), kiszúr (valakivel), kibaszik (valakivel) (durva), túljár az eszén (valakinek), kibabrál (bizalmas), kikukoricáz (tájnyelvi), csőbe húz (szleng), kifírundcvancigol (bizalmas), kibábozik (tájnyelvi), kibagózik (tájnyelvi), kibigéz (tájnyelvi), kikutyapicsáz (tájnyelvi)

könnyed

melléknév
  • könnyű, ügyes, gyors, ruganyos, fürge, fiatalos, lezser (bizalmas), hajlékony (választékos), kecses (választékos), légies, finom, elegáns
  • felszabadult, fesztelen, oldott, játékos, laza (bizalmas), szórakoztató, közvetlen, kötetlen, sima, folyékony, keresetlen, mesterkéletlen, természetes, családias, gördülékeny

megjavít

ige
  • helyrehoz, megcsinál, kijavít, rendbe hoz, helyreállít, visszaállít, megreparál (régies), megéklécel (tájnyelvi), megtákol (tájnyelvi), kireparál (tájnyelvi), megadjusztál (tájnyelvi), rendbe szed (bizalmas), helyrepofoz (bizalmas), talpra állít (bizalmas), regenerál
  • feljavít, megújít, újjáalakít, átdolgoz, megigazít, újít, újjászervez, jobbá tesz, megreformál, összhangba hoz, megjobbít (választékos), fellendít, felvirágoztat, felfrissít, kipofoz (bizalmas), kiigazgat (tájnyelvi)
  • megnevel, jobbít, korrigál, gazdagít, épít (választékos), megnemesít
  • jóvátesz

lépten-nyomon

határozószó
  • minduntalan, gyakran, gyakorta, egyre, egyre-másra, derűre-borúra, nyakra-főre, unos-untalan, unos-untig, sokszor, sűrűn, untalan, folyton-folyvást, feszt (bizalmas), éjjel-nappal, szüntelen, szüntelenül, szakadatlan, szakadatlanul
  • mindenütt

kibékül

ige
  • összebékül, megbékül, kiengesztelődik, békejobbot nyújt Sz: elszívja a békepipát (valakivel); elássa a csatabárdot(bizalmas)
  • elfogad
  • összhangba kerül (valamivel), megnyugszik

kényszerhelyzet

főnév
  • kényszerűség, kénytelenség, szükség, szükséghelyzet, muszáj, szorultság, szűkölködés, kutyaszorító, slamasztika, nehézség

kimenő

főnév
  • ünneplő, ünnepi ruha, alkalmi ruha
  • eltávozás, kimaradás, szabadság, eltáv (szleng), kimarcsi (szleng)

lelkesedés

főnév
  • hevület, tűz, szenvedély, hév, energia, lendület, lelkesség, lelkesültség, odaadás, elragadtatás, fölbuzdulás, buzgóság, lángolás, rajongás, túlfűtöttség, elevenség, izgatottság
  • eksztázis, egzaltáció (régies), enthuziazmus, animozitás (idegen)
  • rajongás, imádat, ováció, pátosz

kiértékel

ige
  • elbírál, felbecsül, megbecsül
  • kielemez, feldolgoz, felmér, értelmez, interpretál, analizál, boncolgat, osztályoz, besorol, minősít

iszonyodik

ige
  • irtózik, borzad, fél, retteg, viszolyog, visszariad, idegenkedik, undorodik, émelyeg, utálkozik, utál, csömörlik (régies)

kiporcióz

ige
  • kiadagol, szétoszt, kimér

lépcsőzetes

melléknév
  • teraszos
  • fokozatos, szakaszos, lépésenkénti, apránkénti, stadiális (szaknyelvi)