labilis szinonimái

melléknév
  • dülöngélő, tántorgó, imbolygó
  • ingatag, bizonytalan, bizonytalankodó, határozatlan, döntésképtelen, tétova, tétovázó, téveteg, vacilláló, hezitáló, habozó
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, hullámzó
  • kétes, megtámadható

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ágymelegítő

főnév
  • termofor, villanypárna

sáfárkodik

ige
  • gazdálkodik, gondját viseli (valaminek), gondoskodik (valamiről), törődik (valamivel)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a labilis szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közkegyelem

főnév
  • amnesztia, közbocsánat (régies)

kirándul

ige
  • megrándul, kificamodik, kiugrik, kifordul, kibicsaklik, kimegy, kimarjul (tájnyelvi), kifitosodik (tájnyelvi)
  • kirándulást tesz, kiruccan, túrázik, gyalogol, barangol, kóborol, portyázik, bekalandoz (vidéket), portyáz (régies)

ki-ki

névmás
  • mindenki, minden egyes, mindegyik
  • egyenként, fejenként, személyesen, egyénileg, külön-külön

karosszék

főnév
  • karszék, zsöllye (régies), fotel
  • búsulószék (tájnyelvi), gondolkozószék (tájnyelvi)

kúpos

melléknév
  • kúp alakú, kónikus (idegen)

lépcsőzetes

melléknév
  • teraszos
  • fokozatos, szakaszos, lépésenkénti, apránkénti, stadiális (szaknyelvi)

tréfál

ige
  • tréfálkozik, viccel, szellemeskedik, humorizál, bolondozik, komédiázik, bohóckodik, dévajkodik, mókázik, elméskedik, élcelődik, heccelődik, mulattat, nevettet, szórakoztat

indoklás

főnév
  • megokolás, alátámasztás, értelmezés, kifejtés, magyarázat, bizonyítás

igazolatlan

melléknév
  • indokolatlan, megokolatlan, bizonyítatlan

felváltva, fölváltva

határozószó
  • váltakozva, váltott sorrendben, szerre-szerre (tájnyelvi)

istennő

főnév
  • istenasszony, díva (régies)

letört

melléknév
  • levert, megtört, nyomott, szárnyaszegett, búvalbélelt (tréfás), deprimált, letargikus, csüggedt, elcsüggedt, reményvesztett, rezignált, desperált (idegen), desperátus (idegen), lehangolt, lehangolódott, elkedvetlenedett, kedvetlen, kedveszegett, kedélytelen, lehervadt (bizalmas), rosszkedvű, szomorú, bánatos, elesett, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi)
  • elszegényedett, lecsúszott, levitézlett, tönkrement, deklasszált (idegen)

maszek

főnév
  • kisiparos, kiskereskedő
  • magánszektor
  • (jelzőként): magán-, privát, saját

bábkormány

főnév
  • árnyékkormány

nő1

ige
  • növekedik, növöget, nőttön-nő, fejlődik, magasodik, nyúlik, nagyobbodik, cseperedik
  • szaporodik, sokasodik
  • gyarapodik, dalmahodik (tájnyelvi)
  • fokozódik, emelkedik, dagad, duzzad, elharapódzik, tágul, bővül, terjed, árad Sz: nő, mint a bolondgomba; úgy nő, mintha húznák
  • (bajusz): pelyhedzik
  • serken, zsendül, terem, szálasodik, tenyészik, burjánzik, hajt
  • keletkezik, fejlődik

mentes

melléknév
  • ment (régies), mentesített, szabad, tiszta, védett, immúnis (idegen), védelem alatt álló
  • felmentett, elbocsátott, nyugdíjazott

ladik

főnév
  • csónak, dereglye, lajka (tájnyelvi), hajócska (régies)
  • (szleng): cipő

középhullám

főnév
  • MW, medium wave (idegen)

legyintés

főnév
  • csapintás (tájnyelvi), nyakleves, pofon, pof (régies)
  • (régies): illetés, érintés

melléknév

főnév
  • adjectivum (szaknyelvi), mássalérthető (régies)
  • ragadványnév, becenév, gúnynév, csúfnév

laska

főnév
  • metélt, csíktészta (tájnyelvi), nudli (régies), sütemény (régies), blecli (tájnyelvi)
  • macesz, pászka
  • (szleng): pofon, nyakleves, frász (bizalmas), tasli (bizalmas)

kispolgár

főnév
  • nyárspolgár, filiszter (idegen)

lélektan

főnév
  • pszichológia, lélekismeret (régies)
  • (bizalmas): lelkiség

menetirány

főnév
  • útirány, irány
  • (szaknyelvi): útvonal, marsruta (régies)