idevágó szinonimái

melléknév
  • vonatkozó, szóban forgó, helyénvaló, megfelelő, ideillő, beleillő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

foglalatoskodik

ige
  • dolgozik, munkálkodik, tesz-vesz, elfoglalja magát, csinál
  • vesződik, bíbelődik, bajlódik, foglalkozik, babrál, küszködik, fáradozik, bögyölődik (tájnyelvi), csörtög (tájnyelvi), fordulatoskodik (tájnyelvi)

extra

melléknév
  • soron kívüli, rendkívüli, különleges, különös, furcsa, sajátos
  • saját, külön
  • többlet, ráadás, pót
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a idevágó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

horda

főnév
  • banda, csapat, galeri, csőcselék, söpredék, falka, tömeg, csődület
  • sereg, had

hajótörés

főnév
  • hajókatasztrófa, hajókár, hajószerencsétlenség
  • sikertelenség, bukás

gyúró I.

melléknév
  • dagasztó
  • dörzsölő, masszírozó, dögönyöző

fránya II.

főnév
  • (szitkozódásban): fene, manó

husáng

főnév
  • bot, fütykös, suháng (tájnyelvi), vessző, pózna, dorong, bunkó, furkó, fustély (régies), ebrúd, karó, furkósbot, celőke (tájnyelvi)

izmos

melléknév
  • erős, kisportolt, sportos, edzett, deltás (bizalmas), atlétatermetű, muszklis (bizalmas), robusztus, markos (tájnyelvi), vállas, testes, stramm (bizalmas), keménykötésű, kajakos (szleng), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), bírhatós (tájnyelvi)
  • vaskos, zömök, tenyeres-talpas, íztagos (régies)

rohan

ige
  • fut, szalad, siet, üget, száguld, rohangál, vágtat, robog, viharzik, lohol, iramlik, szedi a lábát, nyaka köré szedi a lábát, nyaka közé kapja a lábát, nyargal, iszkol, spurizik (szleng), sprintel (bizalmas), tép (szleng), söpör (bizalmas), repeszt (szleng), rongyol (szleng), teker (szleng), rúgtat (tájnyelvi) Sz: talpa sem éri a földet; úgy megy, mint a veszett állat; megy, mint a szélvész; úgy szalad, mint akit ostorral vágnak
  • (idő): múlik, repül, száll

felkészültség, fölké

főnév
  • készenlét, előrelátás, óvatosság
  • képzettség, tudás, szakértelem, kompetencia, hozzáértés, műveltség, tanultság, erudíció (idegen)

felemelkedés, föleme

főnév
  • felszállás
  • fellendülés, felívelés
  • gyarapodás, meggazdagodás, előrejutás, előmenetel
  • felmagasztosulás

csüggedés

főnév
  • reményvesztés, reménytelenség, kétségbeesés, lankadás, lemondás, levertség, letörtség, lehangoltság, szomorúság, bánat, mélabú, búskomorság, melankólia, depresszió, deprimáltság, letargia

félteke

főnév
  • félgömb, hemiszféra (szaknyelvi), hemiglóbusz (idegen), félgolyó (régies)

jel

főnév
  • jelzés, jeladás, szignál, gong
  • figyelmeztetés, intés, célzás, ómen
  • jegy, bélyeg, megjelölés, rovás, stigma
  • cégér (régies), címer (régies), márka, védjegy, logó, embléma
  • jelkép, ikon, szimbólum
  • (választékos): sírkő, emlékoszlop, emlékjel
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi), ismérv, ismertetőjel, ismertetőjegy
  • nyom, maradvány

kaucsuk

főnév
  • nyersgumi, gumi, ruggyanta, guttapercha (idegen)
  • mézga (régies)

küzdőtér

főnév
  • porond, aréna, hippodrom (idegen)
  • sík, csatatér, csatamező, harcmező, hadszíntér, front, vérmező (régies), küzdőhely (régies)
  • stadion, sportpálya, rekortán (szaknyelvi), pálya, pást, tatami (szaknyelvi)

kitér

ige
  • utat enged, elkerül, kikerül, megkerül, letér, félreáll, irányt változtat, kerülő utat tesz
  • kihúzza magát (valami alól)
  • megfutamodik, elmenekül, félrehajlik, elugrik, elhajol, kisiklik, meghátrál
  • eltér, elágazik (út), megtörik, elhajlik (sugár), elterelődik
  • kileng, kilendül, kibillen
  • (valamire): megemlít, részletez
  • kertel, mellébeszél, taktikázik, hímez-hámoz, csűr-csavar, köntörfalaz
  • kilép, áttér

idomár

főnév
  • idomító, állatszelídítő, tréner

holtvágány

főnév
  • vakvágány

iráni

melléknév, főnév
  • perzsa

kiskirály

főnév
  • kényúr, zsarnok, basa, diktátor, oligarcha (idegen), potentát (régies), despota, királyka (régies)
  • (tájnyelvi): vőlegény
  • (tájnyelvi): ökörszem

ikon

főnév
  • szentkép
  • (szaknyelvi): jel

hallgat

ige
  • figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
  • tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
  • visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
  • látogat (előadást), eljár (előadásra)

ispán

főnév
  • uradalmi tiszt, tiszttartó (régies), intéző, jószágfelügyelő, jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), gazdatiszt, sáfár (régies)

kitálal

ige
  • feltálal, kitölt, kiszed, kiadagol, kioszt, szétoszt, szervíroz
  • elmond, előad, felfed, feltár, elárul, leleplez, kitereget, kipakol (szleng), nyilvánosság elé visz, pertraktál (idegen)