félteke szinonimái

főnév
  • félgömb, hemiszféra (szaknyelvi), hemiglóbusz (idegen), félgolyó (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bever

ige
  • beüt, bekalapál
  • (valamijét valamibe): beleüt, belevág, megüt
  • betör, beüt, beszakít
  • (sárral) (tájnyelvi): összefröcsköl, befröcsköl, összespriccel, besároz, ráspriccel
  • (eső): becsap, bevág, beesik
  • beűz, bekerget, bezavar
  • (valakinek) (szleng): közösül, kefél (durva), megbasz (durva)
  • (valakinek) (szleng): behúz, beakaszt, bemos

felránt, fölránt

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a félteke szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

félhivatalos

melléknév
  • meg nem erősített, bizalmas, officiózus (idegen)

enged

ige
  • ereszt, mozdul
  • lanyhul, megereszkedik, ereszkedik, tágul, oldódik, lazul, alábbszáll, alábbhagy
  • enyhül, olvad
  • (régies): engedelmeskedik, meghajol, visszavonulót fúj, visszakozik, meghátrál, visszavonul, retirál (régies), visszaszív (bizalmas), feladja a harcot, feladja a játszmát, megadja magát, paríroz (régies), gazsulál (szleng), szót fogad, igazodik (valakihez), alkalmazkodik, kapitulál (szaknyelvi), meghódol, beletörődik, beleegyezik, belenyugszik, elfogad, tudomásul vesz, beadja a derekát, kötélnek áll, megalkuszik, meghunyászkodik
  • hozzájárul, engedélyez, hagy, tolerál, tűr, elvisel, elszenved
  • (vizet): bocsát, folyat, ereszt

eltörik

ige
  • összetörik, széttörik, kettétörik, elpattan, elreped, összezúzódik, szétzúzódik, elszakul (tájnyelvi) Sz: Törtelre megy

elenyésző

melléknév
  • tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
  • jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
  • névleges, jelképes

felrak, fölrak

ige
  • föltesz, fölerősít, fölhelyez, rávisz, ráhord, rárak, felhalmoz, felpolcol
  • megrak, telepakol

forog

ige
  • körbejár, perdül, csavarodik, kering, kereng, pörög, megfordul, cirkulál, rotációt végez (szaknyelvi), karingálózik (tájnyelvi), forgolózik (tájnyelvi), kavarog, örvénylik
  • hentereg, gurul, hengeredik, hempereg, átfordul
  • fészkelődik, hánykolódik, izeg-mozog
  • (valahol): forgolódik, megfordul, tartózkodik
  • forgalomban van, kézről-kézre jár
  • táncol
  • piruettezik (szaknyelvi)

nevezetesség

főnév
  • híresség, hírnév, tekintély, renomé (választékos)
  • fontosság, jelentőség
  • látnivaló, látványosság, érdekesség, néznivaló, attrakció, vonzerő, specialitás, kuriózum

determinál

ige
  • meghatároz, megszab, befolyásol

dacol

ige
  • dacoskodik, ellenszegül, nekiszegül, szembeszáll, akaratoskodik, önfejűsködik, durcáskodik, makrancoskodik, truccol (bizalmas), duzzog, berzenkedik, megátalkodik, fellázad, ujjat húz (valakivel), rúgkapál, kapálódzik, rugdalódzik, rebelliskedik (régies), fejeskedik (tájnyelvi)

apaszt

ige
  • csökkent, kisebbít, kevesbít, redukál, mérsékel, enyhít, szűkít, gyengít, leszállít, lohaszt, lelohaszt
  • (kötésben, horgolásban): fogyaszt

döglődik

ige
  • végét járja, dögrováson van, döglős (tájnyelvi), gebed (tájnyelvi)
  • nyomorog, tengődik, sínylődik
  • betegeskedik
  • (bizalmas): (ügy) holtpontra jut, zátonyra fut

frappáns

melléknév
  • találó, csattanós, poénos
  • meglepő, váratlan, hatásos, megkapó, meghökkentő, blikkfangos (bizalmas)

grádics

főnév
  • (régies): garádics (régies), lépcső, lépcsőfok, fok

ismertető

főnév
  • prospektus, tájékoztató, plakát, falragasz, hirdetmény, reklám, recenzió (szaknyelvi), annotáció (szaknyelvi), katalógus, brosúra, szórólap

helytelen

melléknév
  • téves, hibás, hamis, rossz, pontatlan, valótlan, fals, bal (régies)
  • illetlen, neveletlen, ízetlen, megbotránkoztató, erkölcstelen, kifogásolható, elítélendő, bántó, visszás, fonák
  • (régies): éktelen, formátlan, idomtalan, csúnya, rút
  • (régies): éretlen, idétlen, sületlen, balgatag, balyókás (tájnyelvi), dilló (tájnyelvi)

feltételez, föltétel

ige
  • feltesz, valószínűsít, elképzel, gondol, hisz, gyanít, sejt, szupponál (régies), preszupponál (idegen), vélelmez (szaknyelvi), posztulál (szaknyelvi)
  • követel, megkövetel, kiköt, megkíván

felfúj, fölfúj

ige
  • feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
  • eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
  • (felfújja magát): felfuvalkodik
  • durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát

fodor

főnév
  • bodor, kacskaringó, göndörödés, cicoma, dísz, sallang, zsabó (szaknyelvi), rüs (idegen), krízli (régies)
  • (régies): vízhullám, hajhullám

házmester

főnév
  • házfelügyelő, házgondnok
  • kapus, portás, cerberus (pejoratív)
  • fröccs

fenség

főnév
  • fenségesség, méltóság, ünnepélyesség, nagyszerűség, magasztosság, fennköltség
  • (megszólításként is): felség, uralkodó
  • őfelsége, őfensége

érdekfeszítő

melléknév
  • érdekes, izgalmas, lebilincselő, lenyűgöző, szenzációs (bizalmas), megkapó, figyelemfelkeltő, izgató, mozgalmas, megragadó, megejtő, elmés, ötletes, hajmeresztő

fokozott

melléknév
  • erős, emelt, nagyfokú, intenzív, megsokszorozódott, kettőzött, kétszeres, növelt, megnövelt, megnövekedett, megfeszített, átlagon felüli, nagyméretű, nagy terjedelmű

helyezett

főnév
  • nyertes, díjazott, jutalmazott