felemelkedés, föleme szinonimái

főnév
  • felszállás
  • fellendülés, felívelés
  • gyarapodás, meggazdagodás, előrejutás, előmenetel
  • felmagasztosulás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hányinger

főnév
  • émelygés, öklendezés, nausea (szaknyelvi), gyomorháborgás (tájnyelvi)
  • undor, undorodás, utálat, utálkozás, rosszullét, csömör, megcsömörlés

tapintás

főnév
  • érintés, érzékelés, tapasztalás, palpáció (szaknyelvi)
  • fogás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felemelkedés, föleme szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

far

főnév
  • fenék, ülep, hátulsó fél, hátsó, popsi (bizalmas), popó (bizalmas), alfél, hátsó fertály, ülőgumó (tréfás), koffer (bizalmas), tompor, segg (durva), valag (durva)
  • tat, hátsó rész, hátoldal

elpihen

ige
  • lefekszik, lepihen, elalszik, elszenderül, elcsendesedik
  • meghal, elhuny, elnyugszik, kimúlik
  • elcsendesedik, lecsendesedik, elcsitul, lecsillapodik

elnevet

ige
  • (elneveti magát): felnevet, kitör a nevetés (valakiből), nevetésben tör ki, jókedvre derül, elkacagja magát, megkacagja magát (tájnyelvi), elviccsantja magát (tájnyelvi)

egyén

főnév
  • egyed, személy, ember, lény, alak, egyki (régies), valaki, én, polgár, fő, civil, elem, reprezentáns, persona (idegen), egyéniség, személyiség, individuum, alany, szubjektum (idegen)
  • fráter, flótás, szent, teremtmény

féklámpa

főnév
  • stoplámpa

fényképezőgép

főnév
  • fotográfmasina (régies), fotográf-apparátus (régies)

műszer

főnév
  • eszköz, szerszám, instrumentum (régies), készülék, berendezés, felszerelés, gép, szerkezet, apparátus, szerkentyű (bizalmas), herkentyű (tréfás), masina (bizalmas), bigyó (tréfás), ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas)
  • (szleng): hímvessző, szerszám (szleng), farok (bizalmas), karó (szleng), bot (szleng), lőcs (szleng), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), bille (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)
  • (szleng): fecskendő

csipkebogyó

főnév
  • csipkerózsabogyó, hecserli (tájnyelvi), hecsedli (bizalmas), hecsepecs (tájnyelvi), hecse (tájnyelvi)

cselekvés

főnév
  • tett, tevékenység, cselekedet, cselekvény (régies), tevés (régies), kezdeményezés, ténykedés, akció, teljesítés, véghezvitel, megtevés (régies), tétel (régies), munka, eljárás, processzus (idegen), működés, művelet, funkció, igyekvés, foglalkozás, buzgólkodás, alkotás, szerkesztés

alapos

melléknév
  • megalapozott, nyomós, komoly, jogos, döntő, indokolt, motivált (gyanú, ok)
  • gondos, pontos, részletes, aprólékos, elmélyült, precíz, beható, pedáns, korrekt, körültekintő, lelkiismeretes, akkurátus (régies), tüchtig (bizalmas), átfogó, kimerítő, derekas, tüzetes
  • jelentős, gyökeres, mélyreható, teljes, radikális, átfogó, totális, intenzív, drasztikus, döntő

dacol

ige
  • dacoskodik, ellenszegül, nekiszegül, szembeszáll, akaratoskodik, önfejűsködik, durcáskodik, makrancoskodik, truccol (bizalmas), duzzog, berzenkedik, megátalkodik, fellázad, ujjat húz (valakivel), rúgkapál, kapálódzik, rugdalódzik, rebelliskedik (régies), fejeskedik (tájnyelvi)

filmfelvétel

főnév
  • forgatás, felvétel, filmforgatás, filmezés
  • film, mozgókép (régies)

fülsértő

melléknév
  • fülhasogató, fülsiketítő, fülrepesztő, fülhasító, sipító, éles, metsző, kellemetlen, éktelen, csikorgó, durva, bántó, harsány, hamis, disszonáns, diszharmonikus

ifjúmunkás

főnév
  • ipari tanuló, inas, ifi (régies)(régies)

hányattatás

főnév
  • viszontagság, megpróbáltatás, hányódás, sodródás, kálvária, bolyongás, odisszea (választékos)
  • nyomorúság, szenvedés, gyötrődés, ínség, nélkülözés, szükség, katasztrófa, romlás, tortúra, csapás

felereszt, fölereszt

ige
  • felenged, felhígít, felönt, felvizez, felold

fakszni

főnév
  • szeszély, hóbort, bogár, rigolya, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

felszalad, fölszalad

ige
  • fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
  • fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
  • (ár, láz): felszökik, megemelkedik

hám1

főnév
  • lószerszám, iga
  • heveder

felidéz, fölidéz

ige
  • felelevenít, előhív, előhoz, feltámaszt, visszaidéz, visszaemlékezik, emlékezetbe idéz, előás, előszed, visszahoz, feléleszt, életre kelt, evokál (idegen)
  • felemlít, szóvá tesz, felemleget

elszakadás

főnév
  • szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
  • elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás

félvállról

határozószó
  • lekicsinylően, leereszkedően, lenézően, foghegyről, foghegyen (tájnyelvi), fitymálva, fitykén (tájnyelvi), magas lóról, lóhátról, hetykén, lekezelően, fölényesen, fölényeskedve, hányaveti módon, hányaveti módra

hánt

ige
  • lefejt, lehúz, lefarag, hántol, lehánt, meghánt, hámoz, nyúz
  • foszt (kukoricát), morzsol (kukoricát), kihüvelyez, toklászol (tájnyelvi), lehéjaz