hallgat szinonimái

ige
  • figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
  • tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
  • visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
  • látogat (előadást), eljár (előadásra)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jóravaló

melléknév
  • derék, komoly, becsületes, tisztességes, kötelességtudó, megbízható, korrekt, rendes, kifogástalan, jóféle, helyre (tájnyelvi), érdemes (tájnyelvi), jószívű
  • (régies): alkalmas, hasznos, rendes, megfelelő
  • hatásos
  • (tájnyelvi): kiadós, nagy
  • értékes

minőség

főnév
  • milyenség, kvalitás, sajátság, fajta, osztály, kategória, típus
  • szint, fokozat, színvonal, nívó
  • márka
  • beosztás, hatáskör, szerep
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hallgat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyújtogató II.

főnév
  • martalóc (régies), mordályégető (régies), tűzszerző (régies), házégető (régies)

fontolgat

ige
  • latolgat, mérlegel, hány-vet, meghánytorgat (régies), fontolóra vesz, irget-forgat (tájnyelvi), töpreng, tanakodik, rágódik, számítgat, (elméjében) forgat, gondolkodik, gondolkodóba esik, morfondíroz, megbecsül, számítást végez, spekulál, találgat, konfudál (tájnyelvi), vizsgál

fiola

főnév
  • üvegcse, ampulla

fejtörés

főnév
  • gondolkodás, töprengés, gond, gyöntölődés (tájnyelvi), észtöredelem (tájnyelvi), észtörődés (tájnyelvi), fejtöredelem (tájnyelvi), fejverés (tájnyelvi)

hajléktalan

főnév, melléknév
  • otthontalan, csavargó, kóborló, házatlan, tekergő, sehonnai, naplopó (szleng), csőlakó, csöves (szleng), hobó (szleng) Sz: átellenben lakik Senki Pállal; nincs hol a fejét lehajtani; csillagokkal takarózik; hátán hordja házát; bokor a szállása, harmat a takarója

helytartó

főnév
  • kormányzó, rezidens (idegen), gouverneur (régies), helyettes
  • alkirály
  • (a fejedelem helytartója): tiszttartó (régies)
  • (ókori perzsa helytartó): satrapa (régies)
  • (indiai helytartó): nábob
  • (Krisztus földi helytartója): pápa
  • (püspök, érsek helyettese): helynök, vikárius (régies)

pillanatnyilag

határozószó
  • most, jelenleg, e pillanatban, momentán (bizalmas)

elvermel

ige
  • elföldel, beás, elás, elkapar (tájnyelvi)

elszakadás

főnév
  • szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
  • elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás

bolondít

ige
  • szédít (bizalmas), bódít, maszlagol (bizalmas), kormoz (szleng), etet (szleng), elhitet (valakivel valamit), félrevezet, megtéveszt, kijátszik, megcsal, becsap, rászed, lóvá tesz, beugrat, bepaliz (bizalmas), átejt (bizalmas), átver (bizalmas), átdob (szleng), hülyít (bizalmas), szórakozik (valakivel) (bizalmas), átráz (bizalmas), javátít (tájnyelvi)
  • ámít, áltat, hiteget
  • (magába bolondít): elcsábít, behálóz, befűz (bizalmas), elcsavarja a fejét

érdekfeszítő

melléknév
  • érdekes, izgalmas, lebilincselő, lenyűgöző, szenzációs (bizalmas), megkapó, figyelemfelkeltő, izgató, mozgalmas, megragadó, megejtő, elmés, ötletes, hajmeresztő

higany

főnév
  • mercurium (szaknyelvi), hydrargyrum (idegen), kéneső
  • (szleng): áruló, besúgó

idekerül

ige
  • idejut, idekeveredik

kiskatona

főnév
  • újonc, kopasz (bizalmas)

káros

melléknév
  • ártalmas, ártó, romboló, pusztító, romlasztó hatású, veszedelmes, átkozott (régies)
  • kártékony, hátrányos, egészségtelen, gyilkos
  • (régies): károsult, kárvallott

hallomás

főnév
  • értesülés, hír, kósza hír, tudomás, információ, mendemonda, pletyka, szóbeszéd

gyorsít

ige
  • szaporáz, fokoz, növel, stimulál, odalép (szleng), odatapos (szleng), rákapcsol, rátapos (szleng), rátesz egy lapáttal (szleng)
  • siettet, sürget, sarkall, előmozdít, ösztönöz

hátrányos

melléknév
  • előnytelen, kedvezőtlen, kellemetlen, áldatlan, sérelmes, ártalmas, káros, rossz, mostoha
  • nemleges, tagadó, negatív

kapálódzik, kapalózi

ige
  • rugdalódzik, rúgkapál, hánykolódik, kepickél (tájnyelvi), kelebicál (tájnyelvi) Sz: hánykolódik, mint az ürge a pórázon
  • (valami ellen): tiltakozik, védekezik, ágál, berzenkedik

hangzik

ige
  • hallatszik, szól, zengedez (választékos), hangot ad, csendül, kicsendül, kihangzik, zúg, hallik, felhangzik, felharsan, cseng, bong, zeng, csilingel, hangad (tájnyelvi)
  • tetszik (valamilyennek), mondják (valahogyan)
  • híre van, beszélik, elterjed

főhatalom

főnév
  • felsőbbség, fönnhatóság (régies), szupremácia (szaknyelvi), vezető szerep, vezérszerep, ellenőrzés, irányítás, autoritás (idegen), hegemónia

háztulajdonos

főnév
  • házbirtokos (régies), háziúr, házigazda

kárhoztat

ige
  • rosszall, helytelenít, hibáztat, megró, korhol, szidalmaz
  • átkoz, elátkoz, perhorreszkál (idegen)
  • (valamire valakit): ítél, kényszerít