hallgat szinonimái
ige
- figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
- (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
- tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
- visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
- látogat (előadást), eljár (előadásra)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
adottság
főnév
- körülmény, helyzet, viszonyok, lehetőségek, feltételek
- tehetség, alaptermészet, rátermettség, képesség, hajlam, érzék, fogékonyság, beállítottság, hajlandóság, alkat
gyújtogató II.
főnév
- martalóc (régies), mordályégető (régies), tűzszerző (régies), házégető (régies)
fontolgat
ige
- latolgat, mérlegel, hány-vet, meghánytorgat (régies), fontolóra vesz, irget-forgat (tájnyelvi), töpreng, tanakodik, rágódik, számítgat, (elméjében) forgat, gondolkodik, gondolkodóba esik, morfondíroz, megbecsül, számítást végez, spekulál, találgat, konfudál (tájnyelvi), vizsgál
fejtörés
főnév
- gondolkodás, töprengés, gond, gyöntölődés (tájnyelvi), észtöredelem (tájnyelvi), észtörődés (tájnyelvi), fejtöredelem (tájnyelvi), fejverés (tájnyelvi)
hajléktalan
főnév, melléknév
- otthontalan, csavargó, kóborló, házatlan, tekergő, sehonnai, naplopó (szleng), csőlakó, csöves (szleng), hobó (szleng) Sz: átellenben lakik Senki Pállal; nincs hol a fejét lehajtani; csillagokkal takarózik; hátán hordja házát; bokor a szállása, harmat a takarója
helytartó
főnév
- kormányzó, rezidens (idegen), gouverneur (régies), helyettes
- alkirály
- (a fejedelem helytartója): tiszttartó (régies)
- (ókori perzsa helytartó): satrapa (régies)
- (indiai helytartó): nábob
- (Krisztus földi helytartója): pápa
- (püspök, érsek helyettese): helynök, vikárius (régies)
elszakadás
főnév
- szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
- elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás
bolondít
ige
- szédít (bizalmas), bódít, maszlagol (bizalmas), kormoz (szleng), etet (szleng), elhitet (valakivel valamit), félrevezet, megtéveszt, kijátszik, megcsal, becsap, rászed, lóvá tesz, beugrat, bepaliz (bizalmas), átejt (bizalmas), átver (bizalmas), átdob (szleng), hülyít (bizalmas), szórakozik (valakivel) (bizalmas), átráz (bizalmas), javátít (tájnyelvi)
- ámít, áltat, hiteget
- (magába bolondít): elcsábít, behálóz, befűz (bizalmas), elcsavarja a fejét
érdekfeszítő
melléknév
- érdekes, izgalmas, lebilincselő, lenyűgöző, szenzációs (bizalmas), megkapó, figyelemfelkeltő, izgató, mozgalmas, megragadó, megejtő, elmés, ötletes, hajmeresztő
káros
melléknév
- ártalmas, ártó, romboló, pusztító, romlasztó hatású, veszedelmes, átkozott (régies)
- kártékony, hátrányos, egészségtelen, gyilkos
- (régies): károsult, kárvallott
gyorsít
ige
- szaporáz, fokoz, növel, stimulál, odalép (szleng), odatapos (szleng), rákapcsol, rátapos (szleng), rátesz egy lapáttal (szleng)
- siettet, sürget, sarkall, előmozdít, ösztönöz
hátrányos
melléknév
- előnytelen, kedvezőtlen, kellemetlen, áldatlan, sérelmes, ártalmas, káros, rossz, mostoha
- nemleges, tagadó, negatív
kapálódzik, kapalózi
ige
- rugdalódzik, rúgkapál, hánykolódik, kepickél (tájnyelvi), kelebicál (tájnyelvi) Sz: hánykolódik, mint az ürge a pórázon
- (valami ellen): tiltakozik, védekezik, ágál, berzenkedik
hangzik
ige
- hallatszik, szól, zengedez (választékos), hangot ad, csendül, kicsendül, kihangzik, zúg, hallik, felhangzik, felharsan, cseng, bong, zeng, csilingel, hangad (tájnyelvi)
- tetszik (valamilyennek), mondják (valahogyan)
- híre van, beszélik, elterjed
főhatalom
főnév
- felsőbbség, fönnhatóság (régies), szupremácia (szaknyelvi), vezető szerep, vezérszerep, ellenőrzés, irányítás, autoritás (idegen), hegemónia
kárhoztat
ige
- rosszall, helytelenít, hibáztat, megró, korhol, szidalmaz
- átkoz, elátkoz, perhorreszkál (idegen)
- (valamire valakit): ítél, kényszerít