hittérítő szinonimái

főnév
  • misszionárius (idegen), hitterjesztő, hitkövet (régies), térítő, hitszónok, prédikátor, igehirdető, hithirdető

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átfázik

ige
  • áthűl, átfagy (bizalmas), megfázik, összefagy (bizalmas), áthűtőzik (tájnyelvi), elfázódik (tájnyelvi) Sz: átjárja a hideg; csontjáig hatol a hideg; megveszi az isten hidege

kézenfekvő

melléknév
  • nyilvánvaló, természetes, egyértelmű, magától értetődő, szemmel látható, kézzelfogható, napnál világosabb, kétségtelen, evidens
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hittérítő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

heccelődik

ige
  • tréfálkozik, ingerkedik, gúnyolódik, csúfolódik, ugrat

gürcöl

ige
  • gürizik (szleng), fáradozik, dolgozik, erőlködik, verejtékezik, küszködik, töri magát, strapálja magát (bizalmas), hajt, hajból (tájnyelvi), brusztol (szleng), lejsztol (szleng), kulizik (szleng), keccsöl (szleng), robotol (bizalmas), melózik (szleng), gályázik (szleng), güzül (szleng)

gizgaz

főnév
  • gaz, gyom, dudva, gezemice (tájnyelvi), burján (tájnyelvi), gyimgyom (tájnyelvi)

feszült

melléknév
  • felcsigázott, izgatott, zaklatott, ingerült, ideges, spannolt (bizalmas)
  • (figyelem): élénk, megfeszített, éber, odaadó, intenzív, lankadatlan, fáradhatatlan
  • elmérgesedett, puskaporos, ellenséges, kiélezett, éles, bizalmatlan

híd

főnév
  • átjáró, felüljáró, összeköttetés, palló, völgyhíd, viadukt, bürü (tájnyelvi)
  • (hajón): állás, dobogó, emelvény
  • (szaknyelvi): fogpótlás, protézis (szaknyelvi)

igyekvő

melléknév
  • törekvő, iparkodó, szorgalmas, szorgos, dolgos, serény, lelkes, ambiciózus, agilis, fáradhatatlan, buzgó, ügybuzgó, becsvágyó

rátapos

ige
  • rálép, eltapos, rátipor (választékos), megtapod (tájnyelvi), ráhág
  • bántalmaz, megaláz, lealáz, meggyaláz

farol

ige
  • hátrál, tolat, curikkol (bizalmas), seggel (tájnyelvi), fartol (tájnyelvi), kandarlik (tájnyelvi), farával fordul (régies)
  • megfarol, kicsúszik
  • kifarol (bizalmas)

extrém

melléknév
  • szélsőséges, szélső, túlzó, végletes
  • szertelen, féktelen, mértéktelen, zabolátlan, túlfűtött, egzaltált, fanatikus, elvakult
  • nagy, rendkívüli, óriási, hatalmas, jelentős, szenzációs (bizalmas), páratlan, fantasztikus, extra

csatarend

főnév
  • harcrend (régies)

felderítés, földerít

főnév
  • felkutatás, terepszemle, kikémlelés, portya, cirkálás, átvizsgálás
  • expedíció
  • nyomozás, vizsgálódás, feltárás, kutatás, vizsgálat
  • felvidítás, mulattatás, felpezsdítés, élénkítés

indíttatás

főnév
  • késztetés, indíték, alap, motiváció, ösztönzés

jogegyenlőség

főnév
  • egyenjogúság, demokrácia

köszönet

főnév
  • hála, hálaadás, hálálkodás, elismerés, jutalom

kihallgat

ige
  • kikérdez, vallat, firtat, tudakol, vallatóra fog, kérdőre von, kérdezősködik, érdeklődik, faggat, nyaggat, gyóntat
  • lehallgat, kifülel

hivalkodik

ige
  • dicsekszik, kérkedik, felvág, nagyzol, henceg, flancol (szleng), büszkélkedik, hetvenkedik, dölyfösködik, pöffeszkedik, kevélykedik, fenn hordja az orrát, fitogtat Sz: rázza a rongyot; henceg, mint árpacipó a kemencében; felvág, mint a pesti poloska
  • tetszeleg, díszeleg, cifrálkodik (tájnyelvi), páváskodik, flancol, piperézkedik (tájnyelvi), virít Sz: riszálja magát; mórikálja magát; hányja-veti a farát; feszeleg, mint a makk hetes; öli a pompa
  • (régies): lebzsel, lustálkodik

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát

hűbelebalázs

melléknév
  • szeleburdi, hirtelen, elhamarkodott, hebehurgya, meggondolatlan, forrófejű, heveskedő, szeles

kiélez

ige
  • kiélesít, kifen, megélesít, élez, kiköszörül
  • kihegyez, sarkít, polarizál (idegen), markíroz, hangsúlyoz, eltúloz, kiemel, fokoz, erősít, kimélyít
  • poentíroz (idegen), csattanóval fejez be

homorít

ige
  • öblöz, völgyel (szaknyelvi)
  • meghajlít, begörbít, ívbe feszít (testet)
  • (szleng): bizonyít, erőlködik

gyaur

melléknév, főnév
  • keresztény, hitetlen, ebhitű

idióma

főnév
  • kifejezés, szókapcsolat, állandósult szószerkezet
  • (régies): nyelv
  • beszédmód, beszédmodor, beszédstílus
  • nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus (szaknyelvi), csoportnyelv, rétegnyelv

kigolyóz

ige
  • kitúr (valakit valahonnan), kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kiszorít, megbuktat, megsemmisít, kiüt
  • kiközösít, kizár, kirekeszt, mellőz, semmibe vesz, exkommunikál (idegen)