felderítés, földerít szinonimái
főnév
- felkutatás, terepszemle, kikémlelés, portya, cirkálás, átvizsgálás
- expedíció
- nyomozás, vizsgálódás, feltárás, kutatás, vizsgálat
- felvidítás, mulattatás, felpezsdítés, élénkítés
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
bélyegez
ige
- pecsétel, stempliz (bizalmas), megjelöl, billogoz (szaknyelvi), bélyeget süt (valamire)
- frankíroz (régies), felbélyegez
- blokkol (szaknyelvi)
- (valakit valamilyennek): minősít, értékel, megbélyegez, stigmatizál
lekicsinylő
melléknév
- fitymáló, leszóló, ócsárló, lenéző, leereszkedő, megvető, pejoratív, vállveregető
fakó
melléknév
- fénytelen, színtelen, színehagyott, elfakult, tompa, matt, halvány, napszítta, szürke, seszínű, hóka (tájnyelvi), kese (tájnyelvi), barna (régies), seprőszínű (régies), zsufa (tájnyelvi), savószín (tájnyelvi), vakszínű (tájnyelvi)
- halovány, vértelen, vérszegény, sápadt, holtsápadt, falfehér, krétafehér, vérszegény
- (régies): zavaros, vörhenyes
- hamuszínű
- kopott, viseltes, nyűtt, toprongyos, agyonmosott, szegényes
- (tájnyelvi): vasalatlan
- (hang): gyenge, homályos, fátyolos, elhaló, bágyadt
élősdi
melléknév, főnév
- élősködő, parazita, ingyenélő, here (bizalmas), naplopó, tányérnyaló, kenyérpusztító, potyázó (bizalmas), potyaleső, pióca, vérszopó
égő I.
melléknév
- lángoló, tüzes, izzó, lobogó
- világító, fénylő
- égőpiros, tűzpiros, égővörös, lángvörös, élénkpiros
- (választékos): égető, maró, sajgó, fájó
- (választékos): heves, hevült, lázas, buzgó, szenvedélyes, túlfűtött
- (szleng): szégyenteljes, kellemetlen, zsenáns, ciki (szleng)
fejfa
főnév
- keresztfa, sírkereszt, kereszt, sírjel (szaknyelvi), síremlék, kopjafa, gombfa, gombosfa (tájnyelvi), sírfa (régies), fejefa (tájnyelvi), főtőlfa (tájnyelvi), főtőlvaló (tájnyelvi), halottfa (tájnyelvi)
- (szleng): egyes, elégtelen, dugó (szleng)
fenevad
főnév
- vadállat, bestia, ragadozó, dúvad (választékos)
- szörnyeteg
- (jelzőként): állatias, kegyetlen, vérszomjas, vérengző
csatlós
főnév
- (régies): fegyverhordozó, fegyverhordó, fegyvernök, pajzshordó, kísérő, darabont, poroszló, testőr, védelmező, kengyelfutó (régies)
- lovász
- követő, kiszolgáló, bérenc, szatellita (régies), vazallus (pejoratív), zsoldos (pejoratív), uszályhordozó (régies), lakáj (pejoratív), hűbéres, csahos (pejoratív), szekértoló, mameluk (régies), talpnyaló, csacsener (régies)
idétlen
melléknév
- gyámoltalan, ügyetlen, esetlen, csenevész, élhetetlen, kétbalkezes, suta, nehézkes
- idomtalan, torz, groteszk, félszeg, otromba, bumfordi, büfli (tájnyelvi)
- badar, ízetlen, sületlen, buta
- (régies): koraszülött, idő előtti
hangsúlyos
melléknév
- nyomatékos, fontos, határozott, emfatikus, félreérthetetlen
- (verselés): ütemhangsúlyos (szaknyelvi), magyaros
feldúl, földúl
ige
- felforgat, szétdúl, felhány, fölkever, szétzilál, felprédál
- lerombol, elpusztít, tönkretesz, kirabol, kifoszt, letarol
- felzaklat, felizgat, felidegesít, felkavar, megráz
- (nyugalmat): megront, megzavar, tönkretesz
hallgatag
melléknév
- kevés beszédű, szűkszavú, kevés szavú, szótalan, magának való, szótlan, csöndes, szófukar, zárkózott, tartózkodó
- fanyelvű (tájnyelvi), kuka (bizalmas), gönye (pejoratív, tájnyelvi), kakukkferkó (tájnyelvi) Sz: okos malom; hitelbe beszél; csendes, mint a sík mező; szavát se lehet venni; lenyelte a nyelvét; fogóval kell belőle kihúzni a szót; ínyéhez ragadt a nyelve; hallgat, mint hal a vízben; elvitte a cica a nyelvét; aranyért méri szavát; úgy beszél, mintha pénzen venné a szót; kettőre se felel egyet
- csendes, nesztelen, néma, halk, hangtalan, zajtalan
felháborodás, fölháb
főnév
- tiltakozás, méltatlankodás, neheztelés, visszatetszés, nemtetszés, dúlás-fúlás, düh, harag, méreg, ingerültség, megbántódás, megsértődés, indignáció (idegen), felindulás, megbotránkozás, szörnyülködés, konsternáció (idegen), reszenzus (idegen)
elsajátít
ige
- megtanul, kitanul, eltanul, betanul, (ismeretet) megszerez, birtokába vesz, befogad, sajátjává tesz, megért, bevág (bizalmas), benyel (szleng), beemel (szleng)
- elvesz, ellop, elcsen, eltulajdonít, magáévá tesz (tréfás)
feltesz, föltesz
ige
- felhelyez (választékos), felrak, felpakol, felerősít, ráerősít
- felszállít, felültet (járműre)
- odatesz (ételt)
- kitesz (ékezetet)
- elhatároz, tervbe vesz, eltökél, elszánja magát, szándékol, szándékozik, szándékában áll(valamiről)
- feltételez, vélelmez (szaknyelvi), gyanít, sejt, vél, posztulál (szaknyelvi)