heccelődik szinonimái
ige
- tréfálkozik, ingerkedik, gúnyolódik, csúfolódik, ugrat
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
felsül, fölsül
ige
- felhólyagosodik, lesül, odaég
- kudarcot vall, leszerepel, megszégyenül, blamálja magát (bizalmas), kompromittálja magát, megjárja, megbukik, pórul jár, hoppon marad, rajtaveszt, befürdik (szleng), ráfázik (szleng), pofára esik (durva), koppan (szleng), lebőg (szleng), leég (bizalmas), pléhre csúszik (szleng), csúfra jár (tájnyelvi) Sz: beletörik a bicskája; beletörik a foga; dugába dől a terve; büdösben marad
háramlik, háramol
ige
- hárul, átszáll, rászáll, érint (valakit), visszaszáll rá, jut osztályrészül (szaknyelvi), esik (valakire)
- (régies): öröklődik, száll (valakire)
felserdül, fölserdül
ige
- felnő, felcseperedik, felnevelkedik, feliperedik (tájnyelvi), felgyarapodik (tájnyelvi), huzalkodik (régies), kifejlődik, kivirul, megérik
pukkaszt
ige
- mérgesít, hergel, heccel, bosszant, szekál (bizalmas), ingerel, ugrat, kötekedik, incselkedik, élcelődik
eszes
melléknév
- okos, értelmes, intelligens, jófejű, lumen (bizalmas), éles eszű, nyílt eszű, éles elméjű, elmés, eszélyes (régies), agyas (tájnyelvi), meggondolt, bölcs, zseniális, racionális, logikus, józan, körültekintő, agyafúrt, ravasz Sz: úgy vág az esze, mint a borotva
erjed
ige
- szeszesedik, fermentálódik (idegen), csiccsed (tájnyelvi), forr, kavarog, megposhad, megromlik, megecetesedik
céloz
ige
- megcéloz, célba vesz, irányoz, puskavégre fog, célol (tájnyelvi)
- kitűz
- utal, célzást tesz, megpendít, célozgat, sejtet, jelez, felvet, odavet, érzékeltet
fakó
melléknév
- fénytelen, színtelen, színehagyott, elfakult, tompa, matt, halvány, napszítta, szürke, seszínű, hóka (tájnyelvi), kese (tájnyelvi), barna (régies), seprőszínű (régies), zsufa (tájnyelvi), savószín (tájnyelvi), vakszínű (tájnyelvi)
- halovány, vértelen, vérszegény, sápadt, holtsápadt, falfehér, krétafehér, vérszegény
- (régies): zavaros, vörhenyes
- hamuszínű
- kopott, viseltes, nyűtt, toprongyos, agyonmosott, szegényes
- (tájnyelvi): vasalatlan
- (hang): gyenge, homályos, fátyolos, elhaló, bágyadt
Isten
főnév
- istenség, legfőbb lény, abszolút létező
- Úr, Úristen, Teremtő, Alkotó, Örökkévaló, Mindenható, a Seregek Ura
- Atya, Atyaisten, Atyaúristen, a Mennyei Atya
- Fiú, Fiúisten
- Szentlélek, Szentlélekúristen
- Hadúr
- Allah
- Jehova
- a felséges, a magasságos, a magasságbeli, a gondviselés
- az ég, az egek
koplal
ige
- éhezik, nélkülöz, nyomorog, szűkölködik
- böjtöl, diétázik, fogyókúrázik Sz: csillagot néz vacsorára, napnál ebédel, holdnál vacsorál; nyeli az éhkoppot; szegre akasztja az állát; zálogban van az asztala
hanta
főnév
- mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
- hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)
hódolat
főnév
- tisztelet, imádat, alázat, bálványozás, rajongás, csodálat, reverencia (idegen), adoráció (idegen)
- engedelmesség, meghunyászkodás, megalázkodás, szolgálat, talpnyalás (pejoratív)
hordozható
melléknév
- szállítható, mozgatható, vihető, fuvarozható, portábilis (idegen), transzportábilis (idegen), könnyű, utazó, kézi, sétáló (magnó)
kétségbeejtő
melléknév
- rossz, elkeserítő, lesújtó, leverő, reménytelen, vigasztalan, kilátástalan, végzetes, nyomorúságos, szánalmas