disznólkodik szinonimái

ige
  • trágárkodik, malackodik, illetlenkedik, szemérmetlenkedik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

illegalitás

főnév
  • törvénytelenség, jogtalanság, törvényellenesség

csau

melléknév, főnév
  • rozsdabarna, vörösesbarna, narancsbarna, barnássárga
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a disznólkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csúz

főnév
  • reuma, ízületi bántalom, szaggatás, hasogatás, köszvény, podagra (régies)
  • (régies): hurut, nátha

bőséges

melléknév
  • kiadós, gazdag, tartalmas, fényűző, burjánzó, dús, dúslakodó (választékos), pazar, luxusos (régies), lukulluszi (lakoma), túláradó, busás, jókora, dusás (tájnyelvi), opulens (régies)
  • részletes, alapos, kimerítő

bolondság

főnév
  • őrültség, őrület, téboly
  • butaság, ostobaság, oktalanság, dőreség, szamárság, hülyeség, marhaság (bizalmas), dili, bolondóra (bizalmas), sületlenség, zagyvaság, badarság, balgaság, bárgyúság, beszámíthatatlanság, esztelenség, lehetetlenség, hagymáz, képtelenség, abszurdum, bohóság

behízelgő

melléknév
  • kedves, megnyerő, nyájas, szívélyes, szívhez szóló, megvesztegető
  • fülbemászó, dallamos, andalító, melodikus, harmonikus

destruktív

melléknév
  • bomlasztó, romboló, züllesztő, pusztító, tekintélyromboló, lázító

éheztet

ige
  • kiéheztet, agyonéheztet, koplaltat, böjtre fog

lefitymál

ige
  • leszól, lenéz, ócsárol, lekicsinyel
  • kisebbít, alábecsül, bagatellizál (idegen), lekezel

aranycsináló

főnév
  • alkimista

ámbár

kötőszó
  • bár, habár, noha, jóllehet, de, ellenben, mégis, holott, pedig, ámbátor

átad

ige
  • ad, odaad, átnyújt, odanyújt, továbbít, továbbad, átpasszol (bizalmas)
  • felavat, rendelkezésre bocsát
  • átenged, átruház
  • (energiát): kisugároz
  • közöl, tolmácsol, továbbmond, továbbít, továbbad, elmond, elbeszél
  • (átadja magát vminek): belemerül, belemélyed, belefelejtkezik, beletemetkezik
  • (átadja magát vkinek): rábízza magát (valakire), alárendeli magát (valakinek), aláveti magát (valakinek)

elborít

ige
  • beborít, belep, ellep, befed, eláraszt, elönt
  • elfed, betakar, eltakar
  • (érzés): eltölt, betölt, eláraszt, hatalmába kerít, elhatalmasodik

elmesél

ige
  • elmond, elbeszél, előad, leír, újságol, lefest, ecsetel, vázol, elregél, kifecseg, kibeszél, fellebbenti a fátylat, elhíresztel, továbbad, kitereget (bizalmas), kikürtöl (bizalmas), közhírré tesz, fűnek-fának elmond, felelevenít, beszámol

fizetség

főnév
  • díj, bér, ellenszolgáltatás, járandóság, munkabér, kereset, munkadíj, tiszteletdíj, jutalom, zsold, díjazás, bérösszeg, hópénz (régies), renumeráció (szaknyelvi), honorárium, fellépti díj, prémium, borravaló, hálapénz, paraszolvencia (idegen), dukáncia (tájnyelvi)
  • elégtétel, fájdalomdíj, ellensúlyozás, kompenzálás
  • hála, viszonzás

fagyás

főnév
  • lehűlés, megdermedés
  • fagydaganat, elfagyás

díszszemle

főnév
  • díszfelvonulás, parádé (régies)

csúf

melléknév
  • csúnya, rút, ronda, rusnya, pocsék, ocsmány
  • torz, eltorzult, idomtalan, formátlan, deformis (idegen, régies)
  • démoni, pokoli, sátáni, ördögi, irtózatos, iszonyatos, groteszk, poronda (tájnyelvi), puruttya (tájnyelvi), csivasz (régies), pranda (tájnyelvi), remonda (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi)
  • undorító, kellemetlen, visszatetsző, visszataszító, utálatos, ízléstelen, undok
  • illetlen, erkölcstelen, szemérmetlen, trágár
  • (csúful): szégyenletesen, csúfosan, gyalázatosan
  • felháborítóan

egy I.

számnév
  • egyetlen, egyetlenegy

evező

főnév
  • evezőlapát
  • (szleng): kéz

dögtér

főnév
  • dögtemető, sintértelep

bukik

ige
  • esik, elesik, elvágódik, feldől, felborul, elterül
  • lemerül, merül, lebukik, alámerül, alábukik
  • (égitest): lenyugszik, lemegy, alászáll, letűnik, hanyatlik
  • megbukik, elhasal (bizalmas)
  • (üzleten): veszít, leég, befuccsol (szleng), rámegy a gatyája (szleng)
  • elbukik, elzüllik
  • (valakire): vágyik, kíván, szeret

egyhangúlag

határozószó
  • együttesen, egyöntetűen, egy emberként, közfelkiáltással, közakarattal, egybehangzóan, közös megegyezéssel, egyetértésben, közös erővel, ellentmondás nélkül

fa

főnév
  • élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
  • karácsonyfa, májusfa
  • faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
  • tűzifa, tüzelőfa
  • fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
  • (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)