feszült szinonimái

melléknév
  • felcsigázott, izgatott, zaklatott, ingerült, ideges, spannolt (bizalmas)
  • (figyelem): élénk, megfeszített, éber, odaadó, intenzív, lankadatlan, fáradhatatlan
  • elmérgesedett, puskaporos, ellenséges, kiélezett, éles, bizalmatlan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hízelgés

főnév
  • hajbókolás, gazsulálás, nyalizás (bizalmas), seggnyalás (durva), pedálozás (bizalmas), nyalás (szleng)
  • kedveskedés, becézgetés

csicsóka

főnév
  • csókapityóka, csókarépa, kocirépa, pucokrépa, földialma (régies), tótrépa (régies), pityóka (tájnyelvi)
  • krumpli, burgonya
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feszült szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felserdül, fölserdül

ige
  • felnő, felcseperedik, felnevelkedik, feliperedik (tájnyelvi), felgyarapodik (tájnyelvi), huzalkodik (régies), kifejlődik, kivirul, megérik

értelmiségi

főnév
  • intellektuel (idegen), diplomás, lateiner (régies), kiművelt emberfő (választékos)

enyhítő

melléknév
  • csökkentő, csillapító, mitigáló (idegen), kisebbítő, mérsékelő, könnyítő, mentő, segítő, orvosoló, nyugtató, analgetikus (szaknyelvi), narkotizáló (szaknyelvi)
  • eufemisztikus (idegen), szépítő

elítél

ige
  • megbüntet, elmarasztal
  • hibáztat, helytelenít, rosszall, kifogásol, kárhoztat, nehezményez, ellenez, tiltakozik, elutasít, megvet, pálcát tör (valaki felett), megbélyegez, leszól, bírál, kritizál

fennállás

főnév
  • létezés, megléte (valaminek), létel (régies), fennmaradás, érvényesség, hatályosság

füge II.

melléknév
  • (régies): talpraesett, helyre, ügyes, derék, rátermett

nyitány

főnév
  • bevezetés, előjáték, prelűd (idegen), prelúdium (idegen), ouverture (szaknyelvi), introdukció (régies)
  • előkészület

dödölle

főnév
  • (tájnyelvi): galuska, gombóc
  • (tájnyelvi): derelye, barátfüle

differenciálódik

ige
  • elkülönül, szétválik, megoszlik, szétágazik, bonyolódik, árnyalódik

árverés

főnév
  • árverezés, aukció, licitálás, licitáció, kótyavetye (régies)

égő I.

melléknév
  • lángoló, tüzes, izzó, lobogó
  • világító, fénylő
  • égőpiros, tűzpiros, égővörös, lángvörös, élénkpiros
  • (választékos): égető, maró, sajgó, fájó
  • (választékos): heves, hevült, lázas, buzgó, szenvedélyes, túlfűtött
  • (szleng): szégyenteljes, kellemetlen, zsenáns, ciki (szleng)

garabonciás

melléknév
  • ördöngös, bolondos
  • jéghordozó (tájnyelvi)
  • házsártos, kötekedő

gyógyszertár

főnév
  • patika, apotéka (régies), officina (régies), diákkonyha (régies)

jegyzetfüzet

főnév
  • jegyzetfüzet, jegyzettömb, notesz (bizalmas), zsebkönyv, zsebnaptár, blokk, kisokos, napló, diárium (idegen), agenda (idegen), vademecum (idegen)

hitvallás

főnév
  • krédó, hiszekegy
  • tan, dogma
  • meggyőződés, hivatás, célkitűzés, szándék, ars poetica (idegen), felfogás, nézet, alapelv, állásfoglalás

fiatalasszony

főnév
  • asszonyka, ifiasszony (régies), menyecske (tájnyelvi)

félre I.

határozószó
  • arrébb, odább, oldalra, oldalvást, el, oda, félfele (régies), ad acta (idegen), félszakra (tájnyelvi)

II.

melléknév
  • első, elsődleges, elsőrendű, legfontosabb, döntő, alapvető, fundamentális, vezérlő, vezető, centrális (idegen), központi, kardinális, sarkalatos, dominális (idegen), kiemelkedő, egyetemes, lényeges, nyomós, jelentős, elemi, uralkodó, fontos

higany

főnév
  • mercurium (szaknyelvi), hydrargyrum (idegen), kéneső
  • (szleng): áruló, besúgó

flóta

főnév
  • fuvola

estély

főnév
  • összejövetel, bankett, rendezvény, fogadás, szoáré (idegen), est, bál, táncmulatság, díszvacsora

fricska

főnév
  • ütés, pöccintés, koppintás (szleng)
  • orrpattintás, orrpecek, ravaszpöc (tájnyelvi)
  • bosszantás

hitehagyott

melléknév
  • hittagadó, hitehagyó, hitáruló, hitszegő, eretnek, renegát, aposztata (választékos), hittőlszakadt (régies)
  • elvtagadó, elpártolt, esküszegő, hűtlen, áruló, csalárd, csalfa, hamis, hívtelen (régies)