heveskedik szinonimái

ige
  • indulatoskodik, szenvedélyeskedik, felháborodik, hirtelenkedik, fellobban, haragra lobban, felfortyan (választékos), elragadtatja magát, dühbe gurul, dühöng, tüzeskedik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gravitál

ige
  • vonzódik, hajlik, igyekszik, törekszik, pályázik

kar1

főnév
  • brachium (szaknyelvi), jatt (szleng)
  • rúd, nyél, emeltyű (régies)
  • karfa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a heveskedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hátborzongató

melléknév
  • félelmetes, rémületes, rémítő, szörnyű, ijesztő, kísérteties, borzalmas, borzasztó, dermesztő, iszonyú, iszonyatos, lidérces, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies), vészjósló

gondoskodik

ige
  • eltart, ellát, istápol, segít, gyámolít, támogat, gondoz, gondját viseli, gondja van (valakire), provideál (idegen), ápol, ápolgat, táplál, törődik (valakivel), foglalkozik (valakivel), felkarol, pártfogol, szemmel tart
  • szorgoskodik, fáradozik, ügyel, vigyáz, tesz (valamiről), utánanéz, karbantart
  • felszerel, biztosít, előteremt, nyújt, szolgáltat

gátlás

főnév
  • korlátozás, akadályozás, akadály, elzárás
  • csillapítás, mérséklés
  • elfojtás, tartózkodás, félszegség, feszélyezettség, gátlásosság, aggály, szorongás, represszió (idegen), inhibíció (szaknyelvi)

felvirrad, fölvirrad

ige
  • megvirrad, kihajnalodik, kivirrad, kivilágosodik, pirkad, pitymallik
  • elérkezik, eljön, megkezdődik, beköszönt
  • jóra fordul

hektikás

melléknév
  • tüdőbajos, köhögős, sorvadásos (tájnyelvi)

ideális

melléknév
  • eszményi, tökéletes, mintaszerű, példaszerű, páratlan
  • eszmei, gondolati, képzeletbeli, elképzelt, költött, kitalált
  • elérhetetlen, utolérhetetlen
  • remek, gyönyörű
  • fenséges, nemes, magasztos, lenyűgöző

rágós

melléknév
  • kemény, inas, szíjas, szívós, rostos, mócsingos, öreg, szálas, csimbókos (tájnyelvi), kocsányos (tájnyelvi)

ezred3

főnév
  • regiment, regement (tájnyelvi)
  • (régies): hadsereg, sereg
  • sokaság, tömeg

est

főnév
  • este, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi), alkony, alkonyat, szürkület
  • estély

citrancs

főnév
  • grépfrút

fegyvertelen

melléknév
  • védtelen, sebezhető, kiszolgáltatott, gyenge, támadható, erőtlen

igenis I.

módosítószó
  • igen, jó, úgy van, rendben, nagyon is, igaz, mindenesetre, természetesen, persze, ühüm (bizalmas), oké (bizalmas)

játékfilm

főnév
  • film, mozifilm, filmalkotás

köhögés

főnév
  • köhécselés, köhintés, fulladozás, keh (régies)

kicsit

határozószó
  • kevéssé, keveset, kissé, alig, kicsinyig (tájnyelvi), kisség (tájnyelvi)

hiány

főnév
  • szűkölködés, nélkülözés, szükség, szegénység, ínség, nyomorúság
  • (szaknyelvi): veszteség, ráfizetés, deficit, adósság, tartozás, mínusz (bizalmas), kár, passzívum (idegen)
  • hiba, tökéletlenség, fogyatékosság, fogyatkozás, hiányosság, kívánnivaló, hézag, hiátus (idegen), defektus (szaknyelvi)

haszontalan

melléknév
  • hasznavehetetlen, használhatatlan, értéktelen, ördögadta, dibdáb, apró-cseprő, improduktív, szemétrevaló
  • sikertelen, hasztalan, hiábavaló, hívságos, hiú, meddő, kárba veszett, eredménytelen, illukratív (régies)
  • hitvány, semmirekellő, semmiházi, semmirevaló, semmit érő (tájnyelvi), akasztófáravaló, szedtevette (tájnyelvi), disznófülű (tréfás), kutyafülű (tréfás), kutyaházi (tréfás), disznófoganású (tájnyelvi), ebszülte (tájnyelvi)
  • rosszcsont, ebadta, csintalan, vásott, huncut, engedetlen, bitang, nyavalyás
  • (régies): mihaszna, naplopó, léhűtő, lebzselő, lebzsi (bizalmas)

hozzáér

ige
  • érint, megérint, tapint, illet, megfog, hozzányúl, hozzáér, értőzik (tájnyelvi)

kézfogó

főnév
  • eljegyzés, gyűrűváltás, jegyváltás, kendőváltás (régies)

hiszekegy

főnév
  • (szaknyelvi): krédó, hitvallás, apostoli hitvallás, hitvallomás (választékos)

grammatika

főnév
  • nyelvtan

humusz

főnév
  • televény (szaknyelvi), televényföld, termőföld, termőtalaj

kicsap

ige
  • kiüt, kiver, kilök
  • kitár
  • kirohan, előtör, kitör, kiront
  • kicsapódik, kizúdul
  • (állatot): kihajt
  • kizár, eltávolít, kirak, kipenderít
  • (biztosítékot): kiéget, kivág, kiolvaszt