emberke szinonimái

főnév
  • tökmag, vakarcs, törpe, dugó, homunculus (idegen), seggdugasz (durva), potyszem (tájnyelvi)
  • gyermek, apróság, lurkó, emberpalánta, töpörtyű (tréfás)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

visszahúzódó

melléknév
  • félénk, félszeg, bátortalan, tartózkodó, zárkózott, szégyenlős, szemérmes, szelíd, csendes, szerény, szótlan, visszafogott, timid (idegen)
  • távolodó
  • elmúló, apadó, fogyó

brikett

főnév
  • tojásszén (szaknyelvi), széntégla, sajtolt szén
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a emberke szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elrak

ige
  • eltesz, elrámol, elpakol, elcsomagol, eltakarít
  • elmozdít, áthelyez, elcsuszakol (tájnyelvi), félrerak, félretesz, eltüntet, elrejt, eldug
  • elhány, elbodonyáz (tájnyelvi), elkalabál (tájnyelvi), elkavarcol (tájnyelvi)
  • befőz, konzervál
  • elver, elpáhol, megrak (bizalmas), elnáspángol, elfenekel, elnadrágol, elagyabugyál, eltángál, elkalapál (bizalmas), elpüföl, eldönget, megcsapkod

egyfolytában

határozószó
  • egyvégtében, folyvást, folyton, folyton-folyvást, folytonosan, folyamatosan, szüntelen, szűnös-szüntelen, megszakítás nélkül, szünet nélkül, megállás nélkül, mindig, mindegyre, egyre, egyhuzamban, egyvégből, szakadatlan, szakadatlanul, állandóan, vég nélkül, egyvégben (tájnyelvi), éjjel-nappal, egy lélegzetre, egyhujjában (régies), egyhúztomban (tájnyelvi), egybekötően (tájnyelvi), egyfurt (tájnyelvi), egysorjában (tájnyelvi)

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

cseveg

ige
  • társalog, beszélget, szót vált, fecseg, locsog, csacsog, csivitel, csicsereg, szájal, dumál (bizalmas), traccsol (bizalmas), trécsel (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), pletykál, tereferél, pusmog, sustorog, kotyog, trafikál, jártatja a száját, szövegel (szleng), konverzál (régies), apacsol (szleng), smúzol (szleng), pofázik (durva)

eltöröl

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)

ezenfelül

határozószó
  • ezenkívül, ráadásul, emellett, továbbá, tetejében, sőt, méghozzá, mi több, plusz (bizalmas)
  • valamint

bolthajtásos

melléknév
  • boltíves, boltozatos, boltozott, boltos (régies), íves, ívelt, csúcsíves, árkádos, karajos (tájnyelvi)

bíz

ige
  • (valakire valamit): rábíz, megbíz (vkit vmivel)
  • meghatalmaz, felhatalmaz, megkér, ráruház (valakire valamit), hárít, áthárít
  • (vkire, vmire bízza magát): ráhagyatkozik

búbánat

főnév
  • (választékos): bú (választékos), bánat, bánkódás, búslakodás, szomorúság, lesújtottság, szívfájdalom, búskomorság, mélabú, keserűség, keserv, kesergés, elkeseredés, rosszkedv, levertség

fánk

főnév
  • forgácsfánk, csöröge, tarkedli (idegen), kráfli (idegen), pampuska (tájnyelvi), pánkó (tájnyelvi), siska (tájnyelvi), lapótya (tájnyelvi), herőce (tájnyelvi)

felmos, fölmos

ige
  • felsúrol, feltisztít, feltöröl, feltakarít, felsikál, felnyal (bizalmas), fellögyböl (tájnyelvi), felszivatol (tájnyelvi), felfókáz (szleng), felkorcsolyáz (szleng)
  • feléleszt, magához térít, eszméletre hoz

haszon

főnév
  • nyereség, profit, előny, hozadék, hozam, plusz (bizalmas), rebach (régies)
  • eredmény, gyümölcs, látat (tájnyelvi), siker, foganat

gémberedett

melléknév
  • megmerevedett, megdermedt, meredt, zsibbadt, giber (tájnyelvi), körmedt (tájnyelvi)

embertelen

melléknév
  • kíméletlen, kegyetlen, könyörtelen, brutális, irgalmatlan, inhumánus (idegen), lelketlen, érzéketlen, szívtelen, rideg, kemény szívű, kőszívű, állatias, bestiális, nérói (választékos), szadista, embernyúzó
  • (régies): dísztelen, paraszt
  • nyomorúságos, megalázó, borzalmas, borzasztó, rettenetes, rettentő, szörnyű, szörnyűséges, förtelmes, gyalázatos, gyötrelmes, cudar, komisz

elővigyázat

főnév
  • előrelátás, elővigyázatosság, óvatosság, körültekintés, éberség, gondosság, figyelem, megfontoltság, meggondoltság, higgadtság

és

kötőszó
  • meg, s, egyúttal, továbbá, aztán, azonkívül, valamint
  • pedig, mégpedig, de, azonban, ellenben
  • bár, ámbár, ámbátor, noha, holott, jóllehet
  • hát, tehát, ennélfogva

gála

főnév
  • gálaruha, díszruha, díszegyenruha, ünneplő, ünneplőruha
  • ünnepi dísz, pompa
  • gálaműsor, díszünnepély, ünnepély, fogadás, díszbemutató

epigramma

főnév
  • sírfelirat, xénia (szaknyelvi)

éhbér

főnév
  • kegyelemkenyér, alamizsna

ételhordó

főnév
  • ebédhordó, éthordó

gázló

főnév
  • zátony, átkelő, átkelőhely