est szinonimái

főnév
  • este, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi), alkony, alkonyat, szürkület
  • estély

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elfecseg

ige
  • elmond, elárul, kibeszél, kifecseg, elpletykál, elköp (szleng), elszól, kikotyog (bizalmas), kikottyant (bizalmas)

megvető

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a est szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

engedetlenség

főnév
  • szófogadatlanság, ellenszegülés, fegyelemsértés, ellenállás, renitencia (régies), makacskodás, makacsság, önfejűség, akaratosság, nyakasság, nyakaskodás, konokság, dac, dacoskodás, megátalkodottság, durca (régies)

életszínvonal

főnév
  • életnívó (választékos), életstandard (választékos), életszint (választékos), népjólét (régies), életkörülmény (régies)

elárverez

ige
  • dobra üt, dobra ver, elkótyavetyél, elkótyál (régies), ellicitál (tájnyelvi), elmuntál (tájnyelvi), elárverez (tájnyelvi)

dehogynem

kötőszó
  • de, de igen, dehogyisnem, dehogysem (tájnyelvi)

erősítés

főnév
  • roborálás (szaknyelvi), roboráció (szaknyelvi), edzés
  • támasz, támaszték, dúc
  • utánpótlás

feldarabol, földarab

ige
  • felvagdal, felvág, felaprít, összeaprít, felkoncol, szétdarabol, felapróz, feltrancsíroz (bizalmas), felnégyel, fölmetél (régies), feltagol, szétvág, felhasogat, szétszerel, ízekre szed, felpástol (tájnyelvi)
  • feloszt, részekre oszt, felparcelláz
  • (országot) megcsonkít

mérgelődik

ige
  • dühöng, bosszankodik, haragszik, dúl-fúl, pukkadozik (bizalmas), haragoskodik, neheztel, torzsalkodik, haragra lobban, füstölög, dühbe gurul, zsörtölődik, acsarkodik, dühösködik, háborog, tajtékzik, toporzékol, tüszköl Sz: fújja a hályogkövet; aligha meg nem eszi a méreg; dúl-fúl magában, mint a vadkan; forr a méreg (valakiben); pöszög, mint a kása; kígyókövet fúj

büntet

ige
  • megbüntet, fenyít, sújt, megbírságol, szankcionál (idegen)

briliáns II.

melléknév
  • tökéletes, káprázatos, remek, elsőrendű, kiváló, pazar, pompás, kitűnő, mesteri

coca

főnév
  • (bizalmas): disznó, sertés, hízó, koca, malac, röfi (bizalmas)

felháborodott, fölhá

melléknév
  • tiltakozó, méltatlankodó, megsértett, indignált (régies), megbántott, neheztelő, ingerült, felhevült, bosszús, pipa (szleng), felindult, haragos, dühös, dühödt, felbőszült, bősz, dúló-fúló

fésül

ige
  • gereblyéz (tréfás), frizíroz (régies), garabicál (tájnyelvi)
  • (szálas anyagot): gerebenez, gyarat (tájnyelvi), hihel (tájnyelvi), kártol
  • átnéz, javít, csiszol

hidrogén

főnév
  • köneny (régies), könlég (régies)
  • hidrogén-peroxid (szaknyelvi), szőkítő

gyászol

ige
  • sirat, gyászban van, gyászt visel
  • sajnálkozik, fájlal, szánakozik, bánkódik, búslakodik, búsul, kesereg

északi-sarki

melléknév
  • arktikus, sarkvidéki

emleget

ige
  • szóba hoz, felhoz, előhoz, előhozakodik (valamivel)

fázik

ige
  • didereg, vacog, reszket, remeg, fagyoskodik, rázza a hideg, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas), fázódik (régies), fázlódik (tájnyelvi), cebereg (tájnyelvi), cerkedezik (tájnyelvi), gebedezik (tájnyelvi), hűtőzik (tájnyelvi) Sz: eszi a reszteltet; vacog a foga; reszket az ina, mint a fázós agáré; reszket, mint a nyárfalevél; reszket, mint a falevél; reszket, mint a kocsonya; csak úgy izzad a nyelve; majd megveszi az isten hidege
  • (valamitől): fél, tart, húzódozik, ódzkodik, idegenkedik, vonakodik, viszolyog, drémál (szleng), trémázik (szleng), caplizik (bizalmas)

gúnyolódik

ige
  • csúfolódik, csúfolkodik, kigúnyol, kifiguráz, kiviccel, parodizál, csúfot űz (valakiből), a nyelvét köszörüli (valakin), nevetség tárgyává tesz, ugrat, kipellengérez, bökölődik (tájnyelvi), gusztálkodik (tájnyelvi)
  • viccelődik, évődik, heccel, kötekedik, ironizál, élcelődik, csipkelődik

evolúció

főnév
  • fejlődés, kialakulás, törzsfejlődés

elhalad

ige
  • elmegy, elvonul, továbbmegy, elsiet, elporzik (bizalmas), ellép, eltávolodik
  • (út): vezet, visz, halad
  • (idő): eltelik, elmúlik, eljár

fejvesztés

főnév
  • fővesztés, lefejezés, lenyakazás, dekapitáció (idegen)

gyáripar

főnév
  • nagyipar