kézfogó szinonimái

főnév
  • eljegyzés, gyűrűváltás, jegyváltás, kendőváltás (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

térdharisnya

főnév
  • térdzokni, sportharisnya

sors

főnév
  • osztályrész, rendelés, elrendelés, csillagzat, predesztináció, karma (idegen), fátum, sor (bizalmas), végzet, gondviselés
  • véletlen, szerencse
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kézfogó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kényszer

főnév
  • erőszak, erőltetés, nyomás, presszió, befolyás, ráerőszakolás, kénytelenítés, szorongatás, kompulzió (idegen), oktroj (idegen)
  • szükség, kötelem (régies), kényszerűség, kénytelenség, kényszerhelyzet, obligó (régies)

iramodik

ige
  • rugaszkodik, rúgtat (régies), iramlik, iramít (tájnyelvi)

illetékmentes

melléknév
  • adómentes

helyez

ige
  • tesz, rak, állít, fektet, illeszt, pakol (bizalmas), rámol (bizalmas), szituál (idegen), ponál (idegen), helyhez (tájnyelvi)
  • elhelyez, áthelyez, telepít, beoszt, átirányít, átküld

keserűség

főnév
  • fanyarság
  • keserv, bánat, búbánat, bú, búsongás, búsulás, búslakodás, mélabú, szomorúság, kiábrándultság, rosszkedv, búskomorság, elkeseredettség, kesergés, siralom, jajpanasz, jajgatás, sival (tájnyelvi), üröm, ürömpohár, epeség (régies)
  • szívfájdalom, gyász, kín, megpróbáltatás
  • bosszúság, sérelem, kellemetlenség

kiságy

főnév
  • gyermekágy

szétzilál

ige
  • összezilál, összekuszál, szétkuszál, összeborzol, összeszálal (tájnyelvi)
  • feldúl, megzavar, összezavar, felkavar, felborzol

gyógynövény

főnév
  • gyógyfű, orvosi növény, burján (tájnyelvi)

gúnyolódik

ige
  • csúfolódik, csúfolkodik, kigúnyol, kifiguráz, kiviccel, parodizál, csúfot űz (valakiből), a nyelvét köszörüli (valakin), nevetség tárgyává tesz, ugrat, kipellengérez, bökölődik (tájnyelvi), gusztálkodik (tájnyelvi)
  • viccelődik, évődik, heccel, kötekedik, ironizál, élcelődik, csipkelődik

előredől

ige
  • előrehajol, előrehajlik, meggörbed, meghajol

hajcihő

főnév
  • hűhó, felhajtás, felfordulás, zűrzavar, kalamajka, cécó (bizalmas), balhé (szleng)
  • veszekedés, csetepaté, verekedés
  • lárma, ribillió, zsivaj

kitakarodik

ige
  • távozik, kimegy, kivonul, kitisztul, kiköltözik, kihurcolkodik
  • kisurran, elhordja magát, kikotródik, kioldalog, kieblábol (régies), kivakarodik (tájnyelvi), marsol (tájnyelvi)

kőburkolat

főnév
  • kövezet, kőpadló, hidegburkolat, hidegpadló

meghökkent

ige
  • meglep, elképeszt, megdöbbent, megzavar, összekavar, megijeszt, megrendít, felkavar, megdermeszt, feldúl, megriaszt, kiborít (bizalmas), frappíroz (idegen)

lényeg

főnév
  • állag (régies), szubsztancia (szaknyelvi), esszencia (idegen), értelem, érdemi rész, fődolog
  • foglalat, sűrítmény, szinopszis, summa (bizalmas), rezümé
  • veleje, magva, párlata, kvintesszenciája, fácitja (régies)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng), guba (szleng), korpa (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), steksz (szleng), suska (szleng), zsozsó (szleng), mani (szleng)

kézzelfogható

melléknév
  • nyilvánvaló, konkrét, tényleges, valóságos, érzékelhető, anyagi, megfogható, megtapintható, érinthető, manifeszt (idegen), plasztikus, materiális, reális, kézenfekvő, evidens, percipiálható (idegen), adatszerű, pozitív, szemléletes, érthető, világos, természetes

kémény

főnév
  • kürtő (régies), kamin (régies), füstös (tájnyelvi), füstkieresztő (régies)

kilakoltat

ige
  • kiköltöztet, kiutasít, kitesz, kidob, kirak, kihajít, kiűz, kikerget, kitúr, kivág, kirak az utcára, kiebrudal, kibecsültet (régies)

lekicsinyel

ige
  • alábecsül, lefitymál, lesajnál, lebecsül, leértékel, aláértékel, lekezel, leszól, ócsárol, lehúz, lenéz, megvet, semmibe vesz, fumigál (bizalmas), depreciál (régies), lefirigyel (tájnyelvi)

kidülled

ige
  • kiguvad, kimered, kiül (tájnyelvi), kidióz, kicsülled (tájnyelvi), dagad
  • kidomborodik

ismert

melléknév
  • ismerős, elterjedt, általános, köztudomású, köztudott, közismert, közhírű, közszájon forgó, tudvalévő, ismeretes, nyilvánvaló, publikus, elfogadott, hagyományos, használt
  • nevezetes, jelentős, nagyhírű, neves, prominens (idegen), nagynevű, hírneves, híres, tekintélyes
  • hírhedt (régies), cégéres (pejoratív), címeres (pejoratív)

kinyilatkoztat

ige
  • kijelent, kimond, állít, kinyilvánít, tudomására hoz, tudtára ad, kihirdet, nyilvánossá tesz, közhírré tesz, feltár, felfed, revelál (idegen)
  • ítél, előáll (valamivel), bejelent, deklarál, enunciál (idegen)

lemondás

főnév
  • megtagadás, renunciáció (idegen), megvonás, rezignáció, elállás, önmegtagadás, áldozat
  • leköszönés, abbahagyás, távozás, visszavonulás
  • leszokás, felhagyás, absztinencia (választékos), aszkézis (idegen)