gátlás szinonimái

főnév
  • korlátozás, akadályozás, akadály, elzárás
  • csillapítás, mérséklés
  • elfojtás, tartózkodás, félszegség, feszélyezettség, gátlásosság, aggály, szorongás, represszió (idegen), inhibíció (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beszállít

ige
  • bevisz, behoz, befuvaroz, behord

tekintve

határozószó
  • lényegében, lényege szerint, valójában
  • tekintetbe véve, számba véve, számot vetve, figyelembe véve, tekintettel (valamire), alapjában, mivelhogy, gyakorlatilag, jóformán, tulajdonképpen(valamitől)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gátlás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földrész

főnév
  • kontinens, világrész, földség (régies)
  • telek, szántó, szántóföld

felesleg, fölösleg

főnév
  • többlet, maradvány, maradék, reziduum (szaknyelvi), plusz (bizalmas), tartalék, bővelkedés, fölöznek (tájnyelvi), excedens (idegen), resztli (bizalmas), szuperplusz (régies)(valaminek)

fehérlik

ige
  • fénylik, világlik, tündöklik, ragyog, fehérellik (tájnyelvi), fehérszik (tájnyelvi), fehérzik (tájnyelvi), világít

elvi

melléknév
  • eszmei, principiális (régies), elméleti, teoretikus

fülledt

melléknév
  • romlott, erjedt, dohos, poshadt, búszos (tájnyelvi), fojtós (tájnyelvi)
  • áporodott, levegőtlen, tikkasztó, fullasztó, fojtott, fojtó, rekedt (régies), rekkenő, nyomasztó

gyökér

főnév
  • gyökérzet
  • szótő, tő, gyök(szaknyelvi)
  • kiindulás, kezdet, eredet, származás, forrás, alap
  • gyökérpetrezselyem, petrezselyem, petrezselyemgyökér, fehérrépa, fehérgyökér

öregúr

főnév
  • aggastyán, öregember, vénember (pejoratív)

elesik

ige
  • elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
  • (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát

elárverez

ige
  • dobra üt, dobra ver, elkótyavetyél, elkótyál (régies), ellicitál (tájnyelvi), elmuntál (tájnyelvi), elárverez (tájnyelvi)

befordít

ige
  • belefordít, beborít, bedönt, beledönt, beleborít, betaszít, beledűt (tájnyelvi), bedűt (tájnyelvi)

elkedvetlenedik

ige
  • elszomorodik, lehangolódik, elszontyolodik, kedvét veszti, reményét veszti, besavanyodik, lehervad (bizalmas), lekókad, lekonyul, elcsügged, elkeseredik, elanyátlanodik, elkenődik (bizalmas), elkámpicsorodik, elhagyja magát, letörik (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas) Sz: letörik, mint a bili füle (bizalmas)

hadbíró

főnév
  • auditor (régies)

hátborzongató

melléknév
  • félelmetes, rémületes, rémítő, szörnyű, ijesztő, kísérteties, borzalmas, borzasztó, dermesztő, iszonyú, iszonyatos, lidérces, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies), vészjósló

kénytelen

melléknév
  • (állítmányként): muszáj, köteles, szükséges, kikerülhetetlen, elkerülhetetlen
  • (régies): kényszerű, erőltetett, szükséges, kényszeredett

informál

ige
  • tájékoztat, felvilágosít, értesít, tudósít, közöl, kihirdet, elmond, tudtul ad, tudat, közzétesz, nyilvánosságra hoz, útbaigazít

gazda

főnév
  • úr, irányító, főnök, fejes (bizalmas), góré (szleng), principális (régies), padrone (idegen), elöljáró
  • tulajdonos, tulaj (bizalmas)
  • igazgató, diri (bizalmas), ügyvezető, ügyintéző, vagyonkezelő, felelős
  • munkaadó, munkáltató, mester
  • földműves, paraszt, parasztember, parasztgazda, kisbirtokos, majoros (régies), mezőgazdász, mezőgazda (választékos), gazdaember, gazdálkodó
  • gazdatiszt, gazdász (választékos), intéző, sáfár (régies)
  • házigazda, háziúr, családfő, családatya, apa, férj, apjuk (régies)

I.

főnév
  • fej, kobak (bizalmas), koponya, észtok (szleng), tök (szleng)
  • kalász, buga
  • személy, tag, ember

gyakorlás

főnév
  • űzés, művelés, ápolás, egzercicium (idegen), praxis, kultiválás (idegen)
  • edzés, fölkészülés, tréning, trenírozás, drill
  • elsajátítás, ismétlés

illetékmentes

melléknév
  • adómentes

gesztenyés II.

főnév
  • gesztenyesütő, gesztenyeárus
  • gesztenyefás, gesztenyeliget, gesztenyeerdő

felhorkan, fölhorkan

ige
  • felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)

gyepes

melléknév
  • pázsitos, füves

indoeurópai

melléknév
  • indoiráni, indogermán, árja