igenis I. szinonimái

módosítószó
  • igen, jó, úgy van, rendben, nagyon is, igaz, mindenesetre, természetesen, persze, ühüm (bizalmas), oké (bizalmas)

igenis II. szinonimái

határozószó
  • de bizony, bizony, csakugyan, valóban

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elhaló

melléknév
  • gyengülő, elhalkuló, halk

aznap

határozószó
  • ugyanaznap, akkor, akkoron (választékos), akkornap (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igenis szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzásimul

ige
  • odabújik, rásimul, hozzátapad, belekapaszkodik, csüng (valakin)
  • alkalmazkodik, hozzáidomul, akklimatizálódik, megszokik

halkít

ige
  • tompít, gyengít, csendesít, elnyel, csillapít

hadbíró

főnév
  • auditor (régies)

futó I.

melléknév
  • szaladó, rohanó, suhanó
  • (növény): kúszó, terjeszkedő, szétágazó
  • eltűnő, elmúló, múló, tünékeny, illékony, röpke, futólagos, felületes
  • folyó, folyamatos
  • hátráló, menekülő, elinaló
  • sebes, gyors

ideér

ige
  • megérkezik

javakorabeli, javako

melléknév
  • középkorú, meglett, koros

rosszalló

melléknév
  • helytelenítő, elítélő, bíráló, kedvezőtlen, megbélyegző, feddő, szemrehányó, pejoratív

feloszt, föloszt

ige
  • szétoszt, eloszt, szétdarabol, feldarabol, felapróz, felrészel (régies), elmér (régies), megoszt, felez
  • kioszt, kiadagol, kimér
  • felparcelláz, tagosít, tábláz
  • rendszerez, kategorizál, csoportosít

felháborodott, fölhá

melléknév
  • tiltakozó, méltatlankodó, megsértett, indignált (régies), megbántott, neheztelő, ingerült, felhevült, bosszús, pipa (szleng), felindult, haragos, dühös, dühödt, felbőszült, bősz, dúló-fúló

definíció

főnév
  • meghatározás, értelmezés, definiálás

felvisz, fölvisz

ige
  • felhord, felcipel, felcűgöl (tájnyelvi), felvonszol, (járművel) felszállít
  • felvezet, felkísér
  • (út, lépcső): felvezet, felmegy
  • (árat): felemel, felver
  • (régies): fellebbez
  • ráken, rávisz

jódoz

ige
  • fertőtlenít, ecsetel, sterilizál

kelengye

főnév
  • hozomány, stafírung (bizalmas), móring (régies), jegyjószág (régies), jegyruha (régies), készület (tájnyelvi), parafernum (idegen), nászkészület

lakosztály

főnév
  • lakás, lakrész, apartman (idegen)
  • rezidencia

kivándorló

melléknév, főnév
  • emigráns, kiköltöző, kitelepülő

ígérget

ige
  • fogadkozik, szavát adja
  • áltat, hiteget, csábít, kecsegtet

horzsolás

főnév
  • kopás, feltörés (bőrön), dörzsölés, koptatás, dörgölés, súrolás
  • karcolás, karmolás, kidörzsölés
  • plezúr (bizalmas), seb, sérülés, sebhely, sebesülés

ismer

ige
  • (valamilyennek): ösmer (tájnyelvi), esmér (régies), tart, tekint
  • ért (valamihez), tud
  • megtapasztal, tudomása van (valamiről)
  • számol (valakivel, valamivel), igazodik (valamihez), figyelembe vesz
  • (valakire, valamire): ráismer, felismer

kitakarodik

ige
  • távozik, kimegy, kivonul, kitisztul, kiköltözik, kihurcolkodik
  • kisurran, elhordja magát, kikotródik, kioldalog, kieblábol (régies), kivakarodik (tájnyelvi), marsol (tájnyelvi)

importál

ige
  • behoz, beszállít
  • meghonosít, elterjeszt

hangadó I.

melléknév
  • irányadó, mértékadó, vezető, befolyásos, mérvadó

izgat

ige
  • ingerel, bánt, irritál
  • idegesít, nyugtalanít, bosszant, aggaszt, cukkol
  • fogdos, piszkál, bizget (tájnyelvi), felizgat, izgalomba hoz, gerjeszt, búgat (szleng), cicerél (tájnyelvi), buzerál (szleng)
  • lázít, uszít, bujtogat, hergel, tüzel, agitál
  • érdekel, foglalkoztat

kivágódik

ige
  • kicsapódik, felpattan, kinyílik
  • kiesik, kirepül
  • (biztosíték): kiég, kiolvad