hangszer szinonimái

főnév

zeneszerszám, zeneeszköz (régies), instrumentum (régies), muzsika (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

parttalan

melléknév

végeláthatatlan, végtelen, határtalan
terjengős, hosszadalmas, se vége, se hossza

cibál

ige

húzgál, rángat, ráncigál, huzigál, megtépáz, tépáz, tépdes, húz, vonszol, szaggat, cibáz (tájnyelvi), cincál (tájnyelvi), csupáz (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi), gyámbász (tájnyelvi), gyepál (tájnyelvi)

A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangszer szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadikórház

főnév

tábori kórház, katonakórház

földgömb

főnév

földgolyó, földteke, földkerekség, sárgolyó, sárteke (pejoratív)
glóbusz (régies)

foglalkozásszerűen

határozószó

hivatásszerűen, hivatalból

feldobál, földobál

ige

felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

haldokló I.

melléknév

kihaló, kivesző, kimúló, végét járó, agonizáló (idegen), halált vonó (tájnyelvi), döglődő (durva)
halódó

híd

főnév

átjáró, felüljáró, összeköttetés, palló, völgyhíd, viadukt, bürü (tájnyelvi)
(hajón): állás, dobogó, emelvény
(szaknyelvi): fogpótlás, protézis (szaknyelvi)

platán

főnév

boglárfa (régies)

emigráció

főnév

kivándorlás, száműzetés, számkivetés, számkivetettség

eltökél

ige

elhatároz, eldönt, feltesz, fejébe vesz, megfogad

bortermelés

főnév

szőlőtermelés, szőlőművelés, szőlészet

erősödik

ige

erősbödik (választékos), edződik, izmosodik, izmosul, acélosodik, erőre kap, tagosodik (tájnyelvi), vállasodik (tájnyelvi)
fokozódik, nő, növekszik, gyarapodik, fejlődik, föllendül, emelkedik
(kapcsolat) elmélyül
(iram) gyorsul

hiú

melléknév

elbizakodott, beképzelt, nagyképű, öntelt, önelégült, önhitt, kérkedő, dicsekvő, magahitt (régies), magakellő
tetszelgő, piperkőc, tetsző, cicomázó, páváskodó
hiábavaló, üres, tartalmatlan, fölösleges, improduktív, haszontalan, céltalan

igéző

melléknév

elbűvölő, elbájoló, lenyűgöző, elragadó, bűbájos, mámorító, csábító, csábos, kacér, hódító, vonzó, megejtő, magával ragadó, varázslatos
bűvölő, megrontó, boszorkányos, bűvös-bájos, ráolvasó, ördögűző, varázsló

kiterebélyesedik

ige

megnövekszik, kibővül, kiszélesedik

kedvesség

főnév

szeretetreméltóság, nyájasság, báj, bűbáj, kellem, amabilitás (régies), charme (idegen), grácia (választékos), delícia (régies)
előzékenység, szívesség, jóindulat
(régies): kegy, kegyesség, kegyeltség

hangvétel

főnév

stílus
hangnem

habcsók

főnév

habsütemény

hazug

melléknév

hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt