igéző szinonimái

melléknév
  • elbűvölő, elbájoló, lenyűgöző, elragadó, bűbájos, mámorító, csábító, csábos, kacér, hódító, vonzó, megejtő, magával ragadó, varázslatos
  • bűvölő, megrontó, boszorkányos, bűvös-bájos, ráolvasó, ördögűző, varázsló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

becsuk

ige
  • bezár, betesz, behúz, beránt, behajt
  • megszüntet
  • (szemet): behuny, lehuny, lecsuk
  • bezár, elzár
  • (bizalmas): bebörtönöz, rács mögé tesz, lecsuk, leültet, hűvösre tesz (bizalmas), bekasztliz (szleng), kivon a forgalomból (bizalmas), lesittel (szleng), sittre vág (szleng)

hosszában

határozószó
  • mentén, mentében, hosszirányban, hosszant, folytában, mellett, elejétől utójáig, elejétől végéig, háthosszában (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igéző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzávaló II.

főnév
  • kellék, alapanyag, tartozék, alkatrész, járulék, szerelék (régies), toldalék, cugehőr (bizalmas), kelme, ingrediencia (régies)

hallgató II.

főnév
  • diák, egyetemista, főiskolás, szeminarista (régies), tanítvány, tanuló, növendék, jelölt, famulus (régies)(idegen)
  • jelenlévő, tanú, szemtanú, fültanú
  • rádióhallgató, rádiózó
  • telefonkagyló, fülhallgató, fejhallgató
  • sztetoszkóp (szaknyelvi), hallócső (régies), szívhallgató
  • (tájnyelvi): nóta, dal
  • vevő (szaknyelvi)(szaknyelvi)

hadikórház

főnév
  • tábori kórház, katonakórház

fuvaros

főnév
  • fuvarozó, furmányos (régies), szállítmányozó, szállító, transzportőr (bizalmas)
  • szekeres, kocsis, teherkocsis, targoncás

javul

ige
  • jobbul, tökéletesedik, csiszolódik, pallérozódik (régies), nemesedik, okosodik, finomodik, jó útra tér
  • fellendül, fejlődik, emelkedik
  • (ember): gyógyul, lábadozik, erősödik, épül, füremedik (régies), kiüdül (tájnyelvi)
  • (seb): heged, hegesedik, forrad, varasodik
  • (időjárás): enyhül, melegszik, melegedik

rothadt

melléknév
  • poshadt, nyálkás, korhadt, redves, reves (tájnyelvi), megrohadt, romlott, erjedt, penészes, pimpós (tájnyelvi), dohos, avas, dögös (tájnyelvi)
  • (durva): hitvány, aljas, elaljasodott, züllött, alávaló, mocskos, galád, tetves (durva), szemét (durva)
  • felbomló, széthulló

félőrült

melléknév
  • félbolond, félnótás, félkegyelmű, félcédulás, dilis, ütődött (bizalmas), idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi)

felhasznál, fölhaszn

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, elkölt, kimerít, felemészt
  • ráfordít, rákölt
  • hasznosít, alkalmaz, értékesít, feldolgoz, igénybe vesz, kiaknáz, utilizál (idegen), fruktifikál (idegen)
  • kihasznál, él (valamivel), hasznára fordít, hasznot húz (valamiből)

dekkol

ige
  • (szleng): rejtőzik, rejtőzködik, lapul, megbújik, bújkál, meghúzza magát, sunyít, kushad (bizalmas)
  • (szleng): áll, várakozik, szobrozik (szleng)

fémkohászat

főnév
  • metallurgia (szaknyelvi)

jogosít

ige
  • képesít (valamire), alkalmassá tesz (valamire)
  • érvényesít, elismer, hitelesít, igazol, törvényesít, legitimál (szaknyelvi), engedelmez (régies), szabadékoz (régies)
  • (valamire): fölhatalmaz, megbíz, fölruház

kellemetlen

melléknév
  • zavaró, idegesítő, kényelmetlen, bántó, nyomasztó, élvezhetetlen, visszatetsző, rossz, dísztelen (tájnyelvi) Sz: kellemetes, mint a keszőce húsvét napján; kellemes, mint karácsonykor a seggberúgás
  • kedvezőtlen, nyugtalanító, aggasztó, aggályos, zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas), kínos, kényes, visszás, fonák, nemszeretem, rázós (szleng), szorult (helyzet), terhes, bajos, áldatlan, gázos (szleng), cikis (szleng)
  • ellenszenves, visszataszító, utálatos, kiállhatatlan, barátságtalan, mogorva

lámpavas

főnév
  • lámpatartó, kandeláber, lámpaoszlop

kivesz2

ige
  • kivész, kihal, kipusztul
  • megszűnik, abbamarad, eltűnik

ihatnék

főnév
  • szomj, szomjúság

hóvihar

főnév
  • hófúvás, hóförgeteg, havazó (tájnyelvi)

ismertetőjel

főnév
  • ismertetőjegy, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, specialitás, karakterisztikum (idegen), anyajegy, stigma
  • embléma, logo

kitárulkozik

ige
  • megmutatkozik, megnyilatkozik

incifinci

melléknév
  • apró, icipici, iciri-piciri, pici, kicsi, picurka, icurka-picurka, parányi, pöttömnyi, csöppnyi, pindurka, aprócska, mini (bizalmas)
  • lényegtelen, jelentéktelen, haszontalan, csip-csup, piti (szleng), szir-szar (durva), csipszar (szleng), piszlicsáré (bizalmas)

hangnem

főnév
  • stílus, beszédmodor, hangvétel, hangszín, tónus, modor, alaphang

izmos

melléknév
  • erős, kisportolt, sportos, edzett, deltás (bizalmas), atlétatermetű, muszklis (bizalmas), robusztus, markos (tájnyelvi), vállas, testes, stramm (bizalmas), keménykötésű, kajakos (szleng), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), bírhatós (tájnyelvi)
  • vaskos, zömök, tenyeres-talpas, íztagos (régies)

kívánalom

főnév
  • (régies): kívánság, óhaj, vágy, desideratum (régies)
  • követelmény, elvárás, feltétel, előírás, szabály, igény, posztulátum (szaknyelvi)